Február 13-án ünnepeltük a Rádió Világnapját. Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO, 2012-ben, spanyol javaslat nyomán döntött úgy, hogy a rádiónak, mint a világ legelterjedtebb tömegkommunikációs eszközének is legyen egy napja, és hosszas tanácskozás után a különböző országok küldöttei arra jutottak, hogy ez éppen február 13-ra essen, mivel az anyaszervezet, az […]

Darvas-Kozma József csíkszeredai pap könyvet írt Mihai Zoltán fiatal káplán csodálatos felépüléséről. A fiatal pap autóbaleset áldozata lett. Nyílt törés volt a bal lábán, koponyatörést is szenvedett, megsérült az agya, folyt belőle a vér.

Február elején egy magyar származású zsidó író darabját mutatták be Bukarestben, az Állami Zsidó Színházban – Ephraim Kishon Házassági bizonyítvány című vígjátékát. Az író Izraelbe való költözésekor kapta a Kishon nevet, azelőtt Hoffmann Ferencnek hívták – és ez a név nem tetszett a bevándorlást kezelő hatóságnak. Gondolom azért, mert túlságosan is németesen hangzott.

Köszönettel tartozom Árvay Zsoltnak, mert eljuttatta hozzám édesapja, Árvay Árpád levelezését Márton Áron püspökkel. A Keresztény Szó tavaly novemberi számában jelent meg több darabja is ennek a levelezésnek. Mint a levelekhez fűzött jegyzetében állítja Bodó Márta: ez a levelezés Márton Áron „személyiségének a képét árnyalja”.

Karácsonyra kaptam ajándékba Bánffy Miklós két kötetét. A Polis Kiadó gondozásában megjelent sorozat része a két könyv. Az egyik – az Emlékezések. Irodalmi és művészeti írások című – nemcsak olvastatta magát érdekes tartalma és lenyűgöző stílusa révén, hanem elgondolkodtatott. A magunk bírálata című, nyúlfarknyi írás összefoglalja mindazokat az okokat, amelyek például háromkötetes Erdély-trilógiája megírásához vezettek.

Nagy Lóránt csíkszeredai zenetanár A nyakleves antológiája című könyvével visszasírja a kényszert, a régi jó pedagógiai eszközt – a nyaklevest. Hát van ennél nagyobb gond? Mint állítja: „A rossz jegy, a levont magaviselet, az emberséges dorgálás és a lelkibeszéd nem fáj, nem viszket, mint száműzött elődje.

…Szerkesztő is kikapcsol néhány nap erejéig, anélkül, hogy olvasmány nélkül hagyná hűséges vendégeit. Úgy véli ugyanis, hogy ami begyült e tető alá az elmúlt hetekben, az bőven megteszi majd e zsúfolt, zaklatott, időfordító napokra. Így aztán komolyabb frissítésre csak szilveszter után lehet majd számítani. Boldog Új Évet kívánunk mindannyiunknak! 2019. december 29.

Ki lőtt ránk? Kire lőttünk? Íme, két kérdés, amire harminc év távlatából sem kaptam választ. Úgy adta a sors, hogy 1989. december végének eseményeit sorkatonaként értem meg. Mint sok más sorkatonát, minket is kivezényeltek védeni… nem tudom mit. Bizonyára a repülőteret Nagyszebenben, ugyanis annak a szélén, egy kis barakkban kellett meghúznunk magunkat – mikor éppen […]

Hogyha egy nyugat-európai csúcsértelmiségit megkérdeznének, hogy mit tud a romániai szellemi-művelődési értékekről, alighanem a szobrász Brâncuşi-t említené meg, esetleg a dadaista Tristan Tzarát vagy az abszurd drámák íróját, Eugen Ionescut, netán Mircea Eliadét, akinek vallástörténeti könyveit világszerte ismerik.

Megmondom őszintén, néha nagy gondban vagyok, amikor az erdélyi magyar sajtóban olvasok egy-egy magyar falunevet, olyannyira ismeretlennek tűnik, hogy nem tudom hová tegyem, és mivel nem ismerem a román megfelelőjét, még a térképen sem tudom megkeresni. A napokban viszont olvastam a világhálón egy olyan dokumentumot, amelyet le is mentettem, éppen ilyen célból.

Ezt javasolja az ENSZ. Mert félelmetesen nagy a húsfogyasztás. Európában és Amerikában évente 80 kiló húst eszik az állampolgár. Ezért pedig a mezőgazdasági területek 70 százaléka legelővé vált. Igaz, hogy Indiában és Kínában évente csak 25 kiló húst esznek fejenként – de az sem kevés, gondoljunk csak a lakosság számára.

György Attila – akkor pályakezdő szerkesztő, ma már József Attila-díjas író – adta Daczó Katalin beszélgetés-sorozatának a Megyecsinálók címet. Telitalálat volt a címadás, ugyanis az eredetileg a Csíki TV számára készült interjú-sorozatban a szerkesztő-riporter az 1968-as csíkszeredai utcai megmozdulások főszereplőit kereste fel és szólaltatta meg.

