„Égető szükség lenne gázra…” jd A néhány percnyi örökkévalóság az mennyi? jd Forrás: szerző FB-oldala

A népszerű erkölcstan pozitív normákban írja le a magatartásban visszaverődő világ igényeit, de mit sem tud a világban visszaverődő ráció kínjáról, amit saját tehetetlenségének láttán érez. Az erkölcsi metafizika ezért nemcsak hogy népszerűség híján való, de kínos dolog is. Talán mégis szükségünk van rá. Érthető világra van szükségünk: érthetővé tesszük hát a világot. Az érthetetlen […]

TÓTH ISTVÁN KÖLTŐ MONDJA:ISTENTŐL ÉS AZ IGAZSÁGTÓL SENKIT SEM SZABAD ELZÁRNI Az én érték- és mértékrendszerem nem politikai, hanem etikai-esztétikai természetű. A politika végső célja az egyén és a közösség hatalmi sikere, egy határozott és lehetséges cél elérése. Az etikai-esztétikai cél viszont minden emberi értéknek, humánus magatartásnak — még egy vesztes ügynek is! — feltétel […]

AZ „ATYÁK VÉTKÉT” A FIAKBAN? És az unokákban? Dédunokákban? Nemcsak harmad- és negyedíziglen, hanem hetedíziglen, netán örökre? Miért, urak, miért? Én 1946-ban születtem, a fiam 1971-ben, a lányaim ’74-ben és ’77-ben. (Unokám még nincs, de nem évek kérdése.) Mit vétettünk mi ellenetek, felebarátaim? (Ha azok vagytok…) Mi döntöttünk negyvenben Bécsben? Netalán atyáink, esetleg nagyatyáink? Vagy […]

A Greenwich Csillagvizsgáló igazgatója ma egy tudós asszony, dr. Margaret Burbidge, így a királyi csillagász címét első ízben viseli nő. Eddigelé – a felületes felfogás szerint – egy nő inkább maxi szoknyát, mokaszint vagy madárkalitka alakú kalapot viselt, mint királyi csillagászi címet.Bár mindannyian a nők egyenjogúságának hívei vagyunk, egy pillanatra meghökkenünk ezen az új viseleten. […]

És megnézzük akkor a csillagvizsgálót a „vonallal”: a nulla hosszúsági kört mutató meridiánnal… És kíváncsiságból besétálunk egy bolhapiac területére: meglep, milyen kopott, szegényes. Tréfálkozva fogalmazhatnék úgy is, hogy: azt hittem, az egykor világelső Nagy-Britannia bolhapiaca szebb, jobb, elegánsabb… Nézik, mit keresünk mi ott, lerí rólunk, hogy turisták vagyunk; nézzük, hogy mi az, ami a szemünk […]

Mi a közös a zenében és a természetben? A Csíkszeredai Régizene Fesztivál szervezői szerint a harmónia. Az idei fesztivál fő témája a természet, a szervezők és a fellépők erre a témára fűzték fel a koncertek műsorát és a kísérőrendezvényeket is. A Régizene Fesztivál kezdete előtt Filip Ignác szerint idén a francia Obsidienne együttes és az […]

JÖNNEK A GAGAUCOK! Mármint a politikai porondra jönnek. Mert a világ így megyen: van legeslegnagyobb, van legnagyobb, nagyobb, nagy, közepes, kicsi, kisebb, legkisebb, legeslegkisebb. Ezek a gagaucok egészen picinyek a népek tengerének nem is a legközepén, hanem csak ehelyt, itt Dél-Moldáviában, azaz szovjet Moldovában, vagyis abban a Moldvában, amelyben a többséget alkotó román nemzet(rész) végre […]

