Beszélgetés Gavrilo Princip leszármazottjával  A szegedma.hu portál munkatársának, Illés Attilának sikerült felkutatnia és szóra bírnia a szarajevói merénylő, Gavrilo Princip egy utódát, akitől érdekes adalékokat tudott meg felmenőjéről, illetve az első világháborúról. Cikke alapján ismertetjük a mondottakat.

Magyarok a besszarábiai fronton Cernovic, 1916 január. Cernovicnak egészen békés képe van, ámbár hogy éjjel behallatszik a közeli ágyúdörgés, amely megzavarja azokat, akik odabent, az ablakok mögött a békéről álmodnak virágos, szelíd álmokat. Milyen különös, milyen érthetetlen és rejtelmes dolog is az, hogy amíg itt bent a város házaiban, utcáiban rendes, normális emberi élet folyik, […]

„Apparát! Apparát!” Rakowice, január A legmagyarabb madár nem a turul. A legmagyarabb madár egy osztrák repülőgép, amelyen két magyar katona ül. Az egyik, aki az ellenség fölött ágyúk és gépfegyverek sortüzében, egész ezredek egyszerre való tüzelése közben vezeti a gépet, a másik, aki ezalatt nyugodtan rajzol és fotografál.

A marosvásárhelyi Bernády Házban mutatták be Vári Attila legújabb kötetét, az Álomkölcsönző című novelláskötetet, amely a Mentor Kiadó gondozásában jelent meg 2014-ben.

Papolc és az I. világháború A 19. század végén, a 20. század elején épp úgy sütött a nap Papolcra, mint korábban is. A tél, a tavasz, a nyár és az ősz is úgy váltogatták egymást, néhány nap eltolódással, mint korábban. Csak a lakosok voltak keserűbbek, szorongóbb lelkűek, mint korábban.

Tegnap volt a csernobili katasztrófa 28. évfordulója. Ez a mementó örök figyelmeztetés az emberiség számára. Van, aki már-már megfeledkezett róla. Mások ellenkezőleg… 2004-ben az interneten feltűnt egy webcím (www.elenafilatova.com) , amely hamarosan a leglátogatottabbak egyike lett. A honlap gazdája Jelena Filatova ukrán természetbúvár, aki 1974-ben született, s kamaszként személyesen is átélte a csernobili tragédia közeli […]

Papp György hétfalusi cipészmester Bukarestben Poliány Zoltán, az egykori Bukaresti Magyar Újság szerkesztője cikkeiben, írásaiban többször elemezte az 1877-1907-es időszakban a Bukarestben élt magyarok sorsát. Ebben a korszakban 6-8 ezer hétfalusi csángó fordult meg Bukarestben. Ezek közül kiemelkedő eredményeket ért el Papp György (1880-1950), aki a román főváros leghíresebb cipészmestere lett, több mint 40 alkalmazottjával […]

Tévéinterjú 1970-ből a báróval, aki író Adat- és emlékgazdag rádiós könyvében*, amelyből tavaly, megjelenésekor már közöltünk részleteket, most egy tévébeszélgetés szövegére bukkantunk, asmelyet a marosvásárhelyi ny. riporter Kemény János báróval, íróval folytatott a múlt század hetvenes évei elején, egy esztendővel a halála előtt. Az interjúban ezúttal mint vadászat- és természetkedvelő mutatkozik meg, éppen akkor megjelent […]

A posta A posta, a nehezen várt posta, amely itt új reményt öntött, vagy a reménytelenségbe dobott, volt életünk egyik legnagyobb problémája. Ha nem jöttek levelek, gyötörtük Bulinszkyt. — Hazulról hiába írnak, a cenzúránál elkallódik minden. — Senkinek sem érdeke, hogy az önök leveleit megtartsa. Csak lusták és nem rakják össze, inkább elhajigálják. Menjenek be […]

A háború a levegőből nézve /Elmondta egy német hadipilóta./ Számunkra, aviatikusok számára, a harctér nem hangos jajkiáltásoktól s nem mutatja a vér piros színét.

A háború és az állatok Sohasem felejtem el a konstantinápolyi kutyák bús álldogálását és megrögzötten szomorú tekintetét. Amióta ott jártam, már nincsenek; a mindent reformáló új török régime a kutya-falkákat is elpusztította. Éhenhaltak a napsugaras, azúrkék párában fürdő gyönyörű Prinkipo szigetén, ahová elszállították őket az új kor parancsára.

Az európai ujságiró-börze és kém-piac Luganó, [1915] augusztus 9. Nyájas vándor, amikor Luganóban először sétálsz végig a lila hegyek tövében, az anzixosan, kötelesség-tudóan kéklő tó partján elegáns és korrekt urak, fehérruhás kifogástalan hölgyek bágyadtán hullámzó tömegével, — ugy-e, némi émelyedett csalódással konstatálod, hogy amolyan ártalmatlan Abbazia-féle helyre vetődtél, ahol a fülledt melegben tikkadt jólét pihen […]

Bukarest legnagyobb zöldövezetében, a város északi részén lévõ Herăstrău parkban három magyar személyiség szobra található. Ezek ismertetése előtt azonban szóljunk néhány szót a parkról, amely 187 hektáron terül el és 1936-1939 között létesült a Colentina folyó egykori lápos, mocsaras medrében.

