Fények és árnyékok a bölcsőm körül 1916-ban születtem, az első világháború harmadik esztendejében. 1916. március volt ez a – számomra csupán utólag – emlékezetes nap. Színhelye a budai Krisztina körút 83., avagy Bors utca 2. II. em. 4. sz. lakás. Annak is kicsi, későbbi gyerekszobája. A budai Bors utca a Városmajort kötötte össze a Vérmező […]

Minden este pontosan ötórakor jelent meg a német lövészárkok fölött Reims városától délre. Különös, eddig ismeretlen alakja, sajátságos szárnyalása, furcsa berregő hangja babonás félelemmel töltötte el az árkok istenfélő embereit. Mindig ugyanazon az uton jött, mindig ugyanazon a ponton állt meg a levegőben és ahol járt, ahol megállt, emberhalál esett. Egy-két-három halott, de mégis mindennap. […]

Már jócskán felöltöztek volt a fűzfák, amikor elment. Ez a negyedik június, ami már Debreczeni Éva nélkül csusszan ki alólunk s vész el az „egyik olyan, mint a másik” nyárban, őszben. 2011. június 6-án az éppen hogy föltámadó, önmagára találó Káfé főnix elvesztette alapemberét. Mindenesét. Nagylelkű szolgálólányát. Akit azóta is csak bicegve és sóhajtozva tudunk […]

Amerikai kongresszusi képviselőket, magas rangú külügyminisztériumi tisztviselőket, emberi jogi és vallásügyi szakértőket valamint az amerikai magyar közösség tagjait tájékoztatja június 2-5. között a másfél milliós erdélyi magyar közösséget ért jogsértésekről a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kelemen Hunor szövetségi elnök által vezetett delegációja, amely a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) meghívására látogat […]

Világos nagy nyolcszögletű teremben emberek és zsebek, a levegőben harcoló és fulladozó számok, egy-egy kemény kalapácsütés, lemaradtak bánata és győztesek boldog, birtokos mosolya, gyermekes öröme. Egy nagy asztalon és sok vitrineben megszámozottan, de azért mégis isteni rendetlenségben (és lehet-e végképpen rendezni, skatulyamód egymás mellé sorakoztatni azt, ami ezer hajlékból, ezer fedél alatt lakozó sok-sok kéz, […]

A bukaresti béke Egy vasárnapi napon, 1918. február közepén közös minisztertanácsra mentünk fel Wekerle miniszterelnökkel ketten Bécsbe. Az ülés eltérően a rendes szokástól – ez alkalommal a hadügyminisztériumban volt, kizárólag hadügyi természetű tárgyról, az 1918. év második felére tervezett háborús rendelések előirányzatáról lévén szó. Mellesleg megjegyezve, erős rohamot intéztem az előirányzat ellen, mely szerint a […]

1914. szeptember 6. és 8. között olyan eseménynek lehettek tanúi párizsi polgárok, amelyhez hasonlót csak 1941. november 7-én Moszkvában találhatunk, amikor a Sztálin elvtárs előtt tisztelgő katonák és páncélosok egyenesen hajtottak ki a pár kilométerre lévő frontra. 1914. szeptember 5-én a franciák ellentámadást indítottak a Párizstól csupán néhány tíz kilométerre lévő német csapatok ellen. Csakhogy […]

Bizalmas A külső háborúnak vége. A régi cenzúrát eltörölték és ezzel bealkonyodott a Bizalmasok-nak is. A nagyközönség még csak most, a háború befejeztével tudja majd meg, hogy micsodák is voltak azok az úgynevezett bizalmasok. A lexikonok eddig még mitsem jegyeztek fel róluk, pedig a háborúban vezető és irányító szerepük volt. Mi is volt a Bizalmas? […]

Küsmöd és az első világháború Az első világháború rendkívül súlyosan érintette Küsmöd és a vidék lakosságát. 1914. augusztus 1-én, aratás közben a félrevert harangok zúgása adta hírül az általános mozgósítást. A következő napon a férfiak tömegesen indultak lovas fogatokkal Udvarhelyre a 82-es cs. k. Székely Gyalogezred székhelyére.

