Párizs bal-partján nyüzsögtek a szeplős, szalmaszőke diáklányok.

A görög gitáros borozójában találkoztak a kivénült egzisztencialisták közt két illatos virággal, az egyik fekete volt, mint egy cherokee.

Hatzsebű ivott a pénzükre, ám a franciákra vadászó diáklányoknak flamandul mutatták be Hatzsebűt: Six-Poches! A két kislány elérte a kívánt maligánfokot, irány Clement lakása, s ott az első kantárszakadás meg is történt.

Az író – Ferdinandy György – gyorsított, bajszát megpödörve elfogadta Hatzsebű udvarlással is felérő hazugságát.

Igen, Ő Honoré Balzac, s autogrammot adott az indián lánynak. Ez a légyott is megesett.

Másnap Balzac szobra előtt egy közös fotót ígért az indián hercegnőnek az akkor még franciául publikáló, magyar Ulysses: Ferdinandy György.

Másnap az argentin lány Kodakkal várta az írót a szobornál, ám a közös fotó elmaradt, az író kocsijának hiányzott a fele.

1928 tavaszát Gershwin európai vakáción töltötte. Úgy tervezte, hogy ezt az utazást zenei tanulmányai elmélyítésére használja majd fel; ehelyett nagyszabású zenekari műben örökítette meg friss élményeit, benyomásait, mindazt a szenzációt, amit Párizs a külföldi számára jelent.

A művet 1928-ban, New Yorkban mutatta be Walter Damrosch, a New York-i Filharmonikusokkal.

A tavaszi napfényben indul el a darab hőse, hogy Párizzsal ismerkedjék. A nagy forgalmú utcákon taxik kürtje lármázik, és az idegen tétován veszi szemügyre a látnivalókat. Nem veti meg az útjába kerülő szórakozóhelyeket és a szép leányokat sem. Bár honvágyat érez, a darab végén mégis mélabúsan búcsúzik a világvárostól.

Ez a program színes epizódokra és remekbe készült karaktermotívumokra nyújt a zeneszerzőnek sokrétű lehetőséget. A zenéhez 1951-ben filmet is írtak. (Forrás: Pándi Marianne hangversenykalauza)

A Montparnasse vette át a Montmartre-tól a művészet sétabotját, még a jazz-korszak előtt. A Montparnasse fénykorának viszont az amerikai világválság vetett véget, akik azelőtt gazdagon és dollár-dúsan tanyáztak ott, egyszerre otthagyták a negyedet.

Az egy főre eső hírességek számában a Quartier Latin vezet a világon.

Julianus Apostata római császár és Napóleon. Költők, mint Dante, Villon, Cyrano, La Fontaine, Hugo, Gautier, Musset, Mallarmé, Moréas. Hitvitázók, vallásbölcselők, tudósok: Abélard, Pascal, Erasmus, Loyola, Kálvin. Írók, mint Corneille, Molière, Sand, Zola, Balzac, Carco, Gide, Boileau. Rebellisek, mint D’Alambert, Diderot, Voltaire, Rossseau. Forradalmárok, mint Mirabeu, Robespierre, Saint-Just, Danton, Marat, Desmoulins. Itt tanult R. Rolland, Michelet, Joliot-Curie, Bergson, Pasteur, Giraudoux és Sartre. Festők: Greuze, David, Delacroix, Courbet, Cezanne. Zeneszerzők: Bizert, Massanet, Gounod, Poulenc. De rettenetesen tehetséges külföldiek, mint Hemingway, Leibniz, Chopin, Heine, Wilde. Az arabok még nem robbantgattak. Az El Dzsazair (Algír arab neve) nevű kávéházban illatos menta teát szolgáltak fel, roppant buja és vonzó, de egyben pajzán is volt a hastánc, s ízletes volt a kuszkusz nevű arab kása. És itt lakott József Attila is, a rue de Huchette-ben (Halászó macska utcája). De roppant tekintélyes volt a magyar felhozatal is: „Az egész bal part tele volt magyar írókkal, költőkkel, festőkkel, fényképészekkel, mérnökökkel, orvosokkal, sőt uram bocsá’! akadt egy-két szélhámos is, meg egy-két különc, a kölcsönkenyéren élő tarhásokról nem is beszélve.” (Bajomi Lázár Endre) Íróink valósággal imádták a Luxemburg-kert környékét. Szomory, Ady, Márai – mind itt laktak.

Radnóti Miklós pedig 1937-ben a Hotel de Flandres-ben lakott.

Párizsi báj, hogy hivatalosan a nyolcvan párizsi negyed közt egy sem viseli a Latin Negyed (Quartier Latin) elnevezést, hisz ez általában szellemi határokat jelöl.

(Folytatjuk)

Előzmények: Idegen a síromban 1; Idegen a síromban 2; Idegen a síromban 3.; Idegen a síromban 4;Idegen a síromban 5; Idegen a síromban 6; Idegen a síromban 7.; Idegen a síromban 8.; Idegen a síromban 9.; Idegen a síromban 10., Idegen a síromban 11; Idegen a síromban 12., Idegen a síromban 13., Idegen a síromban 14., Idegen a síromban 15., Idegen a síromban 16., Idegen a síromban 17., Idegen a síromban 18., Idegen a síromban 19.

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