A bajorországi városkához, Berchinghez tartozó Plankstetten bencés kolostorát 1129-ben alapították, s évszázadokon keresztül zavartalanul gyarapodott. A 20. század közepén azonban –  a többi között magyar sebesülteket is ápoló-gyógyító – hadikórházat rendeztek be a falai között.

Neumann János (1903–1957) Budapesten született. Édesapja, Miksa, aki a Magyar Jelzálog- és Hitelbank igazgatója volt, 1913-ban nemesi címet kapott, és felvette a margittai előnevet. A fia így lett hivatalosan margittai Neumann János, későbbi külföldi tartózkodása idején a John von Neumann nevet használta.

Osváth László (1892–1970) magyar politikusnak 2012-ben állítottak szobrot a lengyel főváros Białołęka kerületében. Az elhelyezés nem véletlen: Białołęka amolyan „magyar sarok” Varsóban, és évek óta együttműködik Budapest XXII. kerületével, Budafok-Nagytéténnyel. Osváth pedig a II. világháború idején a belügyminisztérium egyik vezető tisztviselőjeként (1936-tól öt miniszter mellett a kulcsfontosságú elnöki osztályt vezette) kiemelkedő eredményeket ért el a […]

Lengyelország volt az első áldozata az 1939 szeptemberében kitört a második világháborúnak. Civilek, majd katonák menekültek át nagy számban Magyarországra, ahol együttérzéssel és barátsággal fogadták a földönfutókat. Budapest nem adta ki Németországnak a lengyel hadsereg tagjait, akik számára a Délnyugat-Dunántúlon állítottak fel táborokat. Ezzel lehetővé tették, hogy onnan mintegy ötvenezren eljussanak a nyugati szövetségesek támaszpontjaiig. A […]

Lugosi Béla (1882–1956) magyar–amerikai színész azok közé a filmművészek közé tartozott, akik végérvényesen megteremtették Hollywoodot. Drakula gróf, a vámpír szerepének megjelenítésével – előbb színpadon, majd filmen – máig él, a mítosza eleven, amelyet a Hollywoodi hírességek sétányán fellelhető csillagja is tovább fényesít.

Ady Endrét keresik? 1977 márciusában mikrofonnal és filmfelvevőgéppel a költő nyomában járva, Zilahtól Nagyváradig különböző korú és foglalkozású embereknek tettük fel a kérdést: ki volt Ady Endre? Zilah. A Wesselényi-szobor előtti ösvény a város legforgalmasabb gyalogátjárója. – Ady Endréről mi jut a néni eszébe? – Az, hogy szeretem, és hogy mindig jólesik, ha hallok valami […]

Az izraeli Szedot Yam kibucban emlékház őrzi a kis település legismertebb egykori lakója, a Magyarországon született, majd a nyilasok által kivégzett Szenes Hanna (1921–44) nevét és személyes tárgyait. Bátorságának elismeréseként utóbb megkapta az Izrael Állam Hőse címet; 1993-ban a magyar katonai bíróság felmentette a vádak alól.

A második világháború utolsó heteiben a szovjet és az amerikai csapatok közé szorult Wehrmacht-egységek Csehország területén fejtettek ki nagy ellenállást. A térségben magyar alakulatok is tartózkodtak, a németek azonban nem bíztak bennük, igyekeztek őket lefegyverezni, a katonaszökevényeket pedig kivégezték. A cseh országrészben honvédek is csatlakoztak az ellenállási mozgalomhoz. 

Hitler Németországa 1941. június 22-én megtámadta a Szovjetuniót, a villámháborúnak elképzelt hadjárathoz néhány nap múlva Magyarország is csatlakozott. A budapesti kormány a náci hadigépezet támogatása végett a keleti frontra, a magyar hadtörténelem minden bizonnyal legszörnyűbb vágóhídjára vezényelte a 2. magyar hadsereg alakulatait.

Szárazföldön és tengeren Arad azon kevés városok közzé tartozik, amelyet minden nyelven ugyanúgy írnak, és szinte ugyanúgy ejtenek. Talán emiatt is a városnév úgy jelkép, hogy valójában nem kizárólagos tulajdonunk. Talán ennek a kiejtésbeli könnyebbségnek, de talán épp oly mértékben a város történelmi rezonanciájának köszönhető, hogy Aradi utcát vagy utat találunk Temesváron, Nagyváradon, Szegeden, hogy […]

A Hegyalja Rózsa Sándora Kezdő újságíróként riportútjaim során több hegyaljai településen is hallottam idős helybeliektől egy valaha élt Oprea nevű ember említését. Egyesek banditának, mások egyfajta helyi hősnek, a szegények védelmezőjének tartották. Az általam rég elfeledett név viselőjének históriájára és legendájára találtam magyarázatot a minap az Aradi Közlöny 1934-es évfolyamát böngészve.

Egy elmaradt Blériot-légiparádé Louis Blériot (1872–1937), a zseniális francia repülőkonstrüktőr és pilóta 1909-ben elsőként repülte át a La Manche csatornát. Még abban az évben a magyar repülés úttörői meghívták egy budapesti bemutatóra, amelynek októberben eleget is tett. A sikeres demonstráció után Bukarestből is meghívás érkezett, amelyet a sikere csúcsán lévő francia mérnök örömmel el is […]

A lengyelországi Plaszów náci koncentrációs tábora „a halál előszobája” volt: onnan vitték a női foglyok tízezreit a megsemmisítőhelyekre, mindenekelőtt Auschwitzba és Bergen-Belsenbe. Hetvenkét esztendővel ezelőtt, 1944 nyarán Magyarországról oda hurcolt zsidó nők ezreinek tragédiája teljesedett be a dél-lengyelországi tájon. 

