Szász István: A gyergyói legendáshírű betyárvezér Valóban legendás hírű betyárvezér volt Blénessy Pista, a húszas években. Tekintélyes, szerteágazó gyergyói famíliából származott, amely királybírákat, köztiszteletnek örvendő iparosokat, tisztviselőket adott szűkebb pátriájának, sőt az egyik Blénessy… a ranglétrán a császárt követő katonai rangig emelkedett.

Akinek a kolozsvári egyetem bölcsészkara… a Professor Honoris Causa címet adományozta, igazi erdélyi ember, ahogy a hiteles transzszilvanisták értették: művelt, dolgos, megértő, együttérző, értelmes, szemhatártágításban érdekelt személyiség. Akármerre tekintünk az életművében, mindig ugyanazt látjuk: a szerkesztőt, aki több mint két évtizedig nem „egyszerűen” kéziratokat gondoz, hanem olykor, s nem is ritkán, a vérével írja meg […]

Életének 75. évében elhunyt Horváth Andor esszéíró, szerkesztő, műfordító, egyetemi tanár. Középiskolai tanulmányait a Brassai Sámuel Líceumban végezte (1961), a Babeș–Bolyai Egyetemen francia–magyar tanári diplomát szerzett (1966). Négy évig Tordán tanított, 1970 óta A Hét belső munkatársa Bukarestben; előbb a világirodalmi rovat szerkesztője, 1975-től az 1983/44-es számig főszerkesztő-helyettes. 1990-ig a Művelődésnél dolgozik. 1990 januárjától 1992 […]

Tisztből molnárlegény Máriássy János, a rettenthetetlen bátorságu ezredes, mikor jelentették neki, hogy gróf Leiningen altábornagy /a vértanu unokabátyja/ és Blomberg dzsidás ezredes sietnek Temesvárról Aradvár felmentésére, elbizakodva igy kiálltott fel: – Csekélység, hatszáz honvéddel szétverem őket! Ámde a császáriak elfoglalták az új aradi sáncot, mert cseh tüzéreink az ágyukkal együtt átszöktek az ellenséghez. Emiatt nagy […]

(Zsidó Ferenc „blokkregényének”* olvasása közben) Mindig sejtettem, hogy egy meghatározás – legyen az bármilyen –: behatárol. Azzal, hogy a szerző „blokkregény”-nek nevezte Huszonnégy című legújabb könyvét, a precizitáson túl egyben földönfutóvá alacsonyította alkotását, legalább is annak gyanúját vetítette rá – fölöslegesen és igazságtalanul. Mert a Huszonnégy: nem blokkregény!

Az RMSZ/Színkép felhívására beérkezett válaszok Kukorelly Endre (Budapest) – Ötszáz, bizony, dalolva, ment, lángsírba, welszi, bárd, ez eddig 7. Magyarán minden szó elég szép és érdemes. Ahhoz, hogy kontextusba kerülve ilyen ellenállhatatlan, katartikus hatással legyen a zsigeri idegrendszerre, ahogy minden hangnak, minden színárnyalatnak is szövegkörnyezettől függ a „szépsége”. Inkább úgy lehet, hogy ott és akkor […]

Történelmi jellegű filmek Magyarországon 1989 után Irodalomjegyzék Almási Miklós. 1995. Legenda csak egy van. Megint tanú. Filmvilág. 1995. április. 22–23. Cooper, Martha. 1989. Analyzing public discourse. Waveland. Prospect Heights. Illionis. Deák-Sárosi László.. 2012. Igaznak kell-e lennie a fikciós műnek? – Fliegauf Bence “Csak a szél” című filmjéről. Magyar Szemiotikai Társaság. Budapest. http://www.szemiotika.hu/feltoltes/2012/04/CsakASzel.pdf

Ha az ember színészetre adja a fejét, valljuk be, nem a színháztörténelem nagyságai miatt teszi. Jórészt nem is hallott róluk, meg különben is, a saját életét, idejét szeretné úgy élni, ahogyan ma lehet. Én is így voltam ezzel, és bevallom, sokáig így is maradtam. Lassan jutottam el odáig, hogy a színésztársadalom kiválóságaival foglalkozzam.