Olyan, mintha az örökmozgók világát élnénk. Ha nincs mozgás, az unalom posványa fenyeget. A gyorsulás képessége mint emberi tulajdonság is felértékelődni látszik. Ugyanakkor nemcsak a szemlélődésre, hanem a belső elmélyülésre is szemmel láthatóan nagy az igényünk.

Itt van ez a vadiúj, plafonig felszerelt konyha. Aszongya hogy: három falhossznyi márványutánzatú munkapult, alul-felül mindenféle fiók, polc meg szekrény, beépített sütő, inox kagyló és vízmelegítős csapok, hűtőszekrény, villanykályha és páraelszívó. Ehhez jön a kor csúcstechnológiáját reklámozó mindenféle kütyü:

…Csak úgy kapásból, összefoglaltam magamnak, hányféle díjat osztanak ki évente Székelyföldön és rájöttem, hogy bizony, a két kezemen sem tudnám megszámolni valamennyit. Az Orbán Balázs-díjakat a Kovászna, Hargita és Maros megyei tanácsok osztják. Gábor Áron-díjjal a Székely Nemzeti Tanács ismeri el a teljesítményeket. Vasszékely-díjat Székelyudvarhelyen vehetnek át az arra érdemesek. Az Élő Székelyföld-díj természetvédelmet és […]

A teljes igazság kimondása nem mindig jó, nem mindig hasznos, lehet erkölcsös is, lehetett bátorság. De bátor Ember kevés van, aki akkor mer szólni, amikor mindenki más hallgat, berendezkedik a túlélésre…

A hírközlési eszközök fejlődésével együtt jár az igénytelenség elterjedése is. Míg Gutenberg előtt az írás-olvasás csak pár ember kiváltsága volt, s a könyveket kézzel másolták, hogy mások is hozzáférjenek, ma már bárki írásban közölheti gondolatait – ha vannak, ha nincsenek – a széles nyilvánosság előtt.

Világszenzációként adta hírül a napokban a média: áttörték a maratonfutás álomhatárát, Eliud Kipchoge kenyai atléta kevesebb mint két óra, pontosan 1:59:40 óra alatt futotta le Bécsben a 42,195 kilométeres távot. Olyan nagy ügy ez? – kérdezik a sporttal hadilábon állók. Igen, az! – tromfolnak rájuk az atlétika hívei, olyan jelentőségű ez a sikeres csúcsdöntési kísérlet, […]

Rég volt, de igaz volt. Valamikor, közel harminc esztendeje, jómagam is ott bábáskodtam a romániai magyar újságírók szakmai szervezete megszületésénél, néhány évig még az egyik alelnöki funkciót is elvállaltam, amíg csak másfele nem vezérelt a közélet. Igaz, akkor Romániai Magyar Újságírók Egyesületének nevezték, manapság, már nem csupán szócsere, hanem fogalmi tisztázások eredményeként is, Magyar Újságírók […]

A hír rövid és tömör: holnap [október 5-én] koraeste, az Aradi vértanúkra való megemlékezések keretében, a gyergyószentmiklósi örmény templomkertben felavatják Czetz Jánosnak, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc honvédtábornokának szobrát.

Csütörtökön, október 3-án, egyedi élményben volt része a brassói irodalomkedvelő közönségnek. Az Apáczai Csere János Kulturális Egyesület szervezésében, vendégelőadást tartott a sepsiszentgyörgyi Parnasszus Irodalmi  Kör néhány tagja, megemlékezve az 50 éve elhunyt juhász-költőre, Sinka Istvánra.

Az idén Elek apó születésének 160. évfordulójára emlékeztek mindenütt, ahová elér az ő emlékezete. És ez a terület nem csekély. Meg aztán az emlékek is sokrétűek… Mert igaz ugyan, hogy Benedek Elek volt irodalmunkban a nagy magyar mesemondó (bár a mesélésben bizonyos Jókai Mór is jeleskedett), de legalább annyira fontos az a nagyapai viszony, ami […]

Mint jónéhány, a nyelvünkben gyakran használt idegen szó, a metropolisz is görög eredetű, voltaképpen a meter és a polis, az anya és a város összetételéből származik, az anyaváros kifejezés értelmét azonban már régóta túlnőtte. Egy ideig csupán a több milliós óriás városokat tekintették bárhol a világon metropoliszoknak, manapság azonban hasonló elnevezéssel illetnek minden olyan várost, […]

Esténként kíváncsian várom Pengő Zoltán bejelentkezését Zanglába tartó gyalogútjának legújabb állomásáról. És ha a tudósítás történetesen nem érkezik meg aznap, mint az vasárnap is történt, elgondolom, mennyire nehéz lehet tartani az iramot; egyrészt győzni a napi menetelés ütemét, úgy, hogy az ember estére biztonságos, pihenésre alkalmas helyre jusson; másrészt megírni a három nyelvű – magyar, […]

erre jó Bánffy Miklós immár román nyelven is megismerhető trilógiája, az Erdélyi történet. A három kötetes regényfolyam közel 1500, egészen pontosan: 1446 oldal terjedelmű, és megismerhető belőle az erdélyi világ. Egy sajátos világ, ahol a magyarok és a románok mégiscsak megférnek egymás mellett, sőt, az egyszerű falusi emberek például még segítik is egymást. A különös […]