Az 1937–45 között működött német koncentrációs táborokba sok százezer magyar állampolgárt hurcoltak el, s többségük soha nem is tért haza. A legtöbbet a ma Lengyelország területén található auschwitz-birkenaui lágerben gyilkolták meg – oda 437 ezer magyarországi zsidót deportáltak –, és tízezreket hajtottak el más haláltáborokba is.

A francia fővárosban járt poétáink emlékét csakúgy, mint számos más, ott hosszabb időt töltött jeles hazánkfiáét, a kőbe vésett szövegek mellett a művészet iránt különösen fogékony, a támogatásra szoruló és azt megérdemlő honfitársainkat hagyományosan felkaroló párizsi magyar közösség is őrzi. Ekként tábla örökíti meg a “világ fővárosában” tragikus sorsú költőnk, Radnóti Miklós (1909–44) nevét is, […]

A Berlinhez közeli Fürstenberg környékén létesített egykori koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmából a magyar zsidó áldozatok és Magyarországról elhurcolt minden áldozat előtt tisztelgő emléktáblát avattak fel. Ott működött a náci Németország legnagyobb női koncentrációs tábora, a ravensbrücki láger.

München közelében, Dachauban létesítették Németországban a nácik első koncentrációs táborukat. Ez a láger 1933-at követően kiképző központként is szolgált: más, hasonló feladatokra létesített táborok személyzete ott sajátította el a kínzás és az ölés alapjait. Falai között a politikai rabok – németek és más nemzetiségűek – mellett hadifoglyokat (mindenekelőtt oroszokat), továbbá származásuk miatt odahurcolt embereket (zsidókat, […]

…Ezen a tárlaton, amely megjárta már Budapestet – két kiállítóhelyen is –, illetve Ausztriát, nem három alkotó jelentkezik külön-külön, hanem létezik az a többlet, amelyet a fotók, festmények, reliefek egymás mellettisége jelent. Kapcsolódási pontokat találhatunk természetesen a színekben, az alkotások méreteiben, de azt hiszem a legfontosabb találkozási pont az emberközpontúság.

(Nagyszerű, izgalmas, felemelő – ugyanakkor fárasztó, lelkileg, fizikailag, szellemileg. Tagadhatja az ember, de az élmények akkor érvényesek, ha átszűrődnek rajta. És bizony nyomot hagynak, a nyomoknak pedig beszélniük kell. Egyszerű felsorolással nem érdemes foglalkozni.)

Olvasónapló Sarány István Garabonciások c. könyvéről Azt ígértem, hogy ma ténylegesen bemutatom a könyvet. Mert aki rászánja magát, hogy el is olvassa, elejétől a végig, jó ha tudja, mit hol talál a jól megszerkesztett, kemény könyvborítók között (tervezte Miklós Hanna Ingrid) A hosszúkás könyv, amelynek szerkesztői H. Szabó Gyula és Keresztes Imola, pontosan 306 oldalas […]

A 20. alkalommal szervezett, Az ekhós szekér nyomában nevezetű amatőr színjátszó találkozó szünetében indultam felfedezni Bencédet, a 180 lelket számláló kis falut, amikor az utcán meghallottam, valaki zenél egy házban. Kíváncsiságom elnyomott minden szemérmetességet, nem sokat tétovázva bekopogtam az ajtón. Az előszobában egy idős hölgy hallgatta, amint férje éppen szaxofonon játszik.

Bartók Béla (1881–1945) mindig is nagyon népszerű volt Európában, sőt, a tengerentúlon is. Belgiumban, például, annak idején a Palais des Beaux Arts („a brüsszeli MűPa”) igazgatója számos alkalommal hívta Bartókot a belga fővárosba, mielőtt még a művész a fasizmus elől 1940-ben végleg Amerikába távozott volna. 

A 20. század első felének nagy, magyar költői, írói – Ady Endre, Márai Sándor, Illyés Gyula, Fejtő Ferenc – lehetőséget kaptak a sorstól arra, hogy a világkultúra központjában, a francia fővárosban pallérozzák tudásukat. Közéjük tartozott József Attila (1905–1937) is.

A modern indiai festészet egyik meghatározó személyisége a szikh apától és magyar anyától Budapesten született Amrita Sher-Gil (1913-1941), Baktay Ervin híres Kelet-kutatónk unokahúga. Amrita (eredeti nevén Dalma) nyolcéves koráig Magyarországon élt, hajlama a festészet iránt már akkor megmutatkozott.

Olaszországban két helyen is emléktábla fejezi ki a magyar születésű Weisz Árpád (1896–1944) iránt a labdarúgást szerető olaszok elismerését, akik hősünket a mai napig az egyik legnagyobb edzőként tartják számon az itáliai futball világában. Weisz írta a legelső olasz labdarúgó szakkönyvet, ő vezette be az itáliai pályákon a „WM-taktikát”.