‘Recenzió’

 

Rutherfurd, Edward: New York – A város, ahol az álmok születnek

2016. december 28.

Párizs után a szerző New Yorkról mesél. Monumentális munka, durván nyolcszáz oldal, mely 1664-től napjainkig mesél e gigászi városról, melynek területén több ember él manapság, mint Magyarországon. Urbanisztikából és várostörténetből, tájtörténetből alaposan felvértezett szerzővel van dolgunk, aki a mocsaras, hollandok, írek, németek, indiánok stb. által gyéren lakott területekből megrajzolja a vágyak városának történetét.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Frei Tamás: A bankár

2016. december 21.

„Mi is egy bankrablás egy jól sikerült bankalapításhoz képest?” Bertold Brecht Vigyázat! A recenzió elemekben termékleírást tartalmaz! Magyarországon köztudottan nehéz hiteles bűnügyi regényt írni. Még a Whiskysrablóról is. A legsikerültebb eddigi kísérlet Munkácsi Miklós tollából származik, aki 1983 nyarán tette közzé Kihívás c. regényét, amit András Ferenc meg is filmesített, s Cannesban kapott a film […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Tom Clancy: Krízis

2016. december 20.

Valamikor a lassított jövőben Az Oroszországi Föderáció a tavasz első holdtalan éjszakáján támadta meg szuverén szomszédját. Tankjaik hajnalban már a főutakon és mellékutakon robogtak nyugat felé, mintha az egész vidék az övék lenne, mintha a hidegháború óta eltelt negyedszázados enyhülés csak álom lett volna. Az egész valószerűtlennek tűnt. Végül is Észtországról volt szó, a NATO […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Életet – a költészetért / Kötetben Para Olga versei

2016. december 14.

„Életem egyik legdrágább kincse voltál, és lettél idő előtt a legszentebb, legdrágább, legfájóbb EMLÉK…” – 17 éves korában elvesztett fiam emlékére – Ezzel a kettős mottóval az élén jelent meg, szerzői magánkiadásban Para Olga: A Csillag és a Lant című verseskönyve, amelyet december első napjaiban mutattak be Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Zsidó Ferenc kritikakötetéről

2016. december 13.

Csak egye­ne­sen! címmel iro­da­lom­kri­ti­ka kötete je­lent meg Zsidó Fe­renc­nek a ko­lozsvári Erdélyi Híradó Kiadó és a bu­da­pes­ti Fi­a­tal Írók Szövetsége közös kiadásában. A kötet válo­gatás a szerző elmúlt évek­ban közölt kri­tikáiból, me­lyek a Székelyföld, He­li­kon, Forrás, Hi­tel folyóira­tok­ban, il­let­ve a www.eiro­da­lom.ro portálon je­len­tek meg. 21. századi, vagy­is 2000 után szüle­tett erdélyi ma­gyar prózaköte­te­ket vizsgál a […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Matuscsák Tamás: Rejtő Jenő elveszett naplója

2016. december 8.

„Monte-Carlo, 1930. május 20. kedd Tegnapelőtt egy nizzai autómosóban kerestünk néhány centime-ot, de ott csak egyikünkre volt hosszabb távon szükség, így otthagytam az erdélyi fiút, én pedig a Basse Corniche-on hazafelé indultam. Szállásról nem kell gondoskodnom, mert itt mindenhol kijár a csavargók börtöne annak, aki rongyos, és nem tud tíz frankot felmutatni a kerékpáros országúti […]

Tovább | 3 hozzászólás »

Szabó T. Anna: Törésteszt

2016. december 2.

Fülszöveg: Mi minden fér egy kapcsolatba? Mit lehet kibírni, hogy lehet kibírni, ki győz le kit? Lehet-e birtokolni valakit anélkül, hogy megtörjön, vagy beletörődjön abba, amin nem mer változtatni? A test törékeny, a test erős.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Krasznahorkai László: Rombolás és bánat az Ég alatt

2016. november 22.

A kötet főszereplője Stein, autentikus választ akar európai szemmel, hogy mi történt a világgal (kínaiul: az Ég alatt), s hogy mi a viszonya a modern Kínának saját hagyományával (vallás, filozófia, kalligrammák, kertművészet). Ami a különböző figurákat és históriákat összeköti: az író szenvedélyes, csillapíthatatlan érdeklődése és figyelme az emberi táj iránt. Hogy „egyszer egy tájban a […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Kati Marton: A kém

2016. november 17.

