Látogatás az észak-olaszországi katonai temetőkben Ki a vesztes? Ki a nyerő? Erőtelen mindkét erő, Győztes, legyőzött – mint ahogy Két birkózó egymásra rogy. Arany János Voltak, akik hazamentek, és voltak, akik örökre itt maradtak. Kolozsvárról, Kassáról, Debrecenből, Szegedről, a „délibábos rónákról” indultak el, s most itt alusszák álmukat az égbenyúló vörös bércek tövében.

  Bukaresti háborús forgatókönyvekről – 1914-1916 Idén áprilisban jelent meg Lucian Boia Primul Razboi Mondial. Controverse, paradoxuri, reinterpretari (Az első világháború. Ellentmondások, paradoxonok, újraértelmezések. Humanitas, 2014.) című könyve, s azonnal nagy vitát váltott ki a román olvasókból. Természetesen, a más nemzetiségű olvasókat se hagyta hidegen… Az ok: a könyv néhány olyan, sarkalatosan új és merész […]

Ha azt mondják (írják): Verdun, Somme, mindenki tudja, hogy a Nagy Háború talán legnagyobb csatatereiről van szó. Ha azt mondják, Przemysl, minden magyar tudja, hogy a lengyelföldi (osztrák-magyarul: galíciai) erődről van szó, ahol a Nagy Háború egyik legvéresebb  ostroma zajlott. Ha az mondják, Doberdó, Isonzó, Piave …Nagy temetőink rémlenek fel előttünk. (Ha azt mondják, Limanova […]

Történészek a kereszten avagy az áldozatok bosszúja* …A román politikusok 1916 előtt azt is komolyan fontolgatják, hogy Ausztria-Magyarország oldalán léptessék hadba a román hadsereget. Sőt eleinte ez tűnik számukra kecsegtetőbb választásnak. A közép-európai birodalom felbomlását egyébként nem tartják szükségszerűnek – felbomlásáig nem hisznek abban, hogy felbomolhat.

Volt egyszer egy Nagy Háború /Gondolatok a magyar kultúra napján/ Évfordulók vesznek körül bennünket, bármerre nézünk, mindenfelől számonkérően tekintenek ránk: mi mindenről nem lenne szabad az idén megfeledkeznünk.

 „Állásaink előtt ezernyi halott fekszik…” A humanizált háború Nincs képtelenebb erőlködés annál, amely hadviselőkkel kíván betartatni holmi úgynevezett „humanizált” hadviselési formulákat és szabályokat; mert nem lenne-e csak nevetséges az, ha azt kívánnók egy rablógyilkostól, hogy miként hajtsa végre gyalázatos bűncselekményét? Csak hiába is létesülnek ezért hol genfi, hol hágai konvenciók és csak hiába is mondatják […]

Menekülés (Részlet) A község közepén széles, egyemeletes ház áll. A földszintjén az adóhivatal, szolgabíróság, járásbíróság egyesült erővel gyúrják a népet. Az emeleten a nagy községi táncterem mellett az úri kaszinó három kényelmes helyisége terpeszkedik.

2009-ben könyv jelent meg a Balaton menti nevezetes nagyközség (fürdőhely) egykori első világháborús harcosainak tevékenységéről – mindarról, amit Balatonfüred népe a huszadik század elején átélt. A Sziklai Zoltán és Tóth-Bence Tamás összeállította füzetben érdekes dokumentumok, visszaemlékezések adják meg az események helyi hitelét. Alább ezekben tallózunk.

Az utóbbi időben egyre sűrűbben fordul elő, hogy gyorsirással, vagy török, héber, czirill betűkkel, sőt jelirással irt levelek érkeznek a tábori postán, vagy pedig ilyeneket adnak fel. Minthogy a tábori postára vonatkozó szabályzat 47. pontja szerint ellenőrizhetetlen irás vagy nyelv, titkos irás vagy gyorsirás használata a tábori postai küldeményeknél tilos, ilyen küldeményeket a tábori postahivatalok […]

Emlékek az albertfalvi repülőgyárból A repüléstechnika műszaki fejlődéséből a magyar repülőkonstruktőrök és feltalálók is ténylegesen kivették a részüket. Ezért nem csoda, hogy a magyar ipar korán bekapcsolódott a világ repülőgépgyártásába.

