Mamut mail-interjú Fehér Illéssel / 8. rész Kérdezett bemutatja műhelysarkát, megoszt velünk két verset, amit várakozás közben fordított, majd elárulja, hogy magányos farkas… 16. kérdés: Térjünk vissza a nem létező műhelyedhez, eddig is ott tébláboltunk… Hol fordítasz? Van íróasztalod? Számítógéped? Gondolom, papír-ceruzával kezdted te is… Úgy gondolod, az olvasók titkaimra is kíváncsiak? Még mindig nincs […]

Mamut mail-interjú Fehér Illéssel / 7. rész, A műfordító elmeséli, hogyan ”fordítja ki” a szerb verset, hogy magyar legyen belőle… Hogyan került Kassák a szerb olvasók elé… Petrőczi Éva a szerb templom harangjáról … 14. kérdés: Korábbi válaszodban öt saját kötetről beszélsz, mi eddig, ha jól számolom, hármat elemeztünk… Elemeztük? Nem nevezném elemzésnek, sokkal inkább […]

Mamut mail-interjú Fehér Illéssel / 6. rész Kérdezett arról beszél, hogy nem vallásos, de tiszteli az ünnepek magasztosságát… Elkapja a skarlátot, majd a tífuszt, de megél… Lemond a Fulbright ösztöndíjról…. 12. kérdés: Húsvét közeledik*, emelkedett hangú hát a kérdés: a versekben, amelyekről eddig szó volt, mintha nem találnám Jézust, azaz a feltámadást. Inkább csak háború […]

– Kedves Péter, örömmel hallgattam végig Facebook oldaladon ama feltett szándékodat, hogy Karanténkorál fedőnév alatt felolvasol az erdélyi életünket őszinte, igazító szándékkal megközelítő irodalmi szövegekből. Karanténkorálod indítása Pavel Şuşară Sissi című poémájával – telitalálat, a szöveg megjelenése a Lector kiadónál valóságos irodalmi eseménynek számít. Szeretném, ha minezek kapcsán, kissé elbeszélgetnénk.

Székely Ervin váratlanul színdarabbal jelentkezett a Káfé Főnixben. A Micsoda nőim voltak kapcsán kérdeztük a szerzőt, hogyan is jutott el a drámaírásig 1. Ki vagy te, Székely Ervin? Szalontán születtél, Váradon élsz, mit tennél hozzá mindehhez? Volt egy tanárom, aki azt mondta, hogy aki nagyszalontainak született az élete végéig az is marad, bárhol éljen is […]

Mamut mail-interjú Fehér Illéssel / 5. rész Elszakíthatatlan költői barátságokról beszél a megszólított… Továbbá a kultúra alkonyáról… És kedves verseiről, mert egyik-másik időnként „bekattan”… És Irfan mindig segít… 10. kérdés Jó, legyen úgy, ahogy magad tudod, de azért a versek, műfordítások híd szerepéhez térjünk vissza: hiszel abban, hogy a vers, a műfordítás, a szöveg hidat […]

Mamut mail-interjú Fehér Illéssel / 4. rész Délszláv költők válogatott szerelmes versei a Mosztári esők… Banja Luka-i kéziratok – húsz boldog év emléke…. Hol fekszik Orbászvár?… 7. kérdés:Van egy másik rendhagyó kísérleted, mesélj erről. 42 mosztári költő fért be egy újabb kötetbe. Mondd, milyen verselő nemzet a bosnyák? – Ez a kérdés ilyen formában eredendően […]

Mamut mailinterjú Fehér Illéssel (3. rész) Az erdélyi költők is magyar költők… Megosztott magány: 3×33 vers (Ady, Cseke, Szente)… 6. kérdés: Rendben: megértettük és elfogadtuk, hogy számodra magyar szövegek vannak, függetlenül a földrajzi hovatartozástól, ám az mégis érdekelne, hisz a Káfé többnyire erdélyi vállalkozás, hogyan kerültek be erdélyi szerzők a fordítandók közé? – Válaszomat eredendően […]

