Valamikor, a múlt század nyolcvanas éveiben, a Kriterion Könyvkiadó kiadó felkért, hogy készítsek egy magyar nyelvű válogatást a bukaresti Bedros Horasangian szövegeiből. A román-örmény író, ma is a fővárosi művelődési lapok jónevű krónikása, ugyancsak formabontó novelláiból nem volt egyszerű a válogatás. Olyannyira nem, hogy a cenzúra elsüllyesztette és a megjelenést is csak a romániai forradalom […]

Mint annyi mindennek, László Barna filmjének sem tett sok jót a koronavírus-járvány. Amikor a Budapesti Nemzetközi Filmfesztiválon (BIDF) bemutatták, úgy tűnt, hogy gyors és valódi „diadalútja” lehet, hiszen mindjárt képesnek és érdemesnek látszott arra, hogy viszonylag szabadon járhasson, ami manapság ritkaságszámba megy a dokumentumfilmek esetében. Akkor úgy tűnt, hogy Magyarországon fővárosi és vidéki mozik tűzik […]

Cseke Péter Trianoni hófogságban 1918–1945–1990 című könyvének legszembeötlőbb értéke a szubszidiaritás mint társadalmi-politikai fogalom újrafelfedezése. A szubszidiaritás politikai programját a 90-es évek elejének lelkesen idealista hónapjaiban úgy határoztuk meg, hogy a problémákat ott és akkor kell megoldani, ahol és amikor felmerülnek, és a megoldás feladata azokra hárul, akiket maguk a problémák közvetlenül érintenek.

a legfrappánsabb gondolataimat sosem kell megfogalmaznom megszületnek maguktól * vajon hova lesz az a sok megbüntetett gondolat, amit Isten ama napon megítél? azt mondja: ejtsük foglyul őket, ne nyargalásszanak nyakló nélkül… *

Az első hír, ami ma reggel megcsapott, ennyi volt: – Elment Haragos Zoli! Több, mint hatvan évet kellene fölidéznem ahhoz, hogy elmondjam, nem csak munkatársak voltunk annyi éven át, hanem barátok is, ami nem kicsiny dolog! Jártuk az országot széltében, hosszában, ő fényképezőgéppel, én egy apró notesszel, hogy legyen „betévő falatja” a lapnak, mert abból […]

Kántor Péter halálára Ma nem horgonyoztam le semmi mellett, percek múlva félretettem a telefont. Aztán megint elővettem, netezni kezdtem. Az első hír, ami szembejött velem a Látó hírfolyamán, az volt, hogy meghalt Kántor Péter. A névnapunkon felköszöntöttem, leveléből szeretet és reménytelenség áradt. Barátok voltunk, bár ha a közösségi média fogalmazásai közül választanom kellene, azt írnám: […]

Facebook-monográfia Ady Endréről Nem ozsonnázik * Pénzről beszélni ugyanúgy nem volt „szép”, mint a szerelem testi dolgairól. A költőnek jólnevelten illet nyomorogni, bár a mából visszanézve akkoriban mintha szerencsés lett volna a mai falanszterlelkülethez képest, amikor mindent, ami nem hoz hamar sok pénzt, „fölöslegnek” neveznek, és a művész egyre rosszabbul érzi magát.

Fadgyas Tibor felvétele. „A felhők hasonlóak az életúthoz.” Fadgyas Tibor Cseke Gábor az, kinek a fotós eredményeimet köszönhetem, Bartha Árpád bátyám inditott el az úton… Hálás vagyok ezért fotóművész tanítómnak, az Előre újságot szerkesztő mecénásomnak. Isten éltesse Gabi bátyámat, fotósként mindent neki köszönhetek. * Kedves Cseke Gábor! Nyolcvan évest a hetvenötös már ne bátyámozza, inkább […]

Facebook-monográfia Ady Endréről Hanyatt esni * „A tenger, ez a sápadt részeg, ezüstlávát ivott.”; „Elért az Ősz és sugott valamit, / Szent Mihály útja beleremegett, / Züm, züm: röpködtek végig az úton / Tréfás falevelek.”; „Add nekem a te szemeidet, / Hogy vénülő arcomba ássam”; „Lázár vagyok a csókok lakomáján” – ilyeneket nem lehet „józanul” […]

Cseke Gábor nyolcvan éves… Ez bizony sok. Nagyon sok! Én ugyan nyolcvanhat vagyok, de az nem sok. Inkább mindegy. Annyi, amennyi. De a nyolcvan, az sok! Remélem, emlékszel még, Gáborom arra, amit öt évvel ezelőtt írtam, az akkori születésnapodra. Hogy mit is írtam a hetvenötödik születésnapodra?

Barkó György 90. születésnapjára Bohóckodik egy ember a színpadon, a legócskább ripacsot adja, „turkálok a gondolataimban”, válaszolja, amikor a partnere megkérdezi, miért vakarja kopasz fejét, székely ízeket érzek az akcentusában, olyan bácsis a humora, vándorszínészt alakít, holott színészvándor, aztán egyszer csak bejön a középső ajtón a nézőtérre, és énekelni kezd, a rivaldafényben botorkál előre,

Egy nyugatnémet cég évente több százezer kertitörpét állít elő. Mégpedig nem a fantáziátlan, témahiányban szenvedő humoristák számára, hanem a kertitörpepiacnak, az árucikket igénylő lakosságnak. Több szobrocska születik, mint amennyi ember, a pirossapkás manók ott posztolnak vagy bujkálnak a villák előtt, az elővarázsolt kertekben.

