És hogyan jött 56? Mikor kitört Pesten a forradalom, mondtam a feleségemnek, te, én ebből semmi jót nem nézek ki, én kimegyek a hegyre. Motorbiciklivel jártam, abba benzin kell, elmentem egy marmonkannával a benzinkútra. Ott látom, hogy egy csapat, vagy kétszáz ember, jön a Mária utca felől.

Matek Kóbor tanár úr ősbölény, abból a békebeli, kihalófélben lévő gárdából, amely még a nyolcosztályos elitgimnáziumban kezdte a pályáját, ahol tudósok gyülekeznek a tanári szobában, akadémiai tagok, a tanárúr a keresztneve, elképzelhetetlen, hogy valaki Laci bácsinak, vagy szentségtörően Laci bá’ként említse, súlya és értéke belesűrűsödik abba a képbe:

A nyár kellemes az őrsön. Egy szál gatyára vesszük az álcaruhát, és mindenki mozgósítja a rokonságát, a szúnyogok távoltartására csak az amerikai gyártmányú Johnson spray alkalmas. Kapunk ellátmányként valami hazai gyártásút, de büdös is, és a szúnyogokat sem riasztja.

Ide csak kigyalogolunk. A szomszédos őrs egy járőre folyamatosan őrzi, műút vezet a faluból egyenesen a Dráva partjáig, amikor nem volt itt országhatár, akkor komp járt a két part között. Négykampós szolgálat, végig menni kell, a második év nyarán megépül a nyomsáv, kegyetlen találmány, reggel, este végigmegy a járőr mellette, és nézi a kilenc-tíz méter […]

János mindvégig hallgatott sikertelen próbálkozásáról. Megírta ugyan, de szóban nem verte nagydobra a kudarcos kalandot. Én sem faggattam, némi kárörömmel gondoltam arra, hogy legalább most már ő is megkóstolta, milyen az, ha valakit kikosaraznak, magára hagynak, még oly nemes és jó szándékában sem támogatnak. Az egy évvel későbbi események azonban azt igazolták, hogy nem aludt […]

Enallagé görögül, immutáció latinul, fölcserélés magyarul. A szakirodalom a jelzőeltolás fogalmat is használja. A stilisztika gondolatalakzatként tartja számon. Gondolatalakzat vagy még ennél is több? Elsősorban erre a kérdésre szeretnék válaszolni. Szűkebb értelemben a birtokszóhoz tartozó jelzőt egy másik mondatrésszel társítjuk, legtöbbször főnévvel, ezért a jelző eltolódik a logikailag hagyományosan társított jelzett szótól. Ugyanakkor esszém megírását […]

A költő özvegyének emlékiratai alapján (Nyugat, 1933 március, 6. szám) Házasságuk első hónapjában Róza megismerkedik Vajda János egyéniségének legtöbb vonásával; Vajdát igazán nem lehet azzal vádolni, hogy féken tartotta magát vagy alakoskodott. De azért mindig érik újabb meglepetésék. Férje étvágyán sokáig nem tudott napirendre térni. Elképzelhetetlen mennyiségben tömte magába a sóskifliket és mákospatkókat, hajtogatta fel […]

Elődeink kávéházba jártak – ittak, beszélgettek, írtak. Közösséghez tartoztak. Hova jársz te, melyik ”kávéházba”? Hol vagy igazán otthon? Átvette volna az Internet vagyis a Káfé és más online találkozóhely a kávéház szerepét? 2. Schiller rothadt almával, Ady borral segítette meg az ihletét. Méliusz kávézott. Hány cukorral iszod te a kávéd? Irina Pusztai fotógrafikája   Kérdéseinkre […]

  Válaszol: Patócs Molnár János Kérdez: Gergely Tamás     Tisztázzuk mindjárt az elején: te az egyik Ellenpontos vagy, ugye? Igen. Szétzavartak benneteket, elűztek, az Ellenpontok történetét már nem együtt írtátok meg… A lebukást követően az életünk megváltozott. Ara Kovács és Kertész Attila, utóbbi nem volt ellenpontos, de Ara barátsága révén sok mindenről értesült, ezért […]