Mamut mail-interjú Fehér Illéssel (2. rész) Mire utal az Ezüst híd blogcím?… Számára egyetemes magyar költészet létezik… Se anyagi, se más elismerésben nem részesült… Köszöni azoknak, akik munkájában segítették… 4. kérdés: Az Ezüst hídban is sok a magyar klasszikus, adódik a kérdés, te ott a volt Jugoszláviában kisebbségként hogyan jutottál hozzá ezekhez? Tanították neked az […]

Mail-interjú Nászta Katalin színművész-költővel hetvenedik születésnapja alkalmából Amikor levelemben Nászta Katalint felkértem, meséljen hivatásáról, alkotói énjéről, teljesítményeiről, kudarcairól – egyszóval a mostanig eltelt 70 évről –, a tőle már megszokott egyenességgel válaszolt: „Régebb úgy voltam ezzel: mit kell külön ünnepelni egy kerek évfordulót? Főleg, ha az ember idősebb. Mintha az ő érdeme lenne, mennyit él. […]

Mamut mail-interjú Fehér Illéssel (1.) Egyetemista korában már fordít… * Első kétnyelvű fordításkötete az Ezüst híd – Srebrni most… * Számára a délszláv nyelvek egyformán kedvesek… * 1. kérdés: Hogyan lesz egy biokémikusból műfordító? Meséld el, hogyan kezdődött! Mindenekelőtt, köszönöm a megtisztelő felkérést és szeretettel köszöntöm a Káfé Főnix olvasóit, akik talán ismernek is. Igen […]

Mail-interjú Keszthelyi György szerzőtársammal, káfés barátunkkal Mottó: „Itt lakom. Igen, a zárt osztályon… Én zártam be, hogy a sok hülye kívülről be ne jöjjön.” (Hofi Géza) December óta, amikor Földünkön először ütötte fel fejét a COVID-19 nevű járvány, valósággal elárasztottak bennünket az egyre aggasztóbb hírek, melyek később kormányhatározatokkal, orvosi felfedezésekkel és tanácsokkal, sőt eddig soha […]

Nagyon fontosnak tartja e kérdésre a pontos, egyértelmű választ munkatársunk, Fehér Illés orvosi biokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, a szerbiai biokémikusi kamara tagja Forrás: a szerbiai Szabad Magyar Szó Podcastja

Kérdez: Gergely TamásVálaszol: Cseke Gábor 1. A Káfé hírül adta a napokban, hogy összeállítás készül műhelyében a Magyar Költészet Napja alkalmából. Miben lenne más ez az összeállítás, mint a korábbiak?– Minden eddigi összeállítás egy felkérő levélhez kapcsolódik. A felkérésben mindig a költői alkotásnak más-más jellemző aspektusát domborítjuk ki. Az idei kérdés ekként hangzik:

Beszélgetés (a koronavírus támadása előtt) BELLUS ATTILA színművésszel A színészház harmadik emeletén ülünk, Zalaegerszegen. Nem sokat tudok róla, csak annyit, amennyit a neten találtam. No meg látom a Hevesi Sándor Színházban, szinte minden darabban. Sokat foglalkoztatott, megbízható színész, messziről látszik. Meg kellően nyugtalan is, nem elégszik meg azzal, amit az épp aktuális szereposztás kínál, önálló […]

5 143 762 lépés. 4062,63 kilométer. 197 nap. Pengő Zoltán újságíró /2019 / szeptember elsején indult el Nagyenyedről, hogy Kőrösi Csoma Sándor nyomain haladva elérjen Indiába. Számtalan kaland, többszörös újratervezés után sikerült lezárnia az utazást, és március 15-én hazarepült Indiából. Az utazót nem úgy vártuk, ahogy szerettük volna, hisz a világjárvány kitörése sok mindent átírt. […]

Mai vendégek: két barangoló, úgymint Habarics Ilona és Zsolt a Barangolók fotóblog szerkesztői Jó Káfé Főnixet kívánunk ! Mindketten kávézunk , de nem vagyunk rabjai a kávénak. Nem vagyunk kávéfüggők, bár rendszeresen fogyasztunk kávét. Mindketten kapszulás kávét iszunk a Dolce Gusto kínálatából.

