A kötet borítóján olvassuk: „Füttyögtetés és asszonyszínház, jávorfából muzsika és lakodalom, gúzsszekér és székely harisnya, eklézsiakövetés és királynékereső, pünkösdi virágozás és csutakhúzás, farsangtemetés és bethlemes játék – megannyi szép és jó szokás, mely mind-mind az otthont jelenti. A földet, amelybe belegyökereztünk. Akarjuk vagy nem, érezzük és mindenüvé magunkkal visszük azt a különös nedvet, amely e […]

Kötet a 2014-es Sütő András-műhelykonferencia anyagaiból A Tékaforgatagnak elnevezett könyves rendezvényen – amely része a most zajló Marosvásárhelyi Forgatagnak – mindjárt az első napon bemutatták a Polis Kiadó és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem kiadója, az UArtPRESS közös kiadványát, amely (M)ilyen gazdagok vagyunk(?) címmel jelent meg több mint 300 oldalon, Lázok János szerkesztésében és Dávid Gyula […]

Gondolatok Kőszegi Barta Kálmán könyvéről „ Mi az, hogy kőmagzat? – kérdezi az olvasó a címszóra és a borítón látható képre pillantva, de amint beleolvas a könyvbe, el is felejti ezt, mert belecsöppen egy szimpatikus kamaszfiú napjainak sodrába valahol Magyarországon, vidéken a hatvanas évek táján. A hely és az időszak, a családi élet, a féltő […]

Kibédi Varga Sándor: A tizenöt éves gerilla / Bedő J. István könyvismertetője Remélem, Kibédi Varga Sándor nem tartaná leminősítőnek, hogy regénye, A tizenöt éves gerilla etológiai műnek is nevezhető. Ugyanis egy sajátos közösséget ír le, sajátos viselkedésformáival és normáival együtt. Az előszóban az olvasó megkapja Kibédi Varga (KVS) jogosítványát, hogy miért az ő neve alatt […]

A brassói Etnous könyvkiadónál jelent meg nemrégen munkatársunk, B. Tomos Hajnal verskötete, amelynek zömét azok a költemények alkotják, melyek 2014-15-ben a Káfé főnix oldalain jelentek meg. Alább a kötet utószavát, illetve tartalomjegyzékét adjuk közre.

Leon Uris eposzi méretűvé duzzasztotta regényét, mely a varsói gettófelkelésről szól. Ez már a második könyv, melyet erről a heroikus harcról olvastam. Az elsőt egy szívsebész orvos írta, aki résztvevője, de egyben túlélője volt a harcnak, melyet a Wermacht és az SS kommandók, a légierővel megtámogatva (porig bombázták a gettó területét. A (lakók bunkerekben éltek), […]

Bölöni Domokos tud valamit. Tudja, hogy az irodalom nem olyan fontos dolog, de azért mégis; mint ahogy azt is, hogy az íróságot nem jó túl komolyan venni, mert abból baj lesz. Ezt szem előtt tartva írta meg terítéken lévő kisprózakötetét, s nem is lett baj belőle. Egyéb azonban igen. Ahogy megpróbálok végignézni Bölöni pályáján, az […]

Hogyan válhat egy elbocsátott, illetve korán nyugdíjazott negyvenes egyetemi oktató Franciaországban, gazdagon erektált hímtagja ellenére három nő hitvesévé, azaz férjévé, újra a Sorbonne-on, de immár háromszoros fizetéssel? Lényegében ez a szüzséje a gazdagon áradó, nagy mesélőkedvű szerző regényének, mely nem foglalkozik Fukuyama és Hungtington elméletével, de a jövőben a demográfiai viszonyok miatt Franciaországot muszlim vezetésűnek […]

A farmervilág leáldozóban van. Még Délen is. Jut eszembe, hogy William Faulkner mondta, hogy az erőszak éppúgy a Dél gyümölcse, mint az ananász. A mexikói határvidéken vagyunk, amit az iparosítás fenyeget. A magányos cowboyok mulatni Mexikóba járnak. Ez egy jó kiindulópont, csak a neves szerző regényéből kimaradt a központozás.

Figyelem: a recenzió elvétve tartalmazhat szójaszármazékokat, cselekményleírást és szorongást okozhat. Ha a tünetei három napon túl is fenn állnak kérje kezelőorvosa segítségét. A bőkezű mester ezúttal három regényre valót is belegyömöszölt 900 oldalas kötetébe.

„Ha mézzel öntjük le a szart, akkor sem lesz jobb íze” A Mennyei Megyei bajnokságok világában akad néhány örök klasszikus mondat, mely helytől, időtől független, a mindenkori megyei szurkolói tudat nélkülözhetetlen eleme. Ezek azok, amiért érdemes kilátogatni egy-egy ilyen meccsre. Képzeljük el az alábbiakat a korlátot támasztó vagy görbe botját lengető 80 felé közelítő micisapkás […]

Szálasi Ferencet három év egy hónap letöltendő börtönre ítélték. Az egyik legkomolyabb fegyintézetben, a szegedi Csillagban töltötte ezt az időt, noha valamivel előbb szabadult. Főleg magánzárka jutott neki. Csak a német megszállás után lett nemzetvezető testvér és miniszterelnök. Akasztották. Következzen a tudósítás.

Időutazás a szörfdeszka – szubkultúra és a hippi korszak Amerikájában. Felfedező út ez. Közben rájöhetünk, hogy a posztmodern és a posztposztmodern írója tud mesélni is. Mulatságos, eredeti sztori, egy detektívregénybe rejtett szubkultúra megfricskázása. Teli deviáns alakokkal és letűnt szubkultúrákkal. Tom Wolfe írt így fénykorában.

