Interjúsorozat B. Tomos Hajnallal Irodalmi bábák… Úgy tûnik, költõi pályád Lendvay Éva meg Cseke Gábor egyengette – mesélj A füvesasszonyról, mi köze volt ennek megjelenéséhez Lendvaynak? Hol lépett be verseid életébe Cseke Gabi? Lendvay Évával tizenhárom éves koromban kerültem kapcsolatba, de persze ez még nem volt személyes ismeretség. Akkoriban egy levélváltás-rovatot vezetett a Brassói Lapoknál (akkori […]

Interjúsorozat B. Tomos Hajnallal Továbbra is az értelmezés kérdésénél maradva: Látlelet-kötetedben, meg újabban Facebook-oldaladon is fényképpel illusztrálod a versed. Illetve vers és fotó áll egymás mellett, s úgy lehet értelmezni, hogy a fotó a vers illusztrációja. Pedig gyakran olyan távoli az asszociáció, hogy meg lehet kérdőjelezni az egymásmellettiségüket. Kérdem, te hogyan gondolkozol: kell-e a fotó, és […]

Interjúsorozat B. Tomos Hajnallal Hadd folytassam az amerikai meg a szerbiai olvasói befogadással – nem tartasz attól, hogy fogalmuk sincs, ki Ovidius, aki a versedben szerepel, nem tudják, kik a bukaresti áldozatok, esetleg még Bach is csak távoli ismerős…? De még közelebb az értelmezési eltéréshez: lehet, hogy a ”csend”, másfajta csend Los Angelesben, és megint […]

Interjúsorozat B. Tomos Hajnallal A sorozat eddigi részeiből megtudtuk, hogy Tomos Hajnal nemcsak költő, hanem belőle az újságíró is elő-előlép, ”művei” ezért vegyes képet mutatnak, a teljes lista az első részben található. A második részben a hangsúly Négyfalura esik, mely életének és tevékenységének színtere. De szó esik mellékes színterekről: bekerül a képbe Brassó, Bukarest, sõt, ha tovább […]

Interjú Gergely Tamással Kérdez: Kerekes Tamás Mitől vadult meg ez a Vadmalac? És Malacka miért nem, illetve nem sok két malac egy szövegfolyamban? Nem vad ő, sőt, nagyon szelíd. A „vadságot” mindössze a nevében hordja – olyan ez, min amikor valakit von-nak hívnak, maga sem tudja, melyik őse volt gróf. Néha viszont fél, a vaddisznóktól […]

– Kedves Ana Blandiana, Ön Temesváron született, de anyja révén a Fehér megyei Blandiana faluból származik, Lucian Blaga szülőföldjéről. Miért épp ezt a nevet választotta írói névnek? – Blan­dia­na az édes­anyám szülőfa­lu­ja volt. Nevét egy Ma­ros men­ti dom­bon lévő római várról kap­ta. Ti­zen­egye­di­kes ko­rom­ban vet­tem fel, ami­kor apámat börtönbe zárták, és sem­mi esélyt nem láttam, […]

A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban 2015. november 18-án délután 17 órakor bemutatják a helyi közönségnek Ady András csíkszeredai költő Pügmalion – léleknapló cimű verseskötetét (Mentor, 2015). Állandó szerzőnkhöz előzetesen 4 kérdést intéztünk, melyekre nemrég kaptuk meg a választ: 1. Mutasd be az általad megnevezett műfaji megjelölést: léleknapló. Mi fán terem?  Mekkora periódust fog át? – […]

Interjúsorozat B. Tomos Hajnallal Kérdez: Gergely Tamás GT: Négyfalun kívül Brassót emlegetted meg Bukarestet – itt-ott, korábban. Van még más színtere is az életednek? Könyvet adsz ki, ugye, a négyfalusiakról, tehát szoros a kapcsolat, verseidben viszont, legalábbis a késõbbiekben földrajzi kapcsolás nincsen, miért? Hogyan? B. Tomos Hajnal: Azt is mondhatnám, hogy lényegében ki sem tettem a […]

