A huszonhatodik év A költő huszonöt évig csalja a feleségét a szeretőjével, aki öngyilkos lesz. Ebből az élményből születik ez a szonettciklus, hiszen már régóta tudjuk, „aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni”. Olykor úgy intézzük ezt az egészet, hogy mi azért visszajövünk az infernóból.

A hét kötetes értelmező szótárunk hatodik könyvét faggatom, kideríteni: mennyire hálózza be fogalmi rendszerünket a titok, a titokzatosság. A kötetben (Sz-Ty) három bő oldalon sorakoznak a címszavak és származékaik. Ha nem tévedek, már a titkár s a belőle gyártott titkárság, illetve a korábban használatos titoknok sem idegenek a fogalomcsaládtól – mindenesetre a bizalom, a meghittség […]

A vízözönről kezdtünk el beszélgetni. Azt mondja az illető, már az is lehet, százmillión látták, és a tömeg csak nő. Két malomban őrlünk, hát persze, ő Leonardo DiCaprio filmjére hivatkozott, hogy a világhálón is megnézhetem ingyen.

* A költő az örökélet szenzációinak riportere. * Az újítókat máglyára viszik. Az ő tüzüknél századok múlva pecsenyét pirítanak a hóhéraik utódai. * Ma a fórumon mindenki a legnagyobb magyar akar lenni. Ezért nincsenek ma nagy magyarok. Forrás: Juhász Gyula válogatott művei, Szakállszárító, Szépirodalmi, 1981.

3 – Törpefenyő És megtörtént az is, hogy a nyersfordító tárta szét a karját… Mert József Attilát, egyéb magyar irodalmi konnotációt könnyű volt felismerni, de honnan vegye a ”Törpefenyőt”? Mi az? Főleg egy ilyen szürrealista kapcsolásban: ”a Törpefenyőben a Gond” Nagy ”G”-vel! Hát… akkor ment a mail Lajos mentorához, a fordítás mentorává lett Bajna Györgyhöz.

2 – Cigány hozomány Különböző forrásokból tudjuk, hogy József Attila költészete igen fontos volt Lajos számára. Amikor a két nyersfordító (Gergely Éva és Gergely Tamás) még csak olvasóként nyúlt Rafi költészete után, már akkor nyilvánvaló volt a József Attila hatása. És viszonylag könnyű volt az együttműködés Ove Berglunddal, ugyanis Berglund első műfordítása éppen egy József […]

Okos, találó idézeteket, gondolatokat csipegetni nagy elődök írásaiból – nem utolsó dolog. Olyan, mintha kincseket találnánk a földben, elásva. Juhász Gyula költő volt, de nem csak versben nyilatkozott meg. Újságírói munkája nyomán sok érvényes megfigyelést, elemzést, kritikát vetett papírra. Nevéhez fűződik a Szakállszárító mint irodalmi műfaj meghonosítása: ugyanezzel a címmel 1925 májusától 1929 januárjáig rovatot […]

A politikai korrektség tudatos vagy öntudatlan, ádáz vagy kevésbé ádáz ellenfelei nem nagy barátai a szabályoknak. Különösen a friss demokráciák egyes politikusai és jobboldali értelmiségi rétegei hamar felismerték a lehetőséget, hogy a véleményszabadság jegyében ki lehet törni a szabályok börtönéből, borítani lehet a régi elvet, miszerint menet közben nem illik, sőt nem szabad átírni a […]

Ősbemutató volt Bukarestben, a Nemzeti Színházban. Stela Giurgeanu darabját láthattuk, a Matilda és a sírásók című drámát, amelyet tavaly az év legjobb színműveként díjazott az UNITER. Jó dolog, hogy a Bukaresti Nemzeti Színház bemutatja az Országos Színházi Szövetség által nagyra értékelt művet. Csupán az a baj, hogy az előadás rendezőjének, Mircea Rusunak valójában még nincs […]

A szegény kisgyermek panaszai A szerző felfedezi, hogy élete kisgyermekkorában kezdődött. Rácsodálkozik a játékokra, a sötétségre, a félelemre, megdöbben, hogy a nagyapja meghalt, és hogy kisgyermekkorában ő is gondolt a szerelemre, mármint ő maga, nem a nagyapja, akinek az emlékeit nem olvashatjuk. Kiderül, hogy varangyot ölt, és hogy hát ez nem szép dolog bizony, de […]

Juhász Gyula jegyezte föl 1917-es kórházi naplójába: „Az ember nem tudja, éppen leglényegesebb, legsajátosabb, legdöntőbb titkait föltárni. Vannak örvényei, amelyekbe önmaga sem mer nézni. Egy tüdővészes vagy egy vakbélgyulladásos könnyen leírhatja, mit érez, betegségét illetőleg, de egy … ‘Szemei fénymerevek.‘ Ez a két szó is állandó refrénem, mióta hallottam róla… Önmagammal szemben? Úgy nézek magamra, […]

Színek és évek Pórtelky Magda nőnek született, és ebből az időből emlékei vannak. A név az asszonyok sorsát szimbólumizálja, amely szomorú, ha nem érik be azzal, hogy hanyatt fekve előre tekintsenek. Ez azóta sem változott, csak hurrápesszimizmust faragtak belőle.

A jó szándék és a képzelet nem elegendők ahhoz, hogy prófétákká váljunk; hit nélkül még jósok sem lehetünk. Forrás: Kocsis Francisko: Ceea ce nu se amână. Reflecţii, însemnări, resemnări (Nincs haladék. Reflexiók, feljegyzések, belenyugvások), Editura Ardealul, Tg. Mureş, 2019. Fordította Cseke Gábor.

