Kérdez a Káfé főnix, Füzesi Magda válaszol Az illyési „haza a magasban” megvalósulni látszik mindennapi életünkben. Ezt igazolja Füzesi Magda kárpátaljai költő sorsa és pályafutása, egész mai egzisztenciája, akitől hatvan éves születésnapja alkalmával kértünk s kaptunk is interjút.

Hosszabb interjút közölt a Lenolaj címû magyarországi internetes folyóirat Cseke Gáborral abból az alkalomból, hogy szerzőnk egyéni „összegezõ honlapja” beindult. Ennek elsõ kérdés-válaszát itt, a Káféban is közöljük. Saját honlapod indult, nem az első – miért volt szükséged rá? Miben különbözik ez a többitől? Az általad említett honlapot – a http://urszu.herobo.com/ – baráti ajándékként kaptam. […]

Interjú Agnel Hidvégi Évával Gergely Tamás : Ön Franciaországban él, könyvének címe : Vándordal. Okkal „gyanúsítjuk meg“ hogy saját magáról szól az új könyv… Agnel Hidvégi Éva : Igen is meg nem is. Vannak benne ún. lírai írások, de többségükben olyan történeteket tartalmaz ez a könyv, melyek nem saját magamról szólnak.

Krebsz János válaszol a Káfé főnix kérdéseire a Magyar Elektronikus Könyvtárba nemrég fölkerült Órarend c. kisregényével kapcsolatban. Aki kérdez: Cseke Gábor A kamaszkor, a fiatalság meghatározó élményvilágnak tűnik a számodra. Felidézésével mi az elsődleges szándékod: a megörökítés vagy a figyelemfelkeltés? Nem tudom. Az alapkérdés: miért írok? Mit akarok ezekkel az írásokkal? Talán a történetmesélés ősi […]

Aki válaszol: az eirodalom.ro (Lőrincz György, Zsidó Ferenc) Aki kérdez: a Káfé főnix (Gergely Tamás) – Irodalmi magazin a világhálón – oda fejlődött már az erdélyi olvasóközönség? Lőrincz György: Nem. És igazolásul azt hozom fel, hogy Székelyudvarhelyen hét könyvüzlet van, s élnek. Ilyen, vagy ehhez hasonló nagyságrendű városokban többnyire egy-két könyvüzlet létezik. Viszont úgy hiszem, […]

Aki válaszol: Krebsz János Aki kérdez: Káfé főnix 1. Mostani regényed, a Nyolckampó – az Igazi Péhowardtól eltérően – direktebbül építkezik az átélt és a dokumentálható valóságból. Melyek belőle azok az építőkövek, amik a Te személyes élményeid-tapasztalataid is egyben? Úgy döntöttem, most komolyan veszem a kérdezőt, és kimerítő válaszokat adok. Természetesen a saját élet az […]

Két Tamás szövege – Kerekes kérdez, Gergely válaszol A Torokcsavartól Az én Koreámig hosszú az út. Talán közben sínt is váltottál… Hát Az én Koreám nem új grammatika, ahogy te a Torokcsavar nyelvét nevezed, a Koreám az tulajdonképpen hagyományos napló, tematikus napló. Lehet, hogy ma sokan internetblognak becéznék vagy blogként művelnék. Egy más műfaj, lehet, […]

A nemrég a Magyar Elektronikus Könyvtárba felkerült könyvéről (Senki sem akart költő lenni?) nyilatkozik a szerző: Kenéz Ferenc Kérdez (a Káfé főnix nevében): Cseke Gábor 1.Milyen konkrét szándékkal vágtál neki a nyolcvanas évek elején gyermekinterjúidnak? Miért voltál kíváncsi akkor a 9-10 éves gyermekek jövőképére? Miként sikerült „vevőt” találni a sorozatra? Hogy mi vitt bele? Hát röviden […]

Válaszol: Cseke Gábor Kérdez: a Káfé főnix Nyolc évvel a megjelenése után, miért döntöttél úgy, hogy a Magyar Elektronikus Könyvtárban elhelyezed Kölcsönsorok című fordítás antológiádat a kortárs román költészetből? – Egyik legfontosabb mozgatórugót ebben az a tény játszotta, hogy a Pont-Pontfix Kiadónál megjelent könyvből még ma is több tucat példány szomorkodik a polcomon, s gondolom, […]

Aki válaszol: Oláh István Kérdez: Cseke Gábor (a Káfé főnix nevében) Téged mindenek előtt költőnek és publicistának, esszéírónak ismert meg az olvasó, bár írtál egy Zsebregényt is, amit a Káfé főnix olvasói közvetlenül is olvashattak. Milyen késztetésed volt a kilencvenes évek elején, hogy a drámai műfajjal is megpróbálkozz? Túl vagyok már a boldog útkeresésen, hogy […]

Aki válaszol: Krebsz János Aki kérdez: a Káfé főnix Mit gondolsz, mit szólna P. Howard, ha elolvasná az Igazi Péhoward-ot? Mivel Rejtő csak anyagi célokból írt (manapság vámpír-történeteket vagy szakácskönyveket gyártana), valószínűleg érdektelennek tartaná a piacképtelen regényt. Tudjuk, készült a „nagy mű” megírására, csak sosem volt rá ideje, meg kártyázni is nagyon szeretett, nemigen olvasna […]

Válaszol: Lennart Karlström Kérdez: Gergely Tamás A svéd Tomas Tranströmer az idei irodalmi Nobel-díjas. Minthogy az idős írót betegsége meggátolja interjú adásában, munkásságáról azt a személyt kérdeztük, aki a legtöbbet tud róla – biográfusát. Az alábbiakban Lennart Karlström a Káfénak adott exkluzív interjúját olvashatják.

