Kíváncsi vagy, Tamás? Merthogy kérdezel… Igen, azt hiszem, a kíváncsiság jellemez. Bizonyos naivitás is társul hozzá. Te most a készülõ kötettel (Kérdezett: Gergely Tamás) kapcsolatosan tetted fel a kérdést, de általában érvényes rám, azt gondolom. Mondok neked egy magyarázó példát, meg fogsz mosolyogni, azt hiszem: A svédországi táborban voltunk, svéd nyelvleckén.

– Az erdélyi irodalom magyarországi elismeréséért kifejtett irodalomtörténészi/kritikusi munkásságodért Hídverő-díjat kaptál az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítványtól. Mit jelent számodra ez a díj? – Nagyon nagy megtiszteltetés! Magamat az irodalom mezítlábas szolgálójának gondolom el, boldog vagyok, hogy érzékeny koromban rátaláltam az erdélyi költészetre, amely végigkísért eddigi életemben és remélem, hogy eztán is mellettem lesz.

Interjú Damó István grafikus-könyvillusztrátorral – Úgy tudom, kiállításod lesz Brassóban, ezek szerint régi álmod teljesül: szülővárosodban mutatod meg munkáid, mit állítasz ki? „Gyűjteményes” jellege lesz a tárlatnak?

Avagy: egy székelygóbé ”internetcsináló”  Tíz évvel ezelőtt készítettem elsõ interjúm Székely Dénessel, aki akkor a dmoz.org szorgalmas munkatársa volt. Hogy mi a ”dmoz”, azt ő maga akkor így fogalmazta meg: „A projekt hivatalos neve Open Directory Project, vagyis talán Nyílt Címtár Terv-nek lehetne magyarítani, innen a „dmoz.org” (http://dmoz.org) cím is, a Directory Mozilla rövidítéséből”.

Gergely Tamás: Az Ön írása, Kántor Lajos (válasza a Bécs-perforálra) tulajdonképpen nem „szép”, mint ahogy írtam, hanem „érdekes”. Főként hogy én itt a távolban nem tudtam a Romániai Magyar PEN ötletéről, s valószínűleg a Káfé olvasói sem, akik nem mind Erdélyben, esetleg nem is a Kárpát-medencében élnek, úgyhogy arra kérem, vázolja hosszan vagy röviden, hogyan […]

Mail-interjú Andrassew Ivánnal Andrassew Ivánnal több interjút is készítettem az évek során, ezek főként az Internetcsinálók rovatba sorolhatók. Most, hogy egy helyre gyűjtöm őket, ki szerettem volna kerekíteni a képet néhány pótkérdéssel. Elkeseredett, elkeserítő válaszok érkeztek.

Rövid interjú Balla D. Károly blog- meg Ungparty-gazdával 1. Közölted a blogodban, hogy újabban együttműködsz a Gépnaranccsal. Nincs ebben valami hiba? Úgy értem, az összetett szó által keltett képben? A narancs nagyjából a Tanú c. film óta a magyar abszurditások bőlevű szimbólumává érett, miközben nemes nemzeti jellegét megőrizve mégis kicsi, savanyú és zöld maradt, különösen […]

Párbeszéd Kocsis Franciskoval a költői lét korlátairól és távlatairól A mai naptól felkerült a Magyar Elektronikus Könyvtár állományába munkatársunk és barátunk, Kocsis Francisko válogatott verseinek kétnyelvű gyűjteménye, Muzica noptilor (‘Éjszakák zenéje’) címmel. A kötet élén a Marosvásárhelyen élő, a magyar költészetből számos remekművet tolmácsolt költő interjúban mondja el a költészethez és az íráshoz való igen […]

Interjú Demény Péterrel Most, hogy Demény Péter a Román Kulturális Intézet tagja lesz (nagyon reméljük!), megnő az érdeklődés személye iránt. Ezért a jelen interjú – ami ugyan más céllal készül (korábbi interjúm kiegészítése, aktualizálása érdekében), viszont tartalmazza mégis a… legidőszerűbb tudnivalókat a kolozsvári költőről, szerkesztőről.

– vele (képzelt) beszélget Kerekes Tamás Roy Beant 1882 augusztusában nevezték ki Texas nyugati része, a Pecos-folyó mentén lévő területek békebírójának. Nyaka körül ott őrizte hajdani mozgalmas múltjának emlékét, a kötél nyomát, amellyel majdnem felakasztották. Miután bíró lett, irodáját egy kocsmában rendezte be, ott hozta meg ítéleteit és árulta ihatatlan pálinkáját.

Mi újság, Hajdú Mónika? – kérdezi Gergely Tamás… …Nemrég láttam váci kiállításod plakátját. Magukat a műveket nem, meséld hát el, mit állítottál ki a magyar kisvárosban? – Különböző témákra több fotó. Ezért volt Sorozatok a címe. Pl. hajók, emberek, templomok, árnyékok  stb…

Bajna György ismert és megbecsült szerzőnkkel készített, több szintes nagyinterjú jelent meg az eirodalom.ro honlapon. Az interjú készítője, Gergely Tamás úgy tervezi, hogy rendre összegyűjti mindazt a szép számú beszélgetést, amit pályatársaival, alkotókkal folytatott szerte a világon, s amelyek már megjelentek különböző lapokban. Ez a többsíkú beszélgetés is e sorból való. Egy kérdés és némi […]

Partner: Kerekes Tamás 2050-ben Gogol felébred a hibernálásból. Péterváron kimegy a Névai sugárútra és megdöbben, hogy milyen gyönyörű autók, csinos, jólöltözött nők és tömött kirakatok vannak. Elégedetten beül az első vendéglőbe. Lehajtja az első „szto gramm” jeges vodkát és elgyönyörködik az itallapban. Zakuszkák, tokhal, szarvasgomba, kvasz, borscs, Sztroganoff-bélszín, nyelvhal stb.