Napról napra halljuk és olvassuk, hogy apró gyermekek valóságosan férfiakká nőnek a nehéz idők megpróbáltatásai közepette. Cserkész-fiúk, kis diákok sürögnek-forognak nagy komolyan a sebesülteket szállító vonatok körül. Gyengének látszó karjaik izmosan ragadják meg a hordozó ágyak fogófáját, odaviszik a vasúti kocsik elé. Gyöngéden kiemelik a megsebesült harcost, körültekintéssel és vigyázattal ráfektétik a hordozó ágyra, amelyet […]

Történetünk: történelem 1915. júl. 26. Ma jött az értesítés, hogy elfogtak, és – csodák csodája! – sértetlenül kerültél fogságba. Fellélegezhetek, felvethetem a fejemet, még ki is csinosíthatom magam, ha kedvem tartja. Nem vagyok már aggódó, szorongó hadifeleség! Kikerültél abból a pokolból! De nem tudok igazán örülni. Mint ahogy az elhagyott, üres teremben a lépések kongása […]

Kalandos évek (Részlet 2) Egyszer Reiner Franzcal bizonyos Mici és bizonyos Greti társaságában az Ottakring nevű külváros egyik kocsmájában iddogáltunk, ahol rajtunk kívül még vagy húsz jövendő hadirokkant és hősi halott sörözött, más Micik és Gretik társaságában. Sem a férfiak, sem a nők nem voltak antialkoholisták. Énekeltünk, táncoltunk, beszélgettünk, vitatkoztunk, majd változatosságból a tábornokokat és […]

Kalandos évek (Részlet) A háború sok nyomdászt is elhúzott a szedőszekrény mellől, a munkanélküliség egyszeriben megszűnt, és beléptem az Aradi Közlönyhöz lapszedőnek. Nem szívesen dolgoztam a szakmámban. Az írás felé kacsingattam, de az irodalom nem kacsintott felém biztatóan. Nagy regények és hasonlóan nagy társadalmi drámák tervét hordoztam a fejemben. Sajnos, tervekből már századunk elején sem […]

Elekes Ferenc-breviárium a nyolcvanadik esztendő alkalmából A recept egyszerű: én kérdeznék, Elekes Ferenc viszont nem válaszol, mert már mindent megírt, ami megfordult a fejében. Éppen csak meg kellett keresnem a megfelelő válaszokat. Időbe telt, de végül rájuk bukkantam. S közben, mellesleg, átlapoztam értük az író összes műveit. Ami nem kicsi dolog. „Csak mondom…”

    Keszthelyi György: A malomtól Elekes Ferencig Frici bátyánk nyolcvanadik születésnapjára Mit keres itt ez a viharvert nyár? Vajon merre indultam Moldovával? Tudom is én… koldul… vagy házal.

A polgári államok büntetőtörvénykönyve – a Wikipedia szerint – mindig tiltotta és büntette a párbajra való kihívást, valamint a kihívás elfogadását is. A párbajsegédek, a jelenlévő orvosok és a tanúk is büntethetők voltak, kivéve abban az esetben, ha törekedtek a párbaj megakadályozására. De mi történt, ha éppen orvosok párbajoztak?

A világháború amilyennek én láttam (részlet 2) Csíkgyimes-Középlok, július 22. A szegényes kis házacskában, hol annyi szeretettel fogadtak, pompásan aludtam. Hajnalban az összelőtt templomban csendes misén voltam s azután tüstént automobilon Ciughiesura – ami már Romániában van – siettem. Sok egyes, egymástól távoleső házcsoportokból álló hosszú község, erdőkörnyezte, virágborította kaszálós völgyben.