Interjúsorozat B. Tomos Hajnallal Kérdez: Gergely Tamás GT: Az interjú korábbi részében Négyfalut említetted. Hogy az ottani mesteremberekről írtál, őket kérdezted, az ő tudásuk gyűjtötted kötetbe. A kérdés: mi az a Négyfalu? Brassóiként tudok én Hétfaluról, de aki, mondjuk, a Felvidéken él, esetleg más Négyfaluról hallott… Kérdés az is, hogy mitől lennének a négyfalusiak csángók? […]

– kérdezi a Káfé főnix Kedves Károly, meséket publikáltál eddig a Káféban, meseíró lennél? Elsősorban költőnek tartom magamat. Magyar nyelven eddig 18 kötetem jelent meg. Ebből 14 verskötet. A legtöbb verskötetem azonban a gyerekeknek íródott. Mivel a becsületes foglalkozásom agronómus, két lábbal próbálok állni a földön. Ha nem dolgoztam volna a határban, a természetben , […]

Interjúsorozat B. Tomos Hajnallal Kérdez: Gergely Tamás A napokban kaptam a hírt a Facebookon keresztül, hogy megjelent/létezik egy Mesterek és hagyományok című interjúköteted. Az Ahogy a sors hozta című MEK-publikációd jutott eszembe, hogy bár mi a Káfénál költőként tartunk téged számon, jelenik meg tőled más is, szeretném hát, ha leltárt készítenénk, hogy a Káfé olvasója könnyebben igazodjon el eddigi munkásságodban… Kérdem […]

https://www.youtube.com/watch?t=11&v=ehOhTypspow https://www.facebook.com/Luxembourg-Acoustic-1618660718399081/timeline/ A zenekar 2014. tavaszán alakult. Dalaikban egyaránt megtalálhatóak a sanzon, az alternatív rock és a jazz zenei absztrakciói. Mivel a dalok alkalmaznak már létező zenei mémeket, ezt a irányzatot mememusic-nak nevezzük. A zenekar tagjai: Szabó Zoltán: zene, szöveg, gitár, Tatár Anita: ének, Rácz Gábor: billentyűsök, Rácz József: klarinét, bőgő.

A Káfé által eddig közölt három Rideg-részlet egy regényből való, aminek különös, nem regényes címe az Alkalmasság. Minthogy mi, a Káfé olvasói nem ismerjük a regény egészét, kérlek, röviden mutasd be! A történet mindannyiunk története lenne, lehetne. . . ha mindannyian vennénk elég bátorságot, ahhoz, hogy tudatosan szembenézzünk az elmúlással. Szeretjük ezt nem megtenni, és […]

Gálfalvi Gábor közíróval beszélget Szente B. Levente Ha a kezdetekről kellene emlékezni, az írásra mi késztette akkoriban? Ha az írásra való késztetésről kell beszélnem, először is meg kell említenem, hogy értelmiségi családban születtem 1938. július 14-én Székelyudvarhelyen. De mivel apai nagyapám Nagykadácsban volt kántortanító, gyermekkorom nagyrészt abban a faluban töltöttem. Meg talán az írás-olvasás iránti […]

Interjú Zsehránszky Istvánnal Bemutatjuk most Alina Nelega-fordításaid – kérdésem: miért Nelega? Mert összefügg a színház iránti érdeklődéseddel? ● Azzal is, és nemcsak azzal. Alina Nelegát megszerettem a Rudolf Hessről írt darabja miatt, amelyet olyan jól és akkora sikerrel játszott például az Aradi Kamaraszínház, az aradi magyar társulat – és ez volt az első produkciójuk, amelyre […]

Születésnapi beszélgetés Gál Éva Emese költővel, képzőművésszel —Szatmárnémetiből, Erdély nyugatra tekintő „asztaláról” került a Székelyföld legzordabb medencéjébe, más habitusú, más vérmérsékletű emberek közé. Eltelt 35 év azóta, megszokta már a vidéket? —Megszoktam és megszerettem, hiszen csodálatos szépségű a táj, és zömében jólelkű, tiszta emberek lakják, bár az ellenkezőjével is találkoztam. Amit soha nem fogok megszokni […]

