Az Áron meg az ördög vitatkoztak. Áron azt mondta, fölmegy a mennyországba. Az ördög meg, hogy nem ereszti be Szent Péter. Áron azt mondta, hogy ű akkor is bemegy. – Hát hogyan?

VI. Pál személyében első ízben járt pápa az ENSZ-ben. A katolikus egyházfő 1965. október 4-én szólalt fel a Közgyűlés ülésszakán. A világszervezet egyik hivatalos nyelvén, franciául elhangzott beszédét a rádiók, televíziók világszerte élőben közvetítették. A nem francia nyelvű országokban értelemszerűen a szinkrontolmács hangját hallotta a közönség. Így volt ez Argentínában is. Néhány nap múlva azután […]

Lucifer magához hívatta egyik szógáját, oszt azt mondta nekije: – Nem látok itt a pokolba egy mónárt se! Eredj a fődre, hozzál egy mónárt! A szóga megkérdözte, hogy mirű ismeri majd mög, hogy mellik is a mónár. Lucifer azt mondta nekije:

Amelyik ember a pokolba ment, azt betették a pokol tüzibe, úgy, hogy nem látszott ki a tűzből egyáltalán. S aztán, hogy égett le a bűn róla, úgy emelkedett ki a tűzből. S volt olyan, már csak a lábujjhegye volt a tűzben, s még mind nem tudott kiszabadulni, míg le nem égett a bűn onnét. Mikor […]

Népbolondító Elfogott a rendőrség egy látszólag előkelő kinézésű gazembert, ki egy jámbor cipészt és egy fuvarost azzal a hallatlan ígérettel csapott be, hogy ő a királynak ismerőse, és az osztály-sorsjátéknál a szám kihúzásánál van alkalmazva. Miután pedig ő a szegény népen segíteni akar, azért hajlandó közreműködni ahhoz, hogy a cipész és fuvaros egy általuk megjelölendő […]

Mikó Krisztus Urunk Szent Pétörrel a fődön járt, Szent Pétörnek vótak agarai. Mikó osztán Szent Petör főmönt Krisztus Urunkkal az égbe, azt kérdözte Krisztus Urunktul, hogy mit csináljon az agaraival, hordjon nekik ételt? Azt mondta Krisztus Urunk:

Indiánusok kongresszusa A törzsfőnökök üdvözölték az egyházi előkelőségeket. Beszédeket intéztek hozzájuk, amelyek ugyancsak elütöttek a szokásos kongresszusi szónoklatoktól. Egy ráncos képű, vén főnök, akit a törzsbeliek Kis Halnak neveztek el, egy sok csatát látott aggastyán, akinek gyermeksége elvész az idők éjszakájában, jelentőségteljesen mondotta:

Mikor Krisztus Urunkat mögfogták, mögkötözték, fűzfavesszővel verték, mert az vót a legszorosabb, tele vót tüsökkel. A fűzfa mögsajnálta Krisztus Urunkat, a tüsköt mind elhullajtotta, az ágait többet az ég felé föl nem eredeztette, mer mögszomorodott. Azután van möghajulva, mög nincs neki tüsökje. (Galgahévíz, Pest megye – Kálmány, 1914) Forrás: Parasztbiblia. Osiris könyvtár. Folklór, 2001

A kíváncsiság mestersége címmel készített Csáky Zoltán nyugalmazott tévériporterrel interjút a Hargita Népe számára Sarány István, a lap főszerkesztője (HN, 2019. augusztus 8.). Az alkalmat erre a csíkszeredai városházán tartott júliusi könyvbemutató teremtette meg, amikor is Csáky Zoltán: Nyomomban kék farkasok című kötetét mutatták be a nagyközönségnek. A címadás körülményeit firtatva, a riporter az iránt […]

Krisztus vándorlása közben eltévedt a Hargitán. Sehol sem talált valami szekér- vagy útnyomot. Végül világosságot látott valahol. Odament. Szénégető kunyhóhoz ért, előtte tűz lobogott, szénégetők ülték körül. Szállást kért tőlük. Azok szívesen adtak. Krisztus nagyon fáradt volt, leterítette a köpenyét, ahová mutatták, s nyomban elaludt.

Ki találta föl a makarónit? Egy Amerikában megjelenő ír újság legutóbbi száma arról cikkez, hogy az olasz nemzeti étellé lett makarónit tulajdonképen ír ember találta föl. Nevét is a föltalálótól nyerte, akit Mac Rooneynek hívtak. A derék Mac Rooney teljesen vagyontalanul, szinte koldusként került Nápolyba, ahol hetekig tengődött éhezve. Végre megszánta valami jótét lélek, és […]

„Bárki légy, meghívlak Krisztusnak” Érendréden történt, hogy Lánczy Sándor színigazgató néma képletben akarta bemutatni Munkácsynak azt a képét, mely a Pilátus előtt álló Krisztust ábrázolja. A társulatnak azonban mindössze csak négy tagja van, az igazgató tehát műkedvelők után látott.

