Rákász Gergely világhírű orgonaművész, kétezernél több fellépése volt nemzetközi szinten, látványkoncertjeivel új műfajt teremtett, Vízi Zene műsora a Dunán, a Rajnán és a Szajnán kultúrcsemege, játszott a dán koronahercegnőnek, Magyarország miniszterelnökének, a WHO-nak, több mint 60000 iskolás ismerkedett meg általa a klasszikus orgonazenével, 13 szólólemeze jelent meg, Győr kulturális nagykövete, templomos lovag, Pro Urbe díjas. […]

Péter Sándor 1941. szeptember 9-én született Bögözön, a középiskolát Székelykeresztúron végezte, majd 1964-ben diplomázott Kolozsváron magyar nyelv- és irodalom szakon. Baróton és Sepsiszentgyörgyön tanár, 1968 és 1991 között a Megyei Tükör, illetve a Háromszék című lap rovatvezetője. 1990-ben útjára indítja a Proserved Cathedra kiadót, elsősorban iskolai segédkönyvek megjelentetése céljából. 2007-ben doktorál, a MTA köztestületének a […]

Bordy Margit költő-festőművésszel az alkotásról Még nem tudom milyen, mikor találkozunk. Versei, képei után komoly, elkötelezett, határozott vélekedéssel a világról, saját utat taposva magának a festészet, költészet birodalmában.Hamarabb érkezik pár perccel a cukrászdába, ahol – a hely miatt? a megelőlegezett bizalom okán? – azonnal egymásra hangolódunk, és már régi ismerősként beszélgetünk. Mindez a világhálónak köszönhető, […]

A 29. Szent György Napok záró koncertjét az Edda Művek együttes tartotta Sepsiszentgyörgyön, 2022. május 1-én. Ez alkalommal, az együttes szólógitárosával, Alapi Istvánnal beszélgettünk, aki Nívó, Pro Arte, Artisjus, Fonogram, díjak mellett a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetéssel is értékelték. Alább Dr. Bencze Mihály interjúja.

Interjú Albert Csilla portálunkon is közzétett regényéről (2022. április 12.) “Megéri-e az érvényesülés, ha az identitásunk feladása az ára? – tette fel magának és az olvasóknak is a kérdést Albert Csilla regényében, a Mészáros Julianna biciklije című történetben. A Könyv Guru kiadó gondozásában megjelent kötet szerzője elmeséli, milyen nehézségei vannak egy “parafrázis-regény” alkotásának, miért hisz […]

E néhány bevezető sorban meg se kísérelhetném jellemezni. Mit mondhatnék el szűkös szavakkal arról a költői műről, amely a végtelenséggel rokon, de ösztönösen is, tudatosan is kötődik a végtelenség egy darabkájához, közösségi ihletésében és rendeltetésében. Az embert jellemezzem?Melyik havast lehet látni egészében – a völgyből? A havasok törvénye, hogy csak sejtetni engedik teljességüket. Inkább a […]

Veress Albert csíkszeredai pszichiáter önéletrajzi könyvének második kötetével ismerkedhettek meg a csíkszeredai olvasók csütörtökön, március 24-e délután a Csíki Mozi nagytermében szervezett találkozón. Az alábbiakban családról, orvoslásról, civil tevékenységről, médianyilvánosságról és humorról fejti ki véleményét a nyugalmazott, de változatlanul tevékeny pszichiáter szakorvos.Közlésünket a csíkszeredai Hargita Népében 2022. március 24-én megjelent terjedelmes interjúra alpozzuk. Kérdező a […]

Boér Géza 1952. március 13-án született Torján, és Kézdivásárhelyen érettségizett 1971-ben. A kolozsvári egyetemi éveket követően, 1975-ben tért vissza városunkba, ahol középiskolai tanárként dolgozott 1989. január 23-án bekövetkezett haláláig.Életében egyetlen verseskötete jelent meg (Hiányok térképe. Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1980), halála után fél évvel, Markó Béla utószavával adták ki a másodikat (létlelet. Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1989), […]