Noel amerikai édesapa és angol édesanya gyermekeként született Londonban. Két lány és egy fiútestvére volt. Apja halála után családja az Egyesült Államokba költözött, ahol ő és testvérei is a Harvard Egyetemen tanultak-írja KatiMarton. Tanulmányai befejezte után az 1920-as évek végén az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának lett a munkatársa. Ekkoriban fogalmazódtak meg benne antifasiszta, szovjetbarát nézetei. […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Erich Maria Remarque: Éjszaka Lisszabonban

2016. november 15.

„Szinte az irrealitásig megnő mindennek a súlya, ha az ember fogoly, és csak néhány levelet kap. Egy szándéktalan mondat, amely ha más körülmények között íródik, semmit sem jelentett volna, villámmá lehet, és tönkreteszi az ember életét, mint ahogy egy másik mondat hetekre melegséget adhat, noha éppoly szándéktalanul íródott, mint az első. Hónapokig tudunk tépelődni olyan […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Csillaggal nem jó járni most

2016. november 11.

Kis Pál budapesti fényképész naplója 1944.október-december 1890-ben született hatgyerekes családban. Lánya, a ma Izraelben élő Shoshanna Shofrony így ír róla: „Apám portréfotózást tanult, értett gyerekek fényképezéséhez is, amihez sok türelem kell, és jó kapcsolat a gyerekekkel. Önállóságra törekedett: stúdiót építtetett egy ötemeletes ház tetőterében. A mennyezet és az egyik fal teljes egészében üvegből készült, mert […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Yuval Noah Harari: Sapiens (Az emberiség rövid története)

2016. november 8.

A tűz tett minket veszedelmessé. A pletyka együttműködővé. A mezőgazdaság még éhesebbé. A mitológia tartotta fenn a törvényt és a rendet. A pénz adott valamit, amiben mind bízhatunk. Az ellentmondások teremtették meg a kultúrát. A tudomány tett minket a teremtés urává. De egyik sem tett boldoggá…

Tovább | Nincs hozzászólás »

Ulickaja: Jákob lajtorjája

2016. november 7.

Nemzedékeken átívelő, elsodró epikájú nagyregényt alkotott az írónő kiapadhatatlan mesélőkedve. A regénykohézió alapja a család, amit levelezések színre bocsátása, illetve a mindent tudó narrátor közvetít Az állandó kulcsfigurák biztosítják az epika ciklikusságát. Nagy valóságismeret hatja át a nagyregény minden lapját. Készen kapott társadalmi reflexeket szembesít és az ellene feszülő erőt boncolgatja ugyanazon lélekben.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Anthony Beevor: A második világháború

2016. november 5.

1944 júniusában, Normandia szövetséges inváziója során egy fiatal katona megadta magát az amerikai ejtőernyősöknek. Foglyul ejtői először japánnak hitték, pedig valójában koreai volt. Jan Kjoung Dzsongnak hívták. Jangot 1938-ban, tizennyolc éves korában a japánok kényszerrel sorozták be a mandzsúriai kvantungi Hadseregbe. Egy évvel később, a halhin-goli csatát követően a Vörös Hadsereg fogságába esett, és munkatáborba […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Hahner Péter: 100 történelmi tévhit avagy amit biztosan tudsz a történelemről

2016. november 4.

Egy példa: Prága a defenesztráció városa Ezt a különös kijelentést Milan Kundera tette Az élet máshol van c. regényében, Richard Percival Lister pedig verset is szentelt neki. A szó tulajdonképpen ablakon keresztül való kidobást jelent. „Volt szerencsém ismerni egy filozófust.- említettem már Önöknek? Akit egyszer egy emeleti ablakból tisztességgel kilöktek? Zuhanás közben, mesélte, teljesen lekötötte […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Anthony Beevor: A D-nap

2016. október 28.

/Részlet:/ „A keleti fronton a németek megtanulták, hogyan minimalizálják a veszteségeiket védelemben, és ezeknek a leckéknek nagy hasznát vették Normandiában. A frontvonulatuk voltaképp csak géppuskafészkek laza hálózata volt, viszont néhány száz méterrel hátrébb kialakítottak maguknak egy jóval szilárdabb védelmi vonalat. Aztán valamivel hátrébb egy harmadikat is, ahol egy kisebb haderő várakozott az ellentámadásra.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Michael Punke: A visszatérő

2016. október 27.