Leon Uris : Armageddon Partvonal Kiadó, Budapest, 2014 / www.partvonal.hu Az amcsik találkoznak az Elbánál az oroszokkal. Pattont nem hagyják felettesei elfoglalni Prágát. Az oroszok azt állítják, hogy ők győzték le a náci Németországot, az amerikaiak tapasztalatlanok egy megnyert háború után Németországot közigazgatásilag megszervezni. Még el sem ültek a harci morajok, már eldördültek az első […]

/Belfort: A Wall Street farkasa/ Andy régi, megbízható haver volt, nemrég lett a Stratton Vállalat Pénzügyi Osztályának igazgatója, azé az osztályé, melynek főnöke én voltam. Az volt a munkája, hogy megszűrje azt a több tucat üzleti ajánlatot, amit a Stratton(a cégem) kapott, és eldöntse, melyik érdemes egyáltalán arra, hogy elém kerüljön. Andy a Stratton már-már […]

Mottó: Ez az élet nem is olyan rossz, csak már nagyon rossz a híre. (Tomcsa Sándor: Műtét) Nagy Pál Emlékek otthona: tegnapi színház* című kötete az 1960-as évek végétől 2010-ig írt színházi tárgyú cikkek válogatott gyűjteménye – olvassuk a kiadó tájékoztatójában. – A kötet első része a szocialista kultúrpolitika rossz emlékű körülményei között megfogant színházi […]

„Ha pedig a helyeket nézem, az erdélyi településeket: akkor nemcsak Harasztosnak volna oka ünnepelni Murádin Lászlót, mivel ott született; és nem is csak Kolozsvárnak, ahol él; és nem csupán iskolái színhelyének: Gyulafehérvárnak, Marosvásárhelynek; és nem csak Csíkszépvíznek, felesége falujának, ahol nyaranta otthon van, gondolom, most mint egyetlen örmény származású lakosa a hajdani örmény fészeknek.

Irodalomtörténészek és kritikusok megkövezhetnek, de véleményem szerint XXI. századi civilizációnk elköveti ismét azt a hibát, amelyet sok-sok évszázadon keresztül elkövettünk. Miről beszélek? Nos, a köztünk élő mai írók, költők megbecsüléséről! Szép dolog megsárgult könyvlapok között töprengeni arról, hogy egy-egy verssel mit szeretett volna kifejezni a költő. Talán érdemes lenne megkeresni, felkarolni a mai tehetséges alkotókat […]

Ahogy a sors hozta címmel új B. Tomos Hajnal-kötet került fel tegnap, november 19-e óta a MEK polcára. Barátunk, munkatársunk ezúttal  prózai munkáit gyűjtötte egybe, amelyekkel olykor  e hasábokon is volt alkalmunk találkozni. Az eredeti fotódokumentumokkal illusztrált könyvecske a szerző szűkerbb pátriája, a négyfalusi csángó valóság huszadik századi emlékvilágába kalauzol el bennünket, majd a kötet […]

A Szélrózsa kankalin alig sorolható a megszokott irodalmi műfajok közé. Első része a szerzőről szólna, de mégsem csak róla, hiszen az erdélyi szűkebb pátriát, a néprajzban a két Küküllő közén Vízmelléknek mondott tájegység, kistáj népének létét elevenítené meg, miközben közvetlen beszédmódjával az erdélyi falvak sajátos problematikáját vetíti az olvasó elé.

A nagybányai kötődésű, ám Debrecenben orvossá lett Koosán Ildikó életének lelkesen végzett párhuzamos tevékenysége a költői és műfordítói munka, amelynek jó pár gyümölcsével a Káfén is találkozthattunk. A napokban válogatott versei kerültek fel a Magyar Elektronikus Könyvtár polcára. A Hazafelé című kötetet eredetileg a budapesti Rim Könyvkiadó adta ki, Költői arcélek c. sorozatának 16. közleményeként. […]

Gyermekversből – gyermekirodalomból – sosem terem elég. Mint ahogy az ételt is napról napra újra kell termelni a család asztalára. A versköltő embernek, ha kisgyermekei vannak, ösztönösen is kötelességének érzi, hogy ellássa őket otthoni hamubasüölt szellemi csemegével. Így tett mikóújfalusi barátunk, Ilyés András-Zsolt is, amikor gyermekeinek ajánlva megjelentette vékonyka gyermekvers kötetét.

A szovátai vagy máshol élő pisztrángokhoz legtöbb embernek annyi köze, hogy tud a korondi, a pálpataki meg az ismertebb, vármezői tenyészetről, esetleg arról, hogy a friss hal ott mennyi idő múlva kerül a tányérba. A puliszkalisztbe forgatható pisztráng azonban más okkal került a novelláskötet címébe.A címadó novella tényleg Szovátáról szól, elképzelhetően ezért is került a […]

A Kriterion Könyvkiadó egyik legfrissebb kiadványa egy karcsú, de nem vékony versesfüzet: 68 romániai magyar költő költeményei a családról. Szerkesztője Mirk László, aki már szerkesztett korábban egy hasonló antológiát – akkor 101 költeményt válogatott ki, amelyek közös tárgya Csíksomlyó s a köréje képzelhető események, motívumok voltak.

A meseíró hosszú sétákat tett Szépvölgyben, ott találkozott Hápháppal, Galócával, Párával. Amit ők meséltek, azt jegyezte le, naponta egy történetet. Ám egyszer csak elért a mese végére. Akkorra megkerült Csóka elveszettnek tűnt árnyéka is… Gergely Tamás Erdélyben született, jelenleg Svédországban él. A Szépvölgyi meséket először a kolozsvári Szivárvány közölte folytatásokban. A könyvet lapozgatva mi is […]