Kerekes Tamás faggatja a francia klasszikust -Mi volt a műved célja? -Hogy a szöveg az elbeszélőt lépésről lépésre a valódi lét belső forrásához vezesse„az eltűnt tüdőhöz”, melyre az „tüdőnkívüliségben” lelt rá újra. Az emberiség itt egységet képez, minden ember kapcsolatban áll egymással, és a szerző már nem „én”-ről, hanem „mi”-ről beszél. Mégis minden egyes egyéniség […]

Esetleges válaszok egy túlvilági interjú kérdéseire Kérdeztük volna mi életében is – de még milyen szívesen! – Erdély nagy humoristáját és utánozhatatlan parodistáját, de akkor még nem volt nyolcvan éves. Azt reméltük, hogy ez a világot hozzánk képest furcsán – görbén? tisztábban? bölcsebben? – látó férfiú egyszer még lehet a mi Nagy Öregjeink egyike. A […]

Kerekes Tamás képzelt interjúja – Ernie! Mi tetszik itt a legjoban a Bükk és a Börzsöny közt? – A balegyenesem, meg az, hogy cserszömörcével törölhetem ki a fenekem. -Igaz ez, amit Rólad írnak?

Kerekes Tamás képzelt interjúja a francia klasszikussal – Francois! Mit üzen az utókornak? – A MŰ akkor üt, mint Joe Fraizer és Cassius Clay, ha az író beállt, mint a klinikai halál, és mindegy, hogy angyaltrombitától, vagy faszesztől. – Mester! Igaz, amit Friedell Önről állít?

Életünkben semmi sem igaz, és semmi sem/ hazug. Az órák, melyeket elveszítünk,/ békések mind. Azok. És csak egyvalaminek/ vagyunk a mesterei: az ismétlésnek. Joachim Sartorius Hiába gyúrjuk a tőgymeleg szart, ostorrá, pattogtatni nem lehet vele. És a belőle felépített vár is hamar ledől. A felszínességet, azt még mi sem mernénk állítani, csak azt mondhatjuk, hogy […]

A következő sorok Dancs Artúrról szólnak, az emberről, aki soha nem fél a mások szemébe mondani az igazat, az emberről, aki túl a harmincon mert kockáztatni, otthagyni az otthont, és egy „másik világban” teljesen új életet kezdeni. Ezek a sorok egy bátor, kitartó emberről szólnak.

Borcsa Jánost kérdezi Gergely Tamás Új könyved, az ”Értékkeresők – értékalkotók” (Kriterion, 2012), mely kritikákat, portrékat, tanulmányokat tartalmaz, a Kriterionnál jelent meg, az ”új” Kriterionnál, mely tudtommal nem közöl kortárs, élő szépirodalmat. Kritika a kortárs irodalomról mégis belefér a profiljába? Miért a Kriteriont választottad?

Kérdez: Gergely Tamás A Communitas honoldalán lelem meg a hírt, hogy A múlt kisajátítása, Magyar, román és cigány közösségek történelemszemléletének összehasonlító elemzése címmel köteted jelenik meg a Pro-Print kiadónál. Mi lenne ez a kötet: az azonos címmel a világhálón közölt tanulmányod? Annak kibővítése? – Végeredményben a doktori disszertációm kibővítéséről, kiteljesítéséről van szó, és jól gondolod, […]

Aki válaszol: Tánczos G. Károly Aki kérdez (a Káfé nevében): Cseke Gábor TGK: Elöljáróban elmondanám, hogy az alkotó embernek nem feladata műve magyarázata. Engem többen írónak neveznek, s ezt annyiszor hallom, hogy kénytelen vagyok nem elhinni az ellenkezőjét. Néhány kudarc után megfogadtam, hogy „nem adok interjút”.

Gergely Tamás válaszol Cseke Gábor kérdéseire Mint szerkesztőt és mint olvasót is érdekelne a MEK-en egy ideje elérhető Bódog előtörténete. Tudom, hogy az esztétikai normák szerint a mű az ami beszél, de én már ilyen vagyok. Nekem fontos az alkotás folyamatát is megismerni. Sétáltunk Rostás Zoltánnal a bukaresti Obor piac felé, s én kérdeztem. Meg […]

Rövid interjú Komán Jánossal Arról olvasok, hogy új köteted jelenik meg az Irodalmi Jelennél – minthogy nincs a kezemben a könyv, arra kérlek, mutasd be a Káfé olvasóinak pár szóban! Ugyanazok a versek szerepelnek benne, amelyeket a Káféban is láttunk? 1. Az emotív közlés művészete és tudománya c. könyvem költészetesztétikával foglalkozik. Többek között arra a […]

(Csinódi krónika, 9.) Nyolc ízben jelentkezett Csinódi krónika címmel Sepsiszéki Nagy Balázs, aki a hegyek közül küldte képeit és beszámolóit a természet ölén élő családja mindennapjairól. Nemrégiben a csíkszeredai Hargita Népe kétoldalas riportot (interjút) hozott róla/tőle, amelyből jobban megismerni a világtól elvonult fiatal néprajzos szándékait és személyes kísérletének eddigi benyomásait. Az írásból szemelvényeket idézünk. (Káfé)