– Ki vagy Te? – Minőségi vandál. Belógtam a Guggenheim Képtárba, s két Picasso közt szerettem volna elhelyezni saját képem. Számos galériában jártam, és az alkotások láttán sokszor arra gondoltam, hogy ilyet én is tudok. Ezért úgy döntöttem teszek egy próbát. Ezek a galériák néhány milliomos trófeagyűjteményei. A közönségnek nincs beleszólása abba, hogy milyen művészetet […]

Születésnapi beszélgetés Cseke Péter irodalomtörténésszel –  Él-e benned valamifajta poétai nosztalgia a versírás iránt? Játszadozott-e még veled a Múzsa az 1967-es Vitorla-ének után is? – Hogyne, jó tíz esztendeig. Diákéveim idején Kányádi Sándor prózaírásra biztatott, Szabó Gyula inkább a verset ajánlotta. Amikor elolvastam Szilágyi Domokosnak az antológiáról írt bírálatát az Igaz Szóban, a „versírók” között […]

Elekes Ferenc-breviárium a nyolcvanadik esztendő alkalmából A recept egyszerű: én kérdeznék, Elekes Ferenc viszont nem válaszol, mert már mindent megírt, ami megfordult a fejében. Éppen csak meg kellett keresnem a megfelelő válaszokat. Időbe telt, de végül rájuk bukkantam. S közben, mellesleg, átlapoztam értük az író összes műveit. Ami nem kicsi dolog. „Csak mondom…”

HHRF-interjú Kőszeghy Elemérrel, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztőjével Kevés olyan magyart találni Kárpátalján, aki magáénak érezné a kelet-ukrajnai konfliktust – tudta meg a HHRF Kőszeghy Elemértől, az Ungváron kiadott Kárpáti Igaz Szó főszerkesztőjétől. A hangulat több mint nyomasztó: az emberek az utolsó tartalékaikat élik fel, a katonaköteles férfiakat pedig elrejti a családjuk. Először is kaphatnánk […]

Beszélgetőpartnerem: Alexander Szolzsenyicin – Mivel kezdődik a Gulag? – A letartóztatással. Ám az nagyon változatos.

Hervay Gizella beszélget  Páskándi Gézával Az alábbi interjú (?) – párbeszéd inkább – szerzői már csak műveikben és emlékezetükkel vannak jelen napjainkban. Pontosabban bennünk. Meg elszórt közléseikben lapok gyűjteményében, antológiák oldalain. Olyan írásokban, melyek csak nagy ritkán adófnak hozzá az életműhöz. Pedig bennük is ott van az alkotók tehetsége, gondolatvilága, étosza. Mint az alábbi interjúban, […]

Elhunyt dr. Kötő József 75 éves korában vitte el a súlyos betegség. 1939-ben született Kolozsváron. 1961-ben végzett a Babeş–Bolyai Tudomány-egyetem magyar nyelv és irodalom szakán, 1984-ben doktorált, 1965-től a Kolozsvári Állami Magyar Színház dramaturgja, 1985–1990 között igazgatója, 1998-tól 2008-ig az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke, 1998-tól 2000-ig és 2005-től 2007-ig az Oktatási és Kutatási Minisztérium […]

Születésnapi kérdezz–felelek: 6×3 Kedves Francisko, a rendkívüli alkalomra való tekintettel, hat kérdést teszünk föl Neked, amelyek mindegyikére 3-3 választ kérünk. Rendben? (Nem tiltakozott. Tehát egyetértett.) 1. Szerinted melyik a román nyelv három legszebb szava? Lehetetlen helyzetbe hozol, hogyan is diszkriminálhatnék egy egész szótárt…

Lőrincz György 1946. május 2-án született Kápolnásfaluban – a hetvenes években kezdett írni, első kötete 1980-ban jelent meg Amíg csak él az ember címmel a Kriterion könyvkiadó Forrás sorozatában. A nyolcvanas években, amikor még a Tehnoutilajban dolgozott, még két kötete (A hallgatás csöndje – novellák, elbeszélések, 1983-ban és A harmadik házig – novellák, karcolatok, 1987-ben) jelent […]