(Folytatásos részlet egy hosszabb portré-interjú szövegéből, kérdez: Bartha György, válaszol: Gergely Mátyás) Lajos József: Amikor Mátyást mint fiatal szakembert megismertem a 70-es évek legelején, már az első időszakban meglátszott rajta, hogy nemcsak a szakmát igyekszik tökéletesen elsajátítani, de megvan benne az adottság, hogy társait szakmailag is értékelni, később irányítani tudja. Így, ahogy az évek teltek, […]

(Folytatásos részlet egy hosszabb portré-interjú szövegéből, kérdez: Bartha György, válaszol: Gergely Mátyás) 1984. szept. 25-én kézhez kaptuk az útleveleinket a repülőjegyekkel együtt, megtettük a sivatagon át az utat visszafelé Bagdadig, a repülőtéren átalestünk a vámvizsgálaton, és repültünk hazafelé. Kellemetlen meglepetésünkre a román gépen román lejért semmiféle italfélével nem szolgálták ki a három hónapja szomjazó társaságot, […]

(Folytatásos részlet egy hosszabb portré-interjú szövegéből, kérdez: Bartha György, válaszol: Gergely Mátyás) B. Gy. : Beszélj a szakiskola elvégzése utáni munkábaállásodról, időben az következik. G. M. : Az 1970/ 1971-es tanév végeztével a 60 tanuló jelentős része sikeresen elvégezte a géplakatosi szakot (a felvételin a válogatás – úgy látszik – csak jelentett valamit!). Minket, csíkiakat […]

Ács Gedeon – Részletek a Bostoni jegyzetek-ből A forradalmi és szabadságharcos múlttal rendelkező Ács Gedeon, aki követte Kossuthot és emigránstársait, de végül csak visszatért hazájába, tíz kötetes, monumentális kéziratos naplót hagyott az utókorra, amelyet – a témát feldolgozó Lukácsy Sándor szerint – „1856-tól 1863-ig vezetett, s amelynek nagy része máig kiadatlan. Persze, mint a legtöbb […]

Rongálás az egyetemen A főrendiház május 23.-ai ülésén Molnár János interpellácziót intézett a közoktatási miniszterhez a végből, mert az egyetem uj palotájának előcsarnokában a falakat diszitő, s gipszből készitett magyar koronákról a keresztet letördelték. Kérdi, meginditja-e a miniszter a legszigorubb vizsgálatot annál is inkább, mert az egyetemet alapitó Pázmány Péter alapitó levelében kétszer is hangoztatja, […]

  Az újszövetségi történésekhez, mindenekelőtt Szűz Máriához kötődő alkotások a magyar katolikus hitvilág egy különleges hordozójához a csángókhoz kötődnek. Az onnan származó, immár Magyarországon élő és alkotó művész munkásságának esztétikai középpontjában a rájuk jellemző érintetlen, romlatlan hitnek a megjelenítése áll. Petrás Mária a nehéz, kemény és érdes samottból formálja meg azokat a finom és gyengéd […]

  Minden nyári vakációmat Simonyiban töltöttem kb. tízéves koromig, de utána is még vagy 5-6 évig legalább a felét, felváltva a két nagyanyámnál meg a Gabnai tanyán.   Simonyifalva a falu becsületes neve, de a helybéliek és a szomszédfalubeliek is csak Simonyinak hívták. És „simonyi” volt a melléknév is: a simonyi emberek simonyi embereknek hívták […]

Gyökerek és szárnyak   ‒ Meséljen, kérem, a gyermekéveiről. ‒1936. január 2-án születtem Marosjárán. A szülők beleegyezése nélkül írták be az Irina nevet az anyakönyvbe. Négyéves voltam, amikor bejött a magyar hadsereg (emlékszem, népviseletbe öltöztetve levittek Körtefájára, a főút mellé), és nyolcéves, amikor jöttek az oroszok, dübörgő tankokkal (akkor egy kerítésre felállva bámultam őket). Öten […]