Ahogy korábban ígértük, a könyvheti találkozóinkra visszatérünk, hiszen azért rögzítettük az eseményeket, hogy azok is megnézzék, akik nem lehettek jelen. (Azzal az alig titkolt szándékkal, hogy kiadványainkat minél szélesebb körben terjeszthessük.)Jó időben esett meg a találkozás a Vörösmarty téren, s könyvbemutató estjeinken. (Leszámítva a zavaró, noha felfrissítő zivatarokat.) Ugyanis, ahogy véget ért a könyvünnep, évszázada […]

Idős ember gyakran gondol ilyesmire hajnali háromkor, meg kora reggel kávé előtt. Fiatal is eljátszadozik a gondolattal, de ő napközben és alkalmilag, mert éppen átverik, elhagyják, csalódik másban, magában, vagy csak bölcs, és mélyen átérzi a létezést. Persze, ha valóban bölcs öreg vagy fiatal, akkor biztosan leéli, ami neki adatott. Szókratész sose ölte volna meg […]

FARAGÓ PROFESSZOR ÚR ESETE A GICCSEL Első felvonás. Színhely: Budapest, illetve Buda, a Mátyás-templom mellett sorakozó sátrak egyike. A professzor úr megdöbbenve „fedezi fel“, hogy ott korondi giccset kínálnak: dukkóval festett és egy kis langyos vízzel feláztatható pirosvirágos edényeket, a népművészeti giccs égbekiáltó példányait. A boltvezető nem korondi, csak kereskedik. Miért árulja ezeket a giccseket? […]

HADNAGY JÓZSEF: szökés nem az éhezésnegyven történelmi napotis kibír a gyomorsem a hideg fűtőtestegy belső óra ketyegettelvégeztetett

MIT LÁTNI A VONAT ABLAKÁBÓL? Ezer és egy villanó kép A pályaudvar környéke néhány száz lépésnyire olyan, mint London és Kutyabagos, Nápoly és Soroksár együtt. Füst és köd, gépkocsitábor, remek disznóbőr bőröndök, s a járdaszélen egy öreg, bugyros parasztbanya, aki fájós lábát kuruzsolja. Fagylalt- és cukorka-árus rikoltoz, sárga ruhás, fekete hajú lány pergő olaszsággal áradoz […]

avagy Azoknak, akik azt kérdezik: “Miért is fontos Ukrajna? “(lásd az ujhet.com közleményét)

Olvasom, hogy számtalan hely van világrészünkben, ahol a falusiak az erdőn keresztben vitt létra meséjével csúfolják a szomszéd falut. A képtelennek tűnő vád – amely a szomszéd falu ős butaságát van hivatva kifejezni – még ma is haragot ébreszt, bosszúra sarkall. Így modern verekedések keletkeznek, súlyos testi sértéssel, sőt néha gyilkossággal. Mint tudjuk, az oktalan […]

BÚCSÚ BARÁTOMTÓL Hát akkor…Isten veled! Hiányozni fogsz. Lelkünk asztalánál üres marad a helyed. Jaj, ismét elveszítettünk egy barátot, testvért ! Persze, tudom, nem utoljára találkozunk. Ti is jösztök majd haza, mi is benézünk hozzátok, ha arra járunk. De az már más lesz. Valameddig még elmeséljük egymásnak az élményeiket, a velünk megesett történelmet. De a más […]

FÜLÖP GÉZA: SZABADSÁGTÜNDÉR SZÍNEVÁLTOZÁSAI Hát bizony nem így képzeltük el a Szabadságot. Nem gondoltuk, hogy ennyi bánatot, keserűséget hoz ránk, hogy ennyi alantas emberi indulatot hoz fel a lelkekből. Bizony, a még csak napokat, hónapokat számláló legeslegújabbkori történelmünk lapjait csúnya foltok szennyezik. A hit- és reményvesztésnek ezekben a napjaiban olyan embertársammal is találkoztam, aki végső […]