Az 1823-ban játszódó sztori szerint Hugh Glass egy csapat vadásszal portyázik, amikor közelharcba kerülnek egy indián törzzsel, menekülés közben pedig egy grizzly támad rá. Glass kis híján meghal, az expedíció vezetője pedig úgy dönt, hogy nem viszik magukkal a súlyosan megsebesült férfit. Két társukra bízza Glasst azzal, hogy gondoskodjanak róla, amíg van benne élet, majd […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Nyiszli Miklós: Mengele boncolóorvosa voltam

2016. október 25.

” Az esteli órákban, miután legalább tízezer embert küldött a halálba e napon, megérkezik dr. Mengele. Nagy érdeklődéssel hallgatja jelentésemet a két testi fogyatékos áldozat élőbeni és boncolási adatairól. -Ezeknek a halottaknak nem szabad elégetésre kerülniük-mondja- ki lesznek preparálva és a csontvázak Berlinbe mennek, az antropológiai múzeumba. Megkérdezi, hogy milyen módszert ismerek a csontvázak tökéletes […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Richard Sakwa: Háború a határon

2016. október 24.

Ukrajna 1991. augusztus 24-én kiáltotta ki függetlenségét, amelyet egy december 1-jén megtartott választáson az ukránok többsége támogatott. Az országban azóta többpártrendszer működik. Még ugyanebben az évben kisebb konfliktus alakult ki Ukrajna és Oroszország között a Krím hovatartozásáról. 1994-ben Bill Clinton amerikai és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök egyezményt kötött Ukrajna nukleáris fegyvereinek leszereléséről. Ugyanebben az évben […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Elmore Leonard: Sima ügy

2016. október 22.

A gúnyrajz és szociális hevületű formálás megint nagy erénye és újítása a bűnregény zsánerében, noha ennek kétségtelenül megvolt az előfutára Raymond Chandler személyében. A thriller Leonard kezében a nagy 19. századi kritikai realizmus folytatása lesz. A nem túl elmés szlogen, miszerint Elmore Leonard lenne Detroit Dickense, voltaképpen erős igazságot rögzít.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Miháel Bár Zohár-Misszim Misál: MOSZÁD

2016. október 21.

/Az izraeli titkosszolgálat legjelentősebb műveletei/ Skorzenyi bótol az izraeliekkel Otto Skorzeny, a náci Waffen SS Adolf Hitler kedvenceként számon tartott alezredese, Benito Mussolini kommandós kiszabadítója és Horthy Miklós fiának elrablója, a hatvanas évek elején az izraeli hírszerzésnek, a Moszadnak dolgozott – állította a Háárec című izraeli újság névtelenül nyilatkozó, a szervezet történetét ismerő forrásokra hivatkozva.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Írók az ardenneki csatában

2016. október 19.

„Patton két hadtestének jobbszárnyán az 5. gyaloghadosztály a 4. gyalogoshadosztály mögül megkezdte északnyugati irányú előrenyomulását. Az influenzából felgyógyult, saját vizeletét ivó Hemingway az egyik magaslat tetején tréfálkozott néhány barátjával adoptált hadosztályából, miközben alattuk a katonák lepedőből készített álcaruhájukban, célzás nélkül törtek előre.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima

2016. október 18.

„Halál rejtőzött mindenütt, de ez valamilyen más halál volt. Új maszkokat viselt, korábban ismeretlen külsőt öltött.”  /részlet/ Belarusz… a világ számára terra incognita – ismeretlen, feltáratlan vidék. „Fehér oroszország” – valahogy így hangzik országunk neve angolul. Mindenki tudja, mi az, hogy Csernobil, de kizárólag Ukrajnához kötik. Beszélnünk kell még magunkról… Narodnaja gazeta, 1996. április 27.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Hubert Mania: Láncreakció

2016. október 17.

Washingtonban az atomfizikusok tanácsa ülésezik: – Jelen van Dr.Schmid? – Nem, nincs itt. – Jó, akkor megtarthatjuk magyarul.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Stephen Davis: Jim Morrison élete-legendája-halála

2016. október 16.

Jim Morrison már évtizedek óta halott, de még mindig baj van vele. Delejes figura volt a hatvanas évek Amerikájában: lázadó költő, bőrszerelésbe öltözött istenség, aki gyorsan élt, fiatalon halt meg, s akinek Párizsban hagyott holtteste sem volt egészen rendben-arról nem is beszélve, hogy már oda is a törvény elől menekült.

Tovább | Nincs hozzászólás »

 
Verified by MonsterInsights