  Kérdezett: Bencze Mihály   Tapasztó Ernő díjazatott színész és rendező, az Aradi Kamaraszínház alapítója és igazgatója. Az aradi Csiki Gergely Főgimnáziumban zajlott a XXXII. Erdélyi Magyar Matematikaverseny, és ez az alkalom adta a lehetőséget, hogy a Nyugati Jelen épületében 2023. február 22-én találkozhattam Tapasztó Ernővel, akivel az aradi színházi életről beszélgettünk.   Bencze Mihály: […]

Csiki Zoltán a parajdi Áprily Lajos Általános iskola nyugalmazott tanára, 31 éve az Áprily Emlékház kinevezett mindenese, 1992-ben a brassói Áprily Lajos Főgimnázium világtalálkozóján tartott érdekfeszítő előadást Áprily Lajosról. Több könyv szerzője, nevezetesek: Parajd (1999), Rabsóné öröksége I (2006), Rabsóné öröksége II (2012), Rabsóné öröksége III (2016), Áprily Lajos és Parajd (2016). 2022. október 18-án […]

A Kántor Lajos múlt heti cikkében (Elapad a Forrás?, A Hét, 40. szám ) felvetett kérdés elsősorban mégiscsak elvi jellegű, túlterjed egy könyvsorozat szerkesztési (belső) problémáin, ellentétben azzal, amit A Hét szerkesztőségi jegyzete állít, nagy óvatosan. Talán bizony a vita elől sem kellene eleve olyan mereven elzárkózni, hiszen néhai nagy és kis csaták után nagy-nagy […]

Mondhatni megalakulása óta dicsérjük a Kriteriont, s vállalkozó kedvű, átgondolt tervek alapján építkező nemzetiségi kiadónk rá is szolgált a sok jó szóra. Csak elismeréssel szólhatunk igényességéről, amellyel szerzőit többnyire megválogatja, és elődjének, az Irodalmi Könyvkiadónak jó hagyományait fokozott szigorral viszi tovább. Sorozatai szinte kivétel nélkül népszerűek, várják, keresik köteteiket az olvasók.

Homonyik Sándor (Nagyecsed, 1953. december 30.), magyar énekes és gitáros, Pop-Meccs (1989) és EMeRTon-díjas (1990), valamint a Vitézi rend tagja (2011), a 12. Brassói Magyar Napok alkalmából 2022. szeptember 16-án, a brassói Tanács téri nagyszínpadon tartott egy felejthetetlen koncertet. Az esemény előtt sikerült elbeszélgetnünk. Bencze Mihály: Múlt nélkül nincs jelen, így van a te életedben […]

Interjúsorozat Székely Ferenccel 1. A megmentett hűség Ha jól tudom, tizedik interjúköteted jelenik meg Karácsonyra, tévednék? 2022. karácsonyára tervezem a 11. interjúkötetet, mely sorozat 2012-ben indult. Akkor csak egy tájegységre, a Sóvidékre fókuszáltam, s 25 kortárs személyiséggel készítettem életmű-beszélgetést. A kötet A megmentett hűség c. alatt jelent meg 2012 karácsonyára, s az ötlet, hogy kötetben […]

Különleges előadás készül Bálint András és Jordán Tamás 80. születésnapjára A tizenegyedik évadát kezdte a Rózsavölgyi Szalon egy olvasópróbával: az Apróbetűs szerelem című darab (szerző: Stephen Enersen) magyarországi bemutatója október 8-án lesz. Petrik Andrea – kettős „kismamaszünet” után – lép újra színpadra ebben az előadásban. Az Apróbetűs szerelem szereplői most játszanak először így, együtt: Petrik […]

Watzatka Róbert, volt diák, egyetemista, együttes alapító, együttesek gitárosa, az Áprily Lajos Főgimnázium zenetanára, a brassói egyetemen magyar nyelvet tanított, rádiós, jelenleg szabadfoglalkozású gitárművész és oktató. Vele beszélgettem el a 11. Brassói Magyar Napok alkalmával. Bencze Mihály: Hol és mikor születtél, mesélj családodról, hogyan és mikor kerültél kapcsolatba a zenével? Watzatka Róbert: 1990. február 11-én […]