Egy évvel ezelőtt jelent meg Daczó Katalin Jeles alcsíkiak című életrajzi adattárának első kötete, és idén már a második válogatást vehetik kézbe az érdeklődők, amelyben alcsíki neves személyiségek munkásságáról, élettörténetéről lehet olvasni. A 27 személyt felsorakoztató kötetben betűrend szerint E-től G-ig szerepelnek a jeles alcsíkiak, tehát a munkának még közel sincs vége. Daczó Katalint, a […]

Beszélgetés Szente B. Levente költővel, újságíróval, a Magyar Kultúra frissen avatott  Lovagjával Szente B. Levente értékteremtő életútja 1994-ben kezdődik, első írásai megjelenésével. Ebben az időben újságírással is foglalkozik. Félezer írás alkotója, amelyek közt szerepelnek népmesék, versek, szocio-néprajzi cikkek. Külső munkatársa a Romániai Magyar Szónak, Udvarhelyi Hírmondónak, számos kiadvány, antológia társszerzője. A kilencvenes évek végén szerkesztő riportere […]

  GERGELY Tamás kérdezi FEHÉR Illést a fordításában szerb nyelven megjelent Üresség című könyvről: TURCZI István lírai oratóriumáról (Turczi István Üresség – Ištvan Turci Praznin, Izdavač kiadó)  

GERGELY Tamás kérdezi FEHÉR Illést a fordításában szerb nyelven megjelent Üresség című könyvről: TURCZI István lírai oratóriumáról (Turczi István Üresség – Ištvan Turci Praznin, Izdavač kiadó)

  GERGELY Tamás kérdezi FEHÉR Illést a fordításában szerb nyelven megjelent Üresség című könyvről: TURCZI István lírai oratóriumáról (Turczi István Üresség – Ištvan Turci Praznin, Izdavač kiadó)    

Kőrösi Csoma Sándor külföldön minden bizonnyal a legismertebb székely-magyar. Indiától Franciaországig, Svájctól Amerikáig jelentek meg róla méltatások, tanulmányok, monográfiák, regények. Japánban az 1930-as években bódhiszattvává avatták. És az érdeklődés iránta nemhogy csökken, inkább nőni látszik.Ismereteink a nagy keletkutató és nyelvész életéről, hosszú vándorútjáról a magyar őshaza felkutatásáért igen hézagosak. Közrejátszik ebben Csoma közismert szerénysége, szűkszavúsága […]

Albert-Lőrincz Márton kérdéseire válaszol Bölöni Domokos – Ha most kezdenéd az írói pályát, hogyan ajánlanád magadat?– Nem ajánlanám magam. Nem beszélnék írói pályáról sem, mert nekem voltaképpen nem is volt soha ilyenem. Amikor mégis használnom kellett a kifejezést, egy korábbi beszélgetésben, ezt mondtam: „pályám” olyan, mint a nyárádmenti kisvasút; egész szakaszok talpfái, sínpárjai hiányoznak, mert […]

A Pécsi Tudományegyetem és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem együttműködése gyümölcseként szeptembertől felsőfokú magyar nyelvű festészeti és szobrászati képzés kezdődött Sepsiszentgyörgyön. Elindításával az illetékes helyi, erdélyi és magyarországi döntéshozók Székelyföldön lerakták egy művészeti egyetem alapjait. A létrehozása gondolatának megszületésétől a megfoganásáig és szárba szökkenéséig tartó folyamatról annak kiötlőjével és a köztudatban való elültetőjével, dr. […]

(Folytatásos részlet egy hosszabb portré-interjú szövegéből, kérdez: Bartha György, válaszol: Gergely Mátyás. Befejező rész) B. Gy. : Az elhangzott kérdések megfogalmazója is igazolni tudja egy esetleges „odaáti” elszámoltatás ürügyén: amikor két gyermeke tanult egy időben a kolozsvári egyetemen, és a tanári fizetésből kellő időben nem mindig futotta a kiadásokra, „Matyi bá” mindig annyi összeget kölcsönzött […]

