7. A vízi hal Az 1989 után megjelenő földtörvények adták a lehetőséget a kollektivizáláskor, államosítás idején elvett földterületek (szántók, kaszálók) visszaigénylésére. Megmozdult a népség a gazdálkodás új alapokra helyezésének hitével, túlhevült lelkesedéssel szerezték vissza felmenőik földjeit, ami nem minden esetben, s nem mindenhol történt zökkenőmentesen. Történtek túlkapások.

Medve Ákos tranzit szenátor lepecsételte kávéval vadonatúj galambszürke öltönyét. Bár egy ilyen malőr őt nem szokta különösebben megviselni, most mégis felbosszantotta. Ha visszamegy a szállodába, ruhát cserél és a foltos zakót elviszi a tisztítóba, akkor túl sok időt veszít, márpedig szeretett volna sötétedés előtt megérkezni Szénaaljára, ahol három napra kivett egy szobát az üdülő egyik […]

6. Pisztrángok nyara Némelykor kellemetlenségek is érik a horgászt, de a szenvedélye fölöttébb való ezeknél a pillanatnyi bosszúságoknál. Nem véletlen a sporthorgász megnevezés sem. Gyakoriak a horgászversenyek is, akár megyeközi, országos, vagy világbajnokságokon lehet megméretkezni, természetesen a vonatkozó szabályok betartásával. Mert sportág ez is: jól kell tudni bánni a bottal, s úgy úsztatni a csalis […]

5. Az emlékezet vize 1975 nyarán, szabadságolásom időszakában Borzontról bringával karikáztam le horgászni a Marosra. Általában korán indultam, hogy a „reggeliző halak” között jártassam meg horgomat, mert, harmatos reggeleken nagyobb volt az esély arra, hogy kifoghassak belőlük néhányat. Akkoriban a borzonti híd mellett ládarakások állottak. Ezekben gyűjtötték az exportra szánt rákokat – a helybéliek szerint.

4. Csaligyűjtés Gyergyóremetén A Maros gyergyóremetei szakaszán általában hármasban horgásztunk. Néhai Gyuri barátom, és Imi, akinek neve elé sajnos, ugyancsak oda kell írnom a néhai szót. Imit családi vonatkozások is kötötték Remetéhez. Általában az apósáéknál szálltunk meg. Tudtuk jó előre, hogy a nagyon barátságos Balázs bácsi szereti a pálinkát. Valahányszor betoppantunk hozzá, azonnal pálinkás poharakat […]

3. Vízért jöttem ! A kilencvenes években gyakran kerékpárral jártam a vizek mentét. Ennek jóval több előnye volt, mint hátránya. Nem kellett mindannyiszor összeszedni a botot horgászhely váltáshoz, s kerekezés közben nagyobb rálátás esett a folyó azon szakaszaira, ahol érdemes volt vízbe mártani a csalit.

2. Paducroham Nem tartozom azon horgászok közé, akik évente, egyszer-kétszer a Duna deltában próbálgatják szerencséjüket. Leutaznak néhány napra a halparadicsomba, hogy gazdag zsákmánnyal (ritkábban hal nélkül) térjenek haza, s aztán az unalmas téli napokon, estéken, baráti körben, poharazás közben idézzék vissza kalandjaikat, tréfákkal megszórva, ugratásokkal jól megspékelve a történeteket, fricskázva egymást.

Némi gyanakvással kezdek horgászathoz fűződő történeteim megírásához. Bár régóta tervezem, s készülődök is rá, mégis attól tartok, hogy ezek a történetecskék nehogy „lehúzzanak”a langyos emlékezet vizein, olyannyira mélyre, hogy azok nevetségessé váljanak. Esetleg gyermeteg mesék gyanánt hassanak az olvasóra.

Azopan-novella A karantén óta a kis Kovács vásárolt be neki. Felírta, mit kell vennie, a fiú pedig megvette. Százszor bizonygatta, hogy lista nélkül is elboldogulna, és ő el is hitte, mégsem tudott lemondani az írás öröméről. Mindig szépen írt, