…A Kárpát-medence hagyományosan sok különféle népcsoport által lakott terület. Magyarország történelme elválaszthatatlan az itt élő nemzetiségek történelmétől. A “mai magyarok” nagy része az ismert József Attila idézethez hasonló vallomást mondhatna el magáról: “török, tatár, tót, román kavarog e szívben”. A XIX. században az ország lakosságának több mint fele nemzetiségi volt,8 az 1910-es népszámlálási adatok szerint […]

Az ifjak eleinte azt hitték, hogy csúfolkodnak velök; de mikor látták, hogy a hölgy komolyan beszél, örömmel felelték, hogy készségesen velök mennek, és nem is halogatták a dolgot, hanem minekelőtte még elváltak volna egymástól, rendre megbeszélték, mit kell tenniök az utazás dolgában.

ERDÉLYI MAGYAR SZÍNHÁZTÖRTÉNET – PHILTHER-ELEMZÉSEK / 5 Minden javításnak addig van értelme, míg látod a jövőt. Ha már nincs tovább, a szeretet marad, ami mindent elfedez. Ahogy kijavítottam valaki hibáját, elkövettem én is egy másikat. Ne ítélj, hogy ne ítéltess – mondja az Ige, anyám nagy szeretettel idézte nekem ezt mindig, ahányszor a hitre próbáltam […]

Beszélgetés (a koronavírus támadása előtt) BELLUS ATTILA színművésszel A színészház harmadik emeletén ülünk, Zalaegerszegen. Nem sokat tudok róla, csak annyit, amennyit a neten találtam. No meg látom a Hevesi Sándor Színházban, szinte minden darabban. Sokat foglalkoztatott, megbízható színész, messziről látszik. Meg kellően nyugtalan is, nem elégszik meg azzal, amit az épp aktuális szereposztás kínál, önálló […]

Sz. 1951, Éradony – mh. 2015. Iskoláit Székelyhídon és Nagyváradon végezte, magyar–német szakos tanári végzettséget szerzett a kolozsvári egyetemen. Előbb tanár Szatmárnémetiben, majd a bukaresti Hét, Romániai Magyar Szó, Erdélyi Napló szerkesztője. Költészetének legértékesebb darabjai a múlt század nyolcvanas éveiben keletkeztek. Két sikeres verseskötet megjelenése után költői hallgatásba burkolózott; szerkesztői, publicisztikai munkát végzett.

Kata minden reggel arra ébredt, hogy Anna órákig matat. Halk csörgés, pici csörömpölés, ezt ide, azt odatette. Korán kelt, hogy sietnie kell dolgozni, de csak járkált a szobából ki-be, állt a szekrényénél, halkan dudorászott, és még késő délelőtt is otthon volt, miközben sűrűn mondta, hogy mindjárt indul, de nem és még mindig nem, mert ezt […]

Nagy Anna-Éva erdélyi magyar festőművész, 1943-ban született Kolozsváron. Ugyanott végzett 1966-ban, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festészet szakán. Tanárai Kádár Tibor és Petru Feier voltak. Emellett freskófestést is tanult Abodi Nagy Béla osztályában. Szülei, Abodi Nagy Béla és Teusch Éva-Klára szintén képzőművészek voltak. 1976-tól 1988-ig a Romániai Képzőművészek Szövetségének tagja. Festőművészként a Nagy Anna nevet […]

Erdélyi Magyar Színháztörténet – Philther-elemzések / 4 Olvasom a tanulmányokat és belemerülök a múltba. A könyv sok mindent felkavar bennem. De ki is fáraszt, mert nagyon alaposan, kimerítően tájékoztat, igénybe vesz. Amíg olyan előadásokról szól, ami az „én koromban” zajlott – aránylag könnyű a dolgom. De azok között is akadnak olyanok, amiket nem láthattam. Egyszerűen […]