(Folytatásos részlet egy hosszabb portré-interjú szövegéből, kérdez: Bartha György, válaszol: Gergely Mátyás) B.Gy. : Képviselői munkádat dicséri a mindmáig fennálló Sóskút-fürdő újjáépítése, felújítása szülőfalud határában, 2004 nyarán. Lényegét tekintve ezt a megvalósításodat hogyan foglalnád össze? G. M. : Kezdeném azzal a megállapítással, hogy a Sóskút-fürdő egy nemzetközi jelentőségű alapítvány, az Ars Topia kezdeményezte újjáépítési folyamat […]

(Folytatásos részlet egy hosszabb portré-interjú szövegéből, kérdez: Bartha György, válaszol: Gergely Mátyás) B. Gy. : [A következő interjú-alany Zsombori Vilmos, a Hargita megyei tanács alelnöke, majd elnöke, aki lelkesülten, hévvel beszél néhány tagot számláló hallgatósága előtt (ezek mi vagyunk!) a megyei önkormányzati munkában Mátyással együtt eltöltött 8 év (: 1996- 2004 közötti két képviselői ciklus) […]

(Folytatásos részlet egy hosszabb portré-interjú szövegéből, kérdez: Bartha György, válaszol: Gergely Mátyás) Barta Gábor: (az 1996- 2004 periódusban – Mátyás képviselői mandátumával egyidőben – volt Kászon község polgármestere. Az előre megbeszélt találkozóra a kászonaltízi otthonában kerül sor, beteg ember, kopogásunkra az ágyról kel fel, rátekintésre is szenvedő ember benyomását kelti. Élénk szemű felesége kávéval, cukros […]

(Folytatásos részlet egy hosszabb portré-interjú szövegéből, kérdez: Bartha György, válaszol: Gergely Mátyás) G. M. : Fentebb már szóltunk róla: Rákosi Zoltán volt igazgatóm jelentőségét, mind a vállalat, mind pedig a magam sorsa alakulásában kivételes fontosságúnak tartom. Sokat tanultam tőle. A feladatokat emberekre leosztotta, annak megvalósítását napra, órára lebontva megkövetelte és számonkérte („Jó a bizalom, de […]

(Folytatásos részlet egy hosszabb portré-interjú szövegéből, kérdez: Bartha György, válaszol: Gergely Mátyás) Lajos József: Amikor Mátyást mint fiatal szakembert megismertem a 70-es évek legelején, már az első időszakban meglátszott rajta, hogy nemcsak a szakmát igyekszik tökéletesen elsajátítani, de megvan benne az adottság, hogy társait szakmailag is értékelni, később irányítani tudja. Így, ahogy az évek teltek, […]

(Folytatásos részlet egy hosszabb portré-interjú szövegéből, kérdez: Bartha György, válaszol: Gergely Mátyás) B. Gy. : Mivel a Csíkszeredai I.P.I.C.C.F. (helyipari vállalatból országos „léptékű” vasúti építőanyag-ipari vállalattá felfejlődött) szocialista nagyipari konglomerátum volt, amelynek szocialista tervgazdaság biztosította kohéziója gépgyártó-, bányaipari-, bányakitermelői-, öntödei-, stb. egységeket tartott egybe – amikor az 1989 decemberi „események” hatására a diktatorikus államérdek biztosította […]

(Folytatásos részlet egy hosszabb portré-interjú szövegéből, kérdez: Bartha György, válaszol: Gergely Mátyás) B. Gy. : Téged a szolgálat a gyárhoz kötött… G. M. : Igen, a szolgálatom ideje 23 órakor járt le, ekkor átadtam az engem felváltó munkatársnak épségben a rám bízott részlegeket, és miután telefonon értesültem, hogy odahaza minden rendben van, kimentem a központba. […]

(Folytatásos részlet egy hosszabb portré-interjú szövegéből, kérdez: Bartha György, válaszol: Gergely Mátyás) Így került Erdély Elemér tábornok, volt megyei belügyes Szekuritáté parancsnok egyik napról a másikra a megyei turisztikai hivatal (O.J.T. Hargita) főnökhelyettesi posztjára. Sok ideig nem tölthette be, hisz – a vak is látja – ez a hivatal külföldi kapcsolatokat is „ápol”. Nem nagy […]