Brassóban egyszer már lengett egy Inga. A Káfé főnix most hírét vette, hogy új irodalmi lapként tűnt fel Brassóban, Inga címmel egy kiadvány, amelynek vezetője Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője. Hozzá intéztük hát kérdéseinket:

Breznay András (sz. 1963) javakorabeli pesti festő, világotjárt ember. Nemcsak munkái, ő maga is egy történet. Hogy csak képei jutottak el Párizsba (Magyar Intézet), New Yorkba (Bronx River Art Galery), Wasingtonba ( Escape Galery ) vagy ő maga is munkáival együtt,az más kérdés.Valljon erről ő…

1. Nemrég a Magvetőnél megjelent 3. regényed, Tejmozi címmel. A címet magát már akkor irigyeltem Tőled, amikor még csak egy érdekes irodalmi kalandod fölött szerepelt, amelynek eredménye egy hosszabb elbeszélés volt. Mi az a motívum, ami nem engedett nyugodni, hogy az elbeszélésből regényt formálj? A 2004-es irodalmi kaland igen tág dimenziókat nyitott. Mivel 18 nyelvből […]

„Méjl-interjú” Hendi Péterrel Kérdezett Gergely Tamás 1. Átszállás Zürchben című új kötetedben alig szerepelnek az alteregóid, mégis úgy tűnik, önmagad írod meg: a Budapest – Svédország – Svíjc háromszöget. Vagy éppen nem te lennél az egyes szám első személy? – Persze, hogy nem én vagyok az. Sem az egyes elsőben, sem a másodikban, sem a […]

A tavasszal megtartott (április 15-16) III. Imagológiai Konferencia után dr. Tapodi Zsuzsa, a Sapientia EMTE Gazdasági és Humántudományok Kara Humántudományok Tanszékének vezetője és kollégái aton vannak, miként serkenthetnék újabb részvételre a nemzetközi tudományosság minél több szaktekintélyét, miként tehetnék még vonzóbbá rendezvényüket, az eddiginél szélesebb körűvé az idén két napba és szekciókba sűrített tanácskozásukat. Beszélgetésünk ennek […]

Megjelent a Bestiarium Transylvaniae sorozat negyedik része – tetralógiáról lenne szó? És lesz egy ötödik, pontosabban a Szám Nélküli, Tulajdonképpeni Bestiárium, amiben csak az állatok kapnak helyet… Ez várhatóan jövőre jelenik meg. Hány év telt el a folyamat első kötete után? Tizennégy.

Kérlek, egy oldalas ”mértékben” foglald össze a svéd olvasó olvasási szokásait. Ezt egyszer már érintettük, amikor elmesélted, hogy az egyik fogoly, a börtönbe, karácsonyra a Micimackót kérte magyarul. Kérdez Kerekes Tamás, válaszol Gergely Tamás A svéd olvasó… Hát van olyan? Ha igen, hát nő az illető és krimit vagy krimihez hasonló ”félirodalmat”, nevezzem így: szórakoztató […]

Válasz Kerekes Tamás kérdésére Arra a kérdésre, hogy mit olvas az átlag francia roppant egyszerű választ lehetne adni : semmit. Vagy alig valamit, szimbolikusan is… A kérdésre is rá lehetne kérdezni: ki az „átlag” ? Milyen rétegeződés szerint ? Egy biológus, aki nemigen olvas irodalmi műveket, az átlagon aluli lenne ? Aki viszont falja a […]

Gergely Tamás kérdései: 1. ”Médipróza” – mi az? 2. Sarány István – ki ő? 3. Zászlópengetés, vajon mit pengetnének egy kevésbé kaotikus térségben? 4. Fehér holló akkor, vagy Világhírnév? Válaszol (egyszuszra): Szabó Csaba a Szórványtengelyek-mozgalom alapítója, a Világhírnév Kiadó főszerkesztője

1. Előző köteted erős szálakkal kapcsolódik a Káféhoz, a jelenlegivel (Átszállás Zürichben, L’Harmattan, 2011) mi a helyzet? Az Alteregóban tárcanovellák vannak, a mostaniban meg elbeszélések. Ilyen módon már a fogantatásuk pillanatában is különböztek, jóllehet a mostani kötetben lévő egyik írás Káfé-darabnak indult, ám szülés közben elbeszéléssé cseperedett. Olyan, mint a koraszülött, csak épp az ellentéte.

Mivel több mint tíz évig egyazon szerkesztőségben dolgoztunk mint munkatársak, érthető, hogy tegeződünk, bár más-más generációhoz tartozunk. Aki írásaidat olvassa a Káfé Főnixben, kit tisztelhet benned? A Magyar szellem, erdélyi szellem – Irodalomtörténeti jegyzetek (2003-2009) című kötetem végén szerepel minden fontos adat rólam. MÁRIÁS József: ny. újságíró. Felsőbányán született, 1940-ben.

INTERJÚ DEBRECZENI ÉVÁVAL Kezdjük az egyszerűvel: curriculum vitae, adatok – ha egyáltalán fontos… De hát olvasnak téged többen a Káféban, s nem tudják, hova tegyenek. Szerinted mi fontos belőled, ami nem vers? Semmi. A vers sem. A versem. Én. Magamnak. És nem is kell sehova se tenni engem, mert nem érdemes.

Interjú Oláh Istvánnal, a Zsebregény szerzőjével A Székelyudvarhelyen élő Oláh István költőt, aki tanulmányai elvégzése óta nyugdíjba vonulásáig napilapoknál – legutoljára a Romániai Magyar Szónál – publicistaként tevékenykedett, a Hargita megyei önkormányzat 2006 májusában Életmű díjjal tüntette ki. Oláh István az utóbbi években összegző szándékú nagyobb lélegzetű prózai alkotással készült el: a Zsebregény című mozaikszerű […]