Ahogy telnek a dunai út napjai, szerzőink – Dános Miklós és Marosi Barna – számára egyre otthonosabbá válik a hajós környezet. Kiülnek napozni a fedélzetre, a naphosszat szóló rádiót hallgatják, ez a fő hírforrásuk, mert a lapok nem jutnak el a helyét állandóan változtató hajó fedélzetére, s a rekkenő melegben mindegyre a Duna hűs habjaira […]

* A Nobel-díjakat – a béke-díjat kivéve, amit Oslóban adnak át – Nobel-halálának évfordulóján, december 10-én osztják ki Stockholmban. A kitüntetettek egy érmet, egy oklevelet és nem utolsó sorban jelentős pénzösszeget – kb. egy millió dollárt – kapnak.

Székelyföld története, három kötetben. Bemutatták annak idején szűk közönség előtt, de azt is tudjuk, akkora visszhangja sem volt, mint egy rosszul megírt rózsaszín leányregénynek. E szenzációtlan szenzációról többször is beszélgettem egy kiváló hely- és iskolatörténésszel, akit már rég nem érdekelnek olyan hívságos dolgok, mint például hogy neve fölött viszontlássa nyomtatásban, amit egy napja, hete, hónapja […]

Egyre halkult az utolsó szekér zörgése. Előbb a kerekek nyikorgása maradt el, majd a paták dobbanását nyelte el a távolság, végül csak a saroglyadeszka ütemes kopogása hallatszott, aztán mindent beborított a csend láthatatlan burája.

Szürke őszi délutánon élénk színű nyári ruhában, teli nagy virágokkal, ridikült himbála a kezében, meggypiros rúzzsal a száján, teljes sminkben, mint az egy pillanatra visszaköszönő nyár napsugara, betipegett kopogó körömcipőjében a petyhüdt, cigarettafüstös, félhomályban szendergő irodámba. Mindjárt sejtettem, a délutáni műsorból jött le egyenesen a tévéből. Kifejezéstelen arccal körbenézett, majd felém indult. – Nekünk beszélnünk […]

– Mi a kaszt a saját értelmezésed szerint? – A cigányság Indiából – Bihar és Rádzsásztán államokból – származik. Kezdetben az iráni sah hívta meg a szórakoztatásban tevékenykedőket, akikkel kiszolgáló személyzet is érkezett az alsóbb kasztokból. Irán területén elváltak. Egyik részük Egyiptomba került, majd a 13. században onnan elárasztották egész Európát. Innen a nevük: „a […]

A 10. Kolozsvári Magyar Napokon az EMKE által Kötő József születésének 80. évfordulójára rendezett emlékkonferencián felolvasott tanulmány. Én nem tudtam azt, hogy őt ennyire foglalkoztatta ez a téma. Én csak megjelöltem azt a kérdéskört, amiben mi közösen, érintve voltunk. De hogy ennyire egy szellem itassa át gondolatainkat, meg se fordult a fejemben. 2019-ből nézek vissza […]

„Hiszen ez Monte Carlo!” Talán tizenkét éves lehettem, mikor először hallottam róla. És talán egy slágerdalban. Azóta vágytam eljutni ide, és azóta álmodoztam mindenfélékről a Monte Carlo-i mesevilággal kapcsolatosan. Láttam magam előtt a hegyről a város felé, a tengeröbölbe ereszkedő utat a kanyargós szerpentineken. Láttam a csillogást, a rulettasztal kerregését, a zsetonok összetéveszthetetlen tompa csörömpölését, […]

Az utóbbi években többször is átválogattam a könyveimet, egy utolsó simogatással iskoláknak, könyvtáraknak, egyetemnek, antikváriumnak, rokonoknak, barátoknak ajándékozva oda mindazokat a köteteket, amelyekről úgy éreztem, hogy már aligha fogok újraolvasni. A dedikált könyvek jelentették a kivételt. A megmaradókat. Evelyn A. Domján: Faragott képek. Domján József festőművész élete. (Gondolat Kiadó, Budapest, 1986. A borítón: Páva, 1972. […]