Facebook-monográfia Ady Endréről Mindent elvesztünk * Styron azt mondja a Látható sötétségben, ebben a depresszióról szóló csodálatos esszében, hogy bár soha egy sort nem írt úgy, hogy alkohol lett volna benne, az alkoholt és a zenét gyakran használta képzelőereje ihletőjeként. Valami ilyesmit mond Ady is A magyar Pimodanban, az őszinteségnek ebben a másik nagy művében. […]

Facebook-monográfia Ady Endréről Tőle tanultuk * Hogy legyek immár adys olykor legalább, hadd mondjam ki kereken: az ő istenes verseinek semmi köze ahhoz a borzalmas klapancia-áradathoz, amelyet sok fészbukoló megoszt és lájkol pusztán azért, mert „olyan szépeket” mond Istenről és főleg arról, aki hisz benne. A szépség: problematikus – ezt is Adytól tanultuk. A szépség […]

Facebook-monográfia Ady Endréről A kereső hang * Ha manapság körülnézünk a világban, úgy tűnik, a kereszténység sok helyen az ótestamentumi próféták indulatára egyszerűsödött, azzal a kiegészítéssel, hogy ma mintha a pedellus próféták kora jött volna el: mindenkire haragszanak, de senkit nem próbálnak meg megérteni, és a hitük sem igazi. A kereszténység leghangosabb hirdetői ma nem […]

Facebook-monográfia Ady Endréről A végzet népének fia * A kuruc versek egészen külön bolygót képviselnek a magyarság-verseken, Ady költészetén és általában a magyar költészeten belül. Ahogy Mészöly, aki mint Nádas mondja, szétszerelte a két műfaj elemeit, aztán összeszerelte őket, amikor Film című regényét megírta, vagy a szótárregények írói, Milorad Pavic, Mircea Horia Simionescu és Temesi […]

A múlt hét végén Csíksomlyón az Ezer Székely Leány Napja találkozó 90. évfordulóját ünnepelték. A közösségi média közvetítette eseményen azonban több olyan adat-időpont is elhangzott, amely eltér a kilenc évtized történelemhű krónikájától. Ezért, a hitelesség kedvéért, mai jegyzetemben dióhéjban összefoglalom a rendezvény történetét.

Facebook-monográfia Ady Endréről Szárnyalások és zuhanások * Kétféle magyarság-attitűd van a költészetében, s ezek folyton elkeverednek egymással. Az egyik a féltégla-attitűd: ebben Ady saját eredetiségét, tehetségét, kivételességét bizonygatja, mint a Góg és Magógban. De meg kell értenünk, hogy neki, aki minden szempontból a semmiből jött, valóban fel kellett építenie magát és a költészetét. Hogy költészeti […]

Anyagok kerültek a levegőbe, mert a levegő olyan, hogy valósággal vonzza, hogy anyagok kerüljenek belé. Ezek azonban nem mérgező anyagok, hanem olyan anyagok, amelyek nem mérgezők. Így aztán semmi ok az aggodalomra. Ugyan milyen város lenne az, amelyben nem történnek robbanások egy-egy unalmas éjszakán?

Facebook-monográfia Ady Endréről Hófehérke mostohaanyja * Aki a szüleivel viaskodik, az nem érti, miért nem szeretik. Aki a nemzetével viaskodik, az nem érti, hogy az miért nem tökéletes, holott korábban, amikor még nem tudta az eszét, mindenki tökéletesnek hirdette. Az embernek az asztalra kell csapnia, hogy megszabaduljon attól az ellenállástól, mellyel az „új idők új […]

Facebook-monográfia Ady Endréről A tragikus mese *A szerelem összetettségére a két múzsa és a nekik ajánlott versek puszta léte mellett jó példa az Elbocsátó, szép üzenet és a Valaki útravált belőlünk verspár. Az első kíméletlen, sőt irgalmatlan borzalom – emberi szempontból legalábbis. A vers azonban gyönyörű, és sokkal kevésbé lenne az, ha Ady szelídített volna […]

Facebook-monográfia Ady Endréről Szomjas vágyú szárnyak * Költészetén az ízlés változása is lemérhető. Ugyan ki rendülne meg ma már attól, hogy „egymás húsába beletépünk”?! AKKOR viszont felháborodtak sokan, mint Michelangelo korában azon, hogy visszereket mert festeni a szentek lábára. Az ízlés szinuszoid jelenség, a prüdéria visszatérésének régóta szomorú tanúi lehetünk. Ami csak az Adyé, azok […]

„Erdély határszélén születtem, Erdélyben csak egyszer jártam, harminc éve, tíz napra. Történelmi drámáim közt mégis öt van, amely Erdélyről szól, az első a Bethlen Kata volt, aztán a misztótfalusi Kis Miklósról az Eklézsia megkövetés, majd az Apáczai, s utolsó a két Bolyai dráma: az Apai örökség és A két Bolyai.” A Németh Lászlótól kölcsönzött, írásunk […]

Facebook-monográfia Ady Endréről Ady nem alkuszik * A szerelem különben az egyik nagy topic, melyben Ady újat hoz a magyar lírában. A visszafogott, udvarias szerelmi jelenetek után -„Egyik kezemben édes szendergőm / Szelídeden hullámzó kebele”, ez Petőfinél szinte botlás! – az ő szerelme testi, érzéki, furakodó, mint a híres fényképen a tekintete, mely a Lédáéba […]

Facebook-monográfia Ady Endréről Gnú és krokodil * „Nem volt humora, mert amit nem becsült, azt nem is szerette” – írja Márton László csodálatos Balassa-nekrológjában, és Adyt is így képzelem. Hogy Tiszát tulajdonképpen becsülte, még azt is kötve hiszem, hacsak nem benne látta a magyar arisztokrácia ikonikus figuráját, akiben ilyen módon mégiscsak van valami karizmatikus, mint […]