Történelmi jellegű filmek Magyarországon 1989 után* Első világháborús filmek Tulajdonképpen az összes jelentős történelmi eseménnyel kapcsolatban felmerül, hogy miért nem jelenítették meg filmen a nemzeti és az egyetemes emberi igazságtétel jegyében. Az első világháború témáit sem a rendszerváltás előtti 45, sem az utána következő 27 évben nem dolgozták fel hiteles játékfilmben, pedig a nagy világégésnek […]

„Nem mondtam el, hová készülök…” Kollégák voltunk Sepsiszentgyörgyön. István Márta az emlékezetes, főiskolás Káin és Ábel Arabellája volt. Süvítő szenvedéllyel játszta végig mindkét előadást azon az emlékezetes, első színházi kollokviumon. Egyöntetű vélemény szerint ezzel az előadással utolérték, lepipálták a hivatásos színházakat. A kollokvium szabályai szerint díjat nem nyerhettek. Már akkor hallottuk, hogy hozzánk készül a […]

„A szabadságharcról nagyon sok memoár és egyéb följegyzés készült, száznál is több – állapitotta meg bevezetőjében Lukácsy Sándor. – Megírták emlékeiket hadvezérek és politikusok, mindenféle rangú katonák és polgári személyek, hivatásos írók és alkalmi tollforgatók, közszereplők és egyszerű szemtanúk, hazafiak és osztrákbérencek, férfiak és nők, öregek és fiatalok. Az emlékiratok és naplók mindegyike érdekes mozzanatokat […]

„Van egy irodalmi mű, egy tizennégy kötetes, hatalmas opus, melyet bízvást számíthatunk a legolvasottabb vagy legalábbis a legtöbbet forgatott könyvek közé, hiszen alig múlik el nap, hogy-irodalmárok, historikusok s mindannyian, akik a magyar múlt feltárásával foglalkozunk – kézbe ne vennők, abban a reményben, hogy munkánkhoz egy-egy adatot, dátumot kaphatunk tőle, mintegy baráti segítségként, s várakozásunkban […]

Jogvédő filmek Az jogvédő tematikájú filmek besorolhatók a bűnügyi és drámai csoportba, azonban néhányat külön kiemeltem, mert az ifjúsági tematikai szempont külön indokolja. Az e kategóriába tartozó filmek valamilyen kisebbségi csoport vélt vagy valós sérelmeit olvassák a többségi társadalom fejére. Ilyen például a Vespa (2010, Groó Diána), amely egy vidéki cigány fiú szomorú történetét meséli […]

Arany János kétszáz éves Az öreg Toldi visszatér lám a becsület mennyit ér ha elszabadul odaát ki viszi haza a bikát

Megjegyzések Petro Lászó könyvéhez „Szlovák Budapest” címmel kétnyelvű könyv megjelentetésében segítette a szerzőt, Ladislav Petro Lászlót (a képen) a Fővárosi Szlovák Önkormányzat. Hiányt megszüntető mű ez, amely kevéssé vagy egyáltalán nem ismert tényekkel és adatokkal gyarapítja a magyar főváros múltja iránt érdeklődő pestiek és az ide látogatók ismereteit.