Február 26-án, szerdán este hat órakor a Csíki Székely Múzeumban mutatják be Székedi Ferencnek a 90. éves Pálffy Árpád szobrászról, keramikusról írt művészeti monográfiáját, amelyet a Csíkszereda Kiadó jelentetett meg a Gutenberg nyomda közreműködésével. A közel kétszáz oldalas könyv részletes élet- és pályaút interjút, műkritikusi értékeléseket, eligazító forrás- és jegyzetanyagot, román és angol nyelvű összefoglalót […]

Nagy Anna-Éva erdélyi magyar festőművész, 1943-ban született Kolozsváron. Ugyanott végzett 1966-ban, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festészet szakán. Tanárai Kádár Tibor és Petru Feier voltak. Emellett freskófestést is tanult Abodi Nagy Béla osztályában. Szülei, Abodi Nagy Béla és Teusch Éva-Klára szintén képzőművészek voltak. 1976-tól 1988-ig a Romániai Képzőművészek Szövetségének tagja. Festőművészként a Nagy Anna nevet […]

Ez év január 26-án, hagyományosan a Magyar Kultúra Napja tájékán osztották ki Csíkszeredában a Németh Géza-emlékdíjat, amelyet a budapesti Reménység Szigete egykori megálmodója és megteremtője tiszteletére alapított egy helybeli civil közösség, s minden esztendő elején azokat tünteti ki vele, akik szerintük a legtöbbet tették a helyi anyanyelvi értékek, hagyományok átmentése érdekében, hozzájárultak a moldvai csángó […]

Pár hónapos szünet után indul az INTERNET KÁVÉZÓ új sorozata… Mert mindenkor jól esik a kávé, de a legeslegjobb hétfő reggel. Amikor olyan nagyokat ásít az ember… Mint például most is. De behúzunk egy jókora kortyot, s már jöhet is az első vendég: Márkus László – költő, a Litera-Túra szerkesztője. Övé a szó… AZ ÉLET […]

Az utóbbi években megszoktuk, hogy Székely Ferenc példás következetességgel kopogtat kerek életrajzi évfordulókat betöltő erdélyi alkotóink – költők, írók, színpadi alkotók, képzőművészek – ajtaján s közös mérlegkészítéssel közel hozza az olvasókhoz az illető személyiséget. 2019-ben újabb interjúkötet – immár a nyolcadik a sorban – látott napvilágot; az Aranypénz a százhalombattai Üveghegy kiadónál jelent meg, s […]

– Induláskor volt ambíció, voltak tervek, ezekről beszéltetek, te meg Lőrincz György a Káfénak készített intejúmban, hányban is volt az? – 2012 tavaszán készült ama beszélgetés, amire utalsz, az Eirodalom pedig 2012 január elején kezdte meg működését, vagyis nyolc éve… Nem kevés idő, egyféleképpen betöltötte a néki szánt szerepet a portál. A tervek, amikről Lőrincz […]

B. Tóth Klára interjúja Deák-Sárosi Lászlóval Hogy jut eszébe egy költőnek a XXI. században nemzeti eposzt írni? Nekünk, székelyeknek még nem volt nemzeti eposzunk, és méltó emléket akartam állítani az egyetlen székely származású és egyben unitárius fejedelemnek, aki szűkebb hazámhoz, a Sóvidékhez is kötődik, hiszen korábban évekig ott volt sókamarás.

Az Atlantic Press Kiadó női regénypályázatának különdíjas könyve, 2019 Keríthetnék egy szép kerek kis történetet beszélgetésünk elejére, hol volt hol nem volt stílusban, bearanyozná a karácsonyi ünnepek előtti találkozásunkat, ami tulajdonképpen az első érdembeli. Ugyanabban az időben éltünk Kolozsváron, ugyanannak a színháznak voltunk rajongói, bár más megközelítésből.