SZÉK ÉS FENÉK Azt már állítólagos lovasnomád őseink is tudták, hogy egy fenékkel csak egy lovat lehet megülni. Egy műlovarnő esetleg kettőt is, de azokat is csak „megállja“, „hófehér piciny balettcipős“ lábával egyensúlyoz hátukon, miközben azok körbevágtatják a cirkuszi porondot. A politika porondján székek száguldoznak már hónapok óta, és üres ugyan már nincs köztük, egy […]

Amikor a szöveg írásakor pötyögni kezdtem az első mondatot, elírtam Sántha Attila könyvének címét: Ágtól égig. A cím, helyesen: Ágtól ágig. Viszont a véletlen (sem freudi, sem jungi, sem más mélylélektanászi) elírásnak értelme van. Hogy micsoda? Megpróbálom elmondani.Ha Sántha könyvéhez keresek érvényes viszonyítási pontot, szabad elhatározásból visszamegyek 1911. január legelejére, amikor egy fiatalember (nincs túl […]

Horváth Jenő történész Nagyváradról szóló történelmi freskóját tette olvasói közkinccsé a Magyar Elektronikus Könyvtár Horváth Jenő: Váradi freskó c. munkáját, melyet eredetileg Cserépfalvi adott ki 1940-ben, Budapesten.A történelmi adatokban gazdag munkából kedvcsinálóként a Tavasz Váradon c. fejezetet ismertetjük, mely az 1896-1910 közötti történéseket foglalja össze. Forrás: https://mek.oszk.hu/23100/23148/23148.pdf

Rövidfilm-fesztivál, Krakkó, 1972 Egy szemétládából filmszalagdarabka lóg ki. Belebotlik egy emberke. Felveszi, nézegeti, majd undorral eldobja. Másik emberke jön, az is megnézi, jót nevet rajta, aztán ő is eldobja. Az első nem érti, mi tetszett a másiknak – visszajön, újra felveszi, újra megnézi. Ekkor a kamera ráközelít a filmszalagdarabra, s az „megelevenedik”: az van rajta… […]

MIÉRT, HOGY A TETŰ BÁTOR? Feljött a csillaga a mocsokban vájkálóknak, a nép hiszékenységére spekulálóknak, a köpenyegforgatóknak, a gonosz rágalmazóknak. Nincs nap s nincs lap, hogy valamivel meg ne sértenének, meg ne taposnának, bele ne gázolnának a becsületünkbe, az önérzetünkbe, hogy ki ne oktatnának, meg ne fenyegetnének, rendre ne intenének. Kik? Ezek a tetvek. Ezek […]

Rajzolunk a homokba, mert fittyet hányunk a mulandóság tudatának. Rajzolunk a homokba, ahogy oroszlánkaput emeltünk Mükénében, hogy alig maradt meg belőle valami, ahogy Colosseumot építettünk Rómában, hogy a rézsútoson kicifrázott maradéka is ellentmondjon a mulandóságnak. Építünk és rajzolunk, akár néhány ezer év, akár néhány óra simítja el a föld színéről azokat a szabálytalan vonalakat, amelyek […]

NAGY LAJOS: A STRUCC A strucc a legnagyobb madár. A magassága két méter, de ha emelvényre áll, még több. A strucc nyaka hosszú, vékony és kopasz, hasonlít a csúnya, sovány nők nyakához. A strucc szép fehér farktollait eleinte a saját farkán, később azonban a nők fején hordja. Vedléskor ugyanis farktollait összegyűjtik a bennszülöttek, elviszik a […]

 – az ujhet.com portálon most olvasható a pontokba szedett „védőbeszéd” Pro memoria: Gyerekkoromban sokszor elkísértem nagyapámékat a ’kendöráztatóhoz’ – egy nagyobb – több községgel közös ; csak e célra használt – mesterséges tóhoz, melyben mindenki beáztatott egy-két kocsi kendert pár hétig, majd hazafuvarozták a megpuhult (istentelenül büdös, rohadtnak tűnő fekete kenderkévéket; otthon kiszárították őket és […]