HADAK ÚTJÁN / AZ OLT PARTJÁTÓL A PIAVÉIG (5) (Részletek) Most menjünk ki a piacra, szedjük össze az adatokat a vidékről. Bodoláról is hallok híreket. Érdekes kis falu ez. Négy urasági lak van benne. Nemesi kúriák, kastélyok. Béldi Ákos gróf, Béldi Tivadar, Mikes Zsigmond gróf, a brassói főispán és Nemes Jánosné grófné az urak ott. […]

Pusztai Péter és Georgeta: Plakett Dominak Ezzel a plakettszerűséggel kívánunk Dominak a legjobbakat a jövőben. Ha már 17 évet Korondos-kodott, arra gondoltunk, hogy levesszük a Páll Erzsébet szép kerámiájáról a motívumot (a tárgyat a Hudson-i kiárusításon találtuk itt, Kanadában) és a Domokos portréjával megpróbáljuk párosítani… Éljen Bölöni Domokos, a Káfé (és nemcsak) kiváló írója! P.&G. […]

HADAK ÚTJÁN / AZ OLT PARTJÁTÓL A PIAVÉIG (4) (Részletek) Tovább megyek a szomszéd faluba, Árapatakra. Lakossága nagyrészben oláh. Híresek az asszonyok varrottasai. Damokos Béla kúriáján tizenkét szoba bútora összevágva, fűrészelve. A felhasogatott zongora és a hintó darabjai a könyvtárral együtt hirdetik a teljes pusztulást. A kripta fala is kibontva. Rácz református lelkész háza, a […]

Dr. Kovács Ibolya: Úgy éreztem, kicserélték a várost – II. /56 éves, nyugdíjas; 1956-ban 23 éves, bírósági gyakornok/ Talán négy-öt hét telt el azután, hogy a szovjetek levertek mindent, amikor a bírósági gépezet is megindult. Előbb bevezették a statáriumot, majd a gyorsított eljárást. A statáriumnál nincs lehetőség jogorvoslatra, és a halálos ítéleteket 24 óra alatt […]

Dokumentumok nyomában (Olvasónapló – 4) A nyolcvanas évek második felében készült mélyinterjúk nyomdokain a rendszerváltás után egész sor feltérképező szándékú beszélgetést/vallomást rögzítenek, mindenek előtt az 1956-os Intézet égisze alatt. Figyelemre méltó gyűjtemények láttak napvilágot ezek nyomán: „Szuronyok hegyén nem lehet dolgozni!” (Válogatás 1956-os munkástanács-vezetők visszaemlékezéseiből. Századvég Kiadó–1956-os Intézet, Budapest, 1993), a Pesti utca 1956 (Válogatás […]

Dokumentumok nyomában (Olvasónapló – 3) Ómolnár Miklós: 12 nap, amely… 1956. október 23-november 4. (Események, emlékek, dokumentumok. Szabad Tér Kiadó, 1989). Az olvasmányosságra is törekvő, sokszínű antológia kifejezett célja, hogy a dokumentumértékű irások – zömmel vallomások, újságkivágások, eseménynaptárak stb. – nyomán az olvasó saját maga alkothasson véleményt arról: forradalom, népfölkelés vagy ellenforradalom zajlott le Magyarországon […]

Tanárjelölt diákként szorgalmasan másoltam ki a kötetekből a verseket, szerény lehetőségeim szerint vásároltam olyan könyveket, amelyek a majdani falusi katedrán hasznomra lehetnek a tanításban. Nem kevés szorongással néztem a katedra elé, ahol immár magamnak kell boldogulnom, nincs a közelben gazdag könyvtár, ahova segítségért folyamodhatnék.

Karácsony-szilveszter előtt fogom magam és minden eshetőségre gondolva, alaposan kitisztítom, csillogóra-villogóra suvickolom otthonunk teljes pohárállományát; ne akkor tüsténkedjünk, amikor már tölteni kell…

Csíkszeredában a napokban került piacra – a Hargita Népe kiadásában – az a közel háromszáz lapos riportkötet, mely az első világháború székelyföldi valóságából és emlékvilágából merítette tárgyát. A továbbiakban rendre ismertetjük a gazdagon illusztrált könyv előszavát, részletes tartalomjegyzékét, majd az utószót is, melyek alapján magunk is fogalmat alkothatunk a vállalkozás méreteiről és fontosságáról. Daczó Katalin: […]

Lapozza Isten fent a mennyben utolsó ítélet előtt, akár egy irdatlan nagy könyvet, a házsongárdi temetőt,