A világháború amilyennek én láttam (részlet) [1917]Július 20. Fiam ma visszautazott ezredéhez, hol századparancsnok a tűzvonalban. Legközelebb belekerül ő is a készülő csatába, az Isten kísérje szeretett fiamat. Ma levelet küldtem királyunknak, mely nagyjában ezeket tartalmazza: Fölség ! Legkegyelmesebb Uram! Tudomásomra jutott, hogy néhány úr Romániában engem királynak akar.

Tegnap, február 20-án 88 esztendős korában elhunyt dr. Czédly József közgazdász, a bukaresti magyarság egyik huszadik századi kiemelkedő személyisége. Életútjáról, cselekedeteiről beszéljen az az 1999-es riport, amit Sike Lajos írt róla a Romániai Magyar Szó rendszerváltás utáni sorozata 3000. – ünnepi – lapszámába. Az írás szövegén nem változtattunk, csupán az ünnepi számra vonatkozó befejező mondatot […]

Hervay Gizella beszélget  Páskándi Gézával Az alábbi interjú (?) – párbeszéd inkább – szerzői már csak műveikben és emlékezetükkel vannak jelen napjainkban. Pontosabban bennünk. Meg elszórt közléseikben lapok gyűjteményében, antológiák oldalain. Olyan írásokban, melyek csak nagy ritkán adófnak hozzá az életműhöz. Pedig bennük is ott van az alkotók tehetsége, gondolatvilága, étosza. Mint az alábbi interjúban, […]

Ikrek hava (Napló a gyerekkorról / részlet) Különösen sokat gondolok Ágira, a kishugomra mostanában. Nem láttam évek óta már. Sokáig egy kisvárosban lakott, a nagy fekete hegy tövében, most egy idegen ország messzi székhelyén él a férje mellett. Nagyon szeretjük egymást, így hát alig levelezünk. Erős ez a szeretet, nincs szükség levélbeli bizonyítékokra, évente egyszer-kétszer, […]

Naplók (3) 1918 München, október 26. szombat Az ellenséges sajtó undorító, a demokrácia szabadjára eresztett bestiája. Egészen odáig elmegy, hogy a feltételeiben Koblenz megszállását követeli, s a feltételekkel egyelőre csak úgy dobálódzik. Egyébként a francia kormány a fegyverszünetet állítólag Elzász-Lotaringia kiürítésétől is függővé teszi. – A császár és a két hadvezér lemondása mintha küszöbön állna…

Naplók (2) 1918 München, október 13. vasárnap Németország beleegyezik a csapatok visszavonásába, és „feltételezi, hogy Wilson szövetségesei is igazságos békét akarnak és a pontok alapján állnak”. Rettenetes a veszély – hogy tudniillik az antanton belül a győzelmi mámor kerekedik felül és erőszakos békét eredményez, ami vagy nyomban elfogadhatatlannak bizonyul, és szörnyűségekhez, élethalálharchoz vagy a forradalomhoz […]

Naplók (1) 1918 München, szeptember 18. szerda Teára Pringsheim titkos tanácsos. Felületes társalgás a zavaros politikai helyzetről. Ellenségeink biztonsága határtalan. Clemenceau kibírhatatlan a szenátusban, fennkölten diadalittas. Franciaország határoz a „visszahódított” területek közigazgatásáról. Wilson és Balfour hűvösen visszautasította az osztrák jegyzéket. Keserűen eltöprengtem, milyen ocsmány humbug a politika… Felháborító az a követelés, hogy Németország még az […]

Fegyverek rabságában „Az emberek nem szívesen hiszik el hogy nagy eseményeknek apró okaik vannak. Ennélfogva, miután kitört a nagy háború, meg voltak győződve róla, hogy azt nagy és mélyreható erőknek kellett okozniuk. Ha azonban megvizsgáljuk a részleteket, nemigen találunk ilyesmit. Sehol sem fedezhetünk föl tudatos eltökéltséget a háború kirobbantására.