Az 1916-iki koronázás Kilenc felé járt az idő. Hűvös novemberi este. Néhány perccel előbb olyan volt a főváros képe, mint más háborús estéken; az utca ilyenkor a legcsöndesebb: a színházba vagy vacsorára indulók eltűnése, az esti rikkancsok elnémulása után. A járdákon néhány megkésett ember haladt el, az úttesten árva konflisló fáradt patái csattogtak. Egyéb semmi.

Öncsonkítás Hogy ne kelljen szolgálnia a császár seregében egy szép napon este a gazda lemetszette a bárddal a keze két nagy ujját;

Háborús időkben, amikor nemcsak a katona, hanem minden ember a térképet nézi, vizsgálja, igen fontos dolog megtudni, hogyan igazodunk el a térképen ? Különösen a katonának kell ezt kitűnően tudni, amikor gyakran ismeretlen vidéken nyomul előre és csak a térkép adhat neki útbaigazítást. Előveszi az ellenséges terület előre elkészített nagyon részletes térképét és biztosan vesz […]

Az örök éhség jegyében …Furcsa [pót]század volt ez a miénk. Volt benne magyar szakasz, román szakasz, német szakasz és szerb szakasz. Ilieszku hadnagy, a századparancsnok helyettese azt a szokást vezette be, hogy menetelés közben felváltva négy nyelven énekeltünk. A németek és a szerbek nótáira még ma is emlékszem. A németek mindig azt fújták, hogy: In […]

Szakadát és az első világháború …Reménytelen szétesettség közepette ütött ki a világháború és az 1918-as hatalomváltozás, amelyek közül az utolsó esemény járt a szakadáti magyarságra talán a legkisebb zökkenővel, mert hisz „kisebbségi sors”-ban élt ő azelőtt is. Az a testvéri viszony, amely az 1848–49-es időkben a község román és magyar lakossága között megnyilvánult, a világháború […]

A láthatatlan hadsereg A francia kémtörténelem feljegyez egy eseményt, amely élénk világot vet a háborús idők orosz diplomatáinak lelkületére és humorára. Nem tudjuk, hogy vájjon megtörtént-e, de »se non e vero, e ben trovato«.

A mozgósítás 1914 július 1-én cserkészni indultam egy kollégámmal és vagy tíz tanulómmal Krassó-Szörény és Hunyad megyébe. Három hét elteltével Orsován keresztül a Dunán vonultam haza Versecre, hogy aztán elmenjek szülőfalumba, a bácsbodrogvármegyei Kishegyesre, ahol július 26-án volt a búcsú.

Papolc és az I. világháború A 19. század végén, a 20. század elején épp úgy sütött a nap Papolcra, mint korábban is. A tél, a tavasz, a nyár és az ősz is úgy váltogatták egymást, néhány nap eltolódással, mint korábban. Csak a lakosok voltak keserűbbek, szorongóbb lelkűek, mint korábban.

A kárpáti vihar (5) Mikor szemét fölnyitotta, tiszta volt az ég és derülten kék. Sehol felleget nem látott, kis szél volt, nem fázott, égett a teste . . . Meg volt sebesülve. Megrándult s erre borzalmas fájdalom nyilallott végig rajta, ugy megijedt, hogy egész elmerevedett s még lélekzetét is visszatartotta.

A kárpáti vihar (4) Milyen furcsa, mennyire érthetetlen, hogy még szombaton reggel nem is álmodta, mikor fogják behivni katonáékhoz s ma, hétfőn a naplementét már itt látja a haza határbércein . . . Komolyan és mély nyugalommal állott a hegyoldalon. Elnézett a mély, bámulatosan szép völgy felett, amelyen valamely patak folyt végig. A térképet tanulta, […]

A kárpáti vihar (3) A fehérre meszelt pályatesten megállt a vonat. Tisztek állnak a kis állomás mögött, amelynek az emeletén nagy zászló lóg. A csatatérre menő zászlóaljak valamelyike idedugta fel szallagokkal és hervadt virágokkal rakott zászlaját… — Szervusz. — Szervusz. — Kérlek szépen, a vasútbiztosító osztag parancsnokát . . .