Egyszer vót egy nagy gazda ember, innak az embernek vót egy fiacskája és száz darab juha. A gyerek járt a juhokkal. Imádkozni nem tudott, hanem a patakon szökött által: – Ezt szököm Istennek! Szökött vissza: – S ezt szököm magamnak!

Gutta cavet Az újsághirdetéseket – egy párisi cég főnökének nyilatkozata szerint: első alkalommal észre sem veszik. A másod ízbeni hirdetést már észreveszik, de el nem olvassák. A harmadik hirdetést ugyan elolvassák, de nem gondolnak mellette semmit sem.

Jézus Szent Péterre együtt vándorút. Egy városba értek, ahon narancsot árútak. Nagyon szomjasak vótak, kértek egyet. Nem adtak nekijek. Aztán egy pusztára értek. Még inkább szomjasak vótak. A pusztán nagyon sok madarat láttak. Eccer egy vargyú szállott le elűttik, hozott nekijek egy narancsot, akit a városba kivett.

Mikor az Úristen kiadta, hogy melyik mesternek meddig kell dolgozni, a kovácsnak azt mondta: – Na, kovács, a te mesterséged nehéz, elég lesz, ha reggel het órától délután négy óráig vered a vasat!

A régiek is értettek a reklámhoz Ki ne volna kíváncsi, miképp dolgozik Jókai Mór, a legnagyobb magyar író? Korán reggel kel, mert korán este fekszik le, nincs rá eset, hogy este kilenc órán túl ébren maradjon. Dolgozószobájában van egy tágas, öreg szekrény, telides-tele az ő könyveivel, azoknak magyar, német, angol, francia kiadásával. Egy egész bibliotheka. […]

(részletek) …Sajtó törvény nem lehet; és ha meg is létesül azt jelenti, hogy ott nincs tiszta józan ész. Nézzük mi lehetne czélja a’ sajtó törvénynek: az, hogy az író se egyes embert, se társaságot, se Istent ne sértsen, vagy ha sértett, vétkéért lakoljon, más czélját nem képzelhetem. Fölebb megmutatám, legalább igyekeztem megmutatni, hogy az író, […]

Táncsics Mihály temetése „Táncsics Mihály népíró meghalt. Temetése ma 6 órakor.“ Ily egyszerű gyászjelentést adott ki hétfőn a budapesti bizottság, mely munkásokból alakulva, már hosszabb idő óta elismerésre méltó buzgósággal igyekezett egy jobb sorsra méltó lét utolsó napjait elviselhetőkké tenni. Az egyszerű hangú gyászjelentés azonban nagy számú résztvevőt csoportosított azon ravatal köré, mely a legnemesebb […]

Egy szép asszony regénye A „Budapesti Hírlap“ írja. Van Veszprémben egy nagyon szép asszony, kinek kegyét nagyon sok gavallér iparkodott megnyerni. Mondják, hogy nem is fáradtak volna hiaba. Ennek a nagyon szép asszonynak nagyon csúnya a férje, de a szerencsétlen embernek kimondhatatlan türelme, ő tudja, mi okból, nejének romantikus kalandjai iránt.

Valamikor egyszer Krisztus Urunk és Szent Péter úr jövögettek az úton. Az egyik faluból a másikba mentek és találtak egy buksza pénzt. Elérték a falu végét. Egy szegény ember kijött, akart menni munkába, de a varjak nagyon károgtak. Panaszkodott, hogy: – Máma se lesz jó idő, nem tudok menni dógozni!

Hát, mikor kint legeltetett a kanász, rosszul viselkedtek a sertések, hát, káromkodott. Oszt Péter azt mondta, hogy mér káromkogyik. Az a kanász. – Hát majd megtudod – azt mondta Krisztus -, hát hogyne káromkodna! Három napig vót Péter kondás. Első nap nagyon jól ment neki, mert mindent meg tudott csinyálni. Szépen maradtak a sertések, legeltek. […]

A találékony jogász Az elsőéves jogászok, az úgynevezett „gólyák”, most teszik le az első alapvizsgát. A jogegyetem másodemeleti folyosóján kisebb-nagyobb csoportokba verődve nagyban számítgatják a vizsga esélyeit. Természetesen szó esik arról is, hogy ki mennyiből készült. Egy vidéki jogász, aki aznap kerül sorra, gyanútlanul bevallja, hogy ő a házasságjogot is megtanulta. Erre a többiek kapacitálni […]

Mikor Jézus Krisztus a földön járt, mentek az asszonyok panaszra, hogy verik őket az emberek. Akkor megadta nekik es a hatalmat, hogy szombaton ők legyenek az erősebbek. De amikor eljött a szombat, nem is várták meg, már pénteken kezdték verni az embereket. Másik héten már csütörtökön kezdték verni az embereket. Másik héten már szerdán.

Jézus és Szent Péter vándorúnak az úton. Az egyik faluba kapnak egy szál kalbászt. De Szent Péter olyan éhes vót, hogy elmaradt Jézustól, és mindig akarta enni a kalbászt. De mikó harapott, Jézus mindig szólt, és nem tudta megenni, rögtön kivette a szájábu és eldobta. És így mentek, mentek, de mindig, mikó le akarta vóna […]