48/49-es, múltba vesző szabadságharcunk bukása után jócskán megszaporodtak „magyar titkaink”. A császáriak bosszúja elől külföldre emigrált hazafiak hollétének és életvitelének titokban tartása állandó gondot jelentett a bujdosók számára. Senki sem tudhatta meg, merrefelé morzsolják az emigráció keserű kenyerét.

A föderativitás nemzeti kudarcainak régi/új hullámairól Talán még lehetünk páran, akik ha nem is nem a legifjabb korosztályból, de még a Nagy Képkorszak előtti időkből emlékeznek a meghökkentő felfedezésre, hogy a korai, már a 16. századi térképészeti mintázatok között szereplő földrész-allegóriák egyik legérdekesebbje, Johannes Putsch tiroli humanista által az európai kontinensről készített legrégebbi ismert ábrázolása […]

…Mi van a lehallgatásokkal? Hogy ezután nem lesznek törvényesek? Valamit hallottunk erről a rádióban, de nehéz fejben tartani a lényeget, annyira kacifántos az ügy… Lehiggadtunk. Utánanéztünk. Még tiszta szerencse, ugyanis kiderült, hogy a lehallgatások továbbra is érvényben vannak, ha kellően indokoltak s ezek alapján engedélyezettek; a nemzetbiztonsági titkosszolgálat (SRI) továbbra is figyelhet, lehallgathat gyanús egyéneket, […]

Vörösmarty költészete A bú és a bor, e páros hangulat Ady Endréig legnagyobb magyar költője Vörösmarty Mihály, és mit sem von le értékéből, hogy külön is tudja kezelni őket. Általában is nagy érzelemkezelő, olyan, mint egy rendezőpályaudvar. Igazi romantikus alak, aki egyszer keserűségében azt találja írni, „ne nézz, ne nézz hát vágyaid távolába”, amit az […]

Hogy miért kedvelem ezt a várost, most rögtön elmondom, bár tudom, ez itt nem a reklám és nem egy vallomás helye. Hát például ezért: az egyik fogorvosi rendelő nyitott ablaka alatt ellépdelve hallom, már megint fütyörésznek. Ez meg miért érdekes? Hát mert tegnap is fütyültek, tegnapelőtt is. Hogy aztán én is fütyülésre fogjam, amiből egyből […]

Olvasóként örökké érdekelt: mely nyersanyagból gyúrta világhírú Švejk-könyvét Jaroslav Hašek? Hogy jutott egyáltalán eszébe annyi mulatságos marhaság, melyek révén sikeresen tartott körbe tükröt a huszadik század eleji világháborúnak és európai híveinek? No meg a minden ízében roskadozó osztrák–magyar monarchiának? Aki olvasta a Švejket, tapasztalhatta:

Anyám tyúkja Gergely Tamásnak A tyúk, az anya, a kutya, a fiú – ez a család; egyes mai országok államtitkárságokat hoznának létre felháborodásukban. Az öcs és az atya kimarad, ők a Hősök terén tüntetnek, mint minden ivarérett forradalmár. Isten is befordul a konyhába, de ki is fordul gyorsan. A családbukolika remekműve. A tyúk kotkodácsol, felszáll […]

Ritka mód érdekfeszítő, egyúttal exkluzív és közfigyelmet is magára vonó kiadvány jelent meg a pesti Noran Libro kiadásában. E kettős, a fennkölt szakmaiságot a feszítő érdekesség, s a szinte líraian mesés történetiséget az aprólékos, roppant elmélyült és hosszas kutatómunka hitelével alátámasztó jellege szinte meg sem látszik a köteten, ha csupán sugárzó szexis mivoltát tekintjük meghatározónak. […]

Mai vendégünk: Tüske Zsófia – könyvtáros, Eötvös Loránd Tudományegyetem KÁVÉ A kávé idestova már fél évszázada barátom, hűséges kísérőm, életem része. Gimnazista voltam, amikor mostohaanyám, aki szeretett mindent mással végeztetni, először a kávédarálást bízta rám, majd később a kávé pörkölését is. A hatvanas években még nem voltak meg az ismert márkák, az Amigo és az […]

Hogyan lehet egy költőt közel egy évszázadon át már-már ignorálni? S ráadásul a huszadik században, amikor a költészetben annyi minden megesett? Lehetne ez talán egy valódi irodalmi rejtély; dolgoznak is a megfejtésén a ma irodalomtudósai. Tény, hogy a mára világszerte divatba jött Emily Dickinson (1830-1886) „négy fal közé zárt” költészete egyre korszerűbbnek hat még a […]

Szigeti veszedelem Zrínyi Miklós találta ki az egyik legősibb olimpiai számot: a kirohanást. Ez olyan világhírre vergődött, hogy dédunokája hőskölteményben énekelte meg. Tizenöt énekben áldozatkész hősök a magyarok, hódító harcosok a törökök, olyan nevek tobzódnak, mint Delimán és Kumilla (ő a Szenilla őse), az angyalok karáról nem is beszélve, Istennek ajánlvák sorok, sorsok és szereplők […]

Levéltitok vagy titkos levél? – ez két külön világ. Az első olyan jog, ami mindenkit megillet, kivéve – akit a hatóságok gyanúba fognak, ezért rajta tartják a szemüket, még azon az áron is, hogy megsértik levelezésének titkosságát.