A város messzibe nyúló története a XIV. században kezdődött. A békés ligúrok, akik itt laktak, és a városukat a maguk nyelvén Spiaretinek emlegették, lényegében halászattal tengették csendes életüket. A város nevének eredete a Máltai Lovagrendhez kötődik. A provence-i nemes, a Szent János rendbéli Grand Master, Fulcone di Villaret csapatával Palesztinából tartott hazafelé a történet szerint, […]

Az utóbbi években többször is átválogattam a könyveimet, egy utolsó simogatással iskoláknak, könyvtáraknak, egyetemnek, antikváriumnak, rokonoknak, barátoknak ajándékozva oda mindazokat a köteteket, amelyekről úgy éreztem, hogy már aligha fogok újraolvasni. A dedikált könyvek jelentették a kivételt. A megmaradókat. Úz-völgyi népmesék (Elmondja: Karácsony Gyula, Gyűjtötte és lejegyezte: Orbán Dénes, Grafikák: Kulcsár Edina, Készült Tillinger Péter műhelyében […]

Szent László király életét, tetteit a dicsőség legendája övezi a magyar múltban, Erdélyben kiváltképpen. Ki ne ismerné a Tordai-hasadék keletkezésének népmondáját? A kunok elől menekülni kényszerü1ő király fohászkodására széthasadt mögötte a hegy, és üldözőinek meg kellett torpanniuk a szakadék szélén, tovább nem tudták követni. A Patkós-kő tetején a népi képzelet László lovának a nyomát véli […]

Az utóbbi években többször is átválogattam a könyveimet, egy utolsó simogatással iskoláknak, könyvtáraknak, egyetemnek, antikváriumnak, rokonoknak, barátoknak ajándékozva oda mindazokat a köteteket, amelyekről úgy éreztem, hogy már aligha fogok újraolvasni. A dedikált könyvek jelentették a kivételt. A megmaradókat. Bogdán László: A szoros délben. Erdélyi magyar regény az elválásokról. (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, 2002. Szerkesztő: Megyaszai Kinga. Műszaki […]

Az utóbbi években többször is átválogattam a könyveimet, egy utolsó simogatással iskoláknak, könyvtáraknak, egyetemnek, antikváriumnak, rokonoknak, barátoknak ajándékozva oda mindazokat a köteteket, amelyekről úgy éreztem, hogy már aligha fogok újraolvasni. A dedikált könyvek jelentették a kivételt. A megmaradókat. Lipcsei Márta: Csillagközi utazás (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1997, Szerkesztő: Kozma Mária, Műszaki szerkesztő: Tőzsér László) Tegye fel […]

Tartalom: * Levél a munkatársaknak * Játék József Attilával – szerk. Cseke Gábor * Elekes Ferenc: Távolság és üveggolyó * Csata Ernő: Költészet és játék * B. Tomos Hajnal: Költészetet játszani – valóságosan * Jóna Dávid: Homo ludens * Tóth Mónika: Szeretem mások játékosságát olvasni * Demeter Mária: Kicsi dolgok… * Székely-Benczédi Endre: Nem babra […]

Harmadnapja esett a hó, előbb csak nagy pelyhekben, ritkásan; fél nap múltán apró szeműre váltva sűrűvé tette a levegőt is. Az öregember hetedik emeleti lakás ablakából nézi a zimankót. Idegenül. Városba költözését követően egy lócán ülve órákig nézett farkasszemet az irdatlan méretű panelházzal. Újabban ablakba állva nézi a világot.

Aki figyelemmel követte/követi és kedveli a Németh László díjjal kitüntetett Takaró Mihály irodalomtörténésznek a Duna televízióban látható, nemzeti szellemben fogant sorozatait – Magyar klasszikusok új köntösben, Száműzött magyar irodalom, Elfeledett nagy magyarok, Történelem és irodalom mindenkinek –, örömmel és érdeklődéssel fogadta a hírt: az általa írott/szerkesztett, széles szerzőgárdát felvonultató alkotóközösség együttes összefogásával megjelentetett kötet megjelenését, […]