A mély, feneketlen sárban, szitáló esőben, kínos nyikorgással halad előre a trénkocsi. Kékblúzos, öreg trénkatona pipázva hajtja. Aki mellette ül, csukaszürke ruhában, borotválatlanul, három nyelven káromkodva, noszogatja előre az alkotmányt. Magyar ember, aki három hónappal azelőtt, egy budapesti postahivatalban vizsgálta a békés csomagokat, vajjon jól vannak-e lepecsételve. Lehet, sőt valószínű, hogy ha elpihennek a fegyverek, […]

Anyánk ma száz esztendős. Pontosan ma. Rendeltem tortát. Mondom a kisasszonynak, szeretnék rendelni egy tortát. Azt mondja, válasszak, sok torta van az üveg alatt.

Felsősófalván van egy fantasztikus sírkő, az egyik kert végében láttam. Mindig izgatott ez a tán nemzetségi temetkezésre mutató szokás, hogy valamikor a történelemben, de még a középkorban is a háztól bejárható távolságra (vagy közelségben) hantolták el a halottakat.

Rendkívüli szerzői estnek adott helyet Marosvásárhelyen a kövesdombi unitárius egyház Bözödi György terme: Elekes Ferenc életpályájával, korábbi és új verseivel, prózai írásaival ismerkedhetett meg a közönség, valamint a frissen megjelent Útszéli szobraim című, három kisregényt tartalmazó kötetével.

Egy nagyközség miesnapjai A honlapunkról is ismert, Gyergyószentmiklóson élő szerzőt – költőt és újságírót – a napokban Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) a kulturális értékek népszerűsítéséért végzett publicisztikai tevékenységért szakmai díjjal jutalmazták. Köszöntés- és bizonyságképpen álljon itt lírai riportja, amit 2007-ben írt Gyergyóremete lelkületéről, a HMKK fotós csapatának a felkérésére, a községben rendezett nagy sikerű […]

Forr a város – ez­zel a mottóval szer­vezték meg az idei ma­gyar na­po­kat Ko­lozsváron. És forrt az iro­da­lom is, no meg én is (és nem ben­nem az in­du­lat). Három na­pot töltöttem ott az Erdélyi Ma­gyar Írók Ligájának meghívott­jaként. Az alábbi­ak­ban egy kis szub­jektív beszámolót ol­vas­hat­nak – mi­vel ma­gam is résztvevője vol­tam a ren­dezvény­nek, másmi­lyent nem […]

Tavaly, augusztus 26-án távozott az élők sorából Matekovics János, a hajdani Ifjúmunkás egyik meghatározó fontosságú riportere és szerkesztője, az Ifjúmunkás Matiné „kitalálója”, a bukaresti Petőfi Sándor kultúrház újító szellemű igazgatója. Nagyrészt kéziratban és töredékben hátra maradt életművének egyik fő erőssége az a szenvedélyes valóságtisztelet, amely élete végéig elkísérte a színpadi alkotómunkában is újat teremtő írót.

Több mint egy éve dolgozik egy erdélyi és magyarországi történészekből álló csoport Székelyföld történetének háromkötetesre tervezett kiadásán. A várhatóan 2014 végére megjelenő könyv megírására a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal kérte fel 2012 márciusában az Egyed Ákos akadémikus vezette történészcsoportot.

Hereditas Siculorum, a székelység hagyatéka címmel 2013. április 30-án konferenciát rendeztek az MTA BTK Régészeti Intézet és a Történettudományi Intézet tanácstermében a régi Székelyföld kutatásának újabb eredményeiről. A rendezvényt Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója nyitotta meg, majd Zsoldos Attila és Horn Ildikó vezette le. Bevezető gondolatait Benkő Elek fogalmazta meg Székelyföld […]

A szép tiszta udvaron egy hatalmas, ódivatú fürdőkádban három, éppen kéznél levő unoka pröcköli a vizet a nagymama lendületes asszisztációja mellett, s láthatólag a lehető legjobb véleménnyel van erről a lehető legjobb világról. A falu különben teljesen kihalt; ebben az ítélet-melegben, aki nem dolgozik a határban vagy a bányában, talált magának elfoglaltságot a lesötétített szobákban, […]

„Szokatlan peres ügyben kellett ítélni ma a kolozsvári törvényszék Anca-tanácsának. Felperes a kolozsvári Egyetemi könyvtár, alperes Kós Károly, a kitűnő építő és iparművész. A per tárgya: háromkötetes illusztrált könyv: Erdély kövei, Ének Attila királyról és Kaláka Kalendárium, melyeket Kós Károly maga írt, rajzolt, szedett, nyomtatott, kötött és árusított, de amelyekből az előírt köteles példányokat egyik […]

A hírre, hogy ma, 2013. március 18-án Csíkszeredában néhai Nagy Pál festőművész tárlata nyílik, felkapta a fejét a művészvilág, s különösen azok, akik a marosvásárhelyi művészeti iskolában tanító „Nagy Pali” tanítványai – és miért ne mondjuk ki: rajongói – voltak. Montrealból például az éjszaka futott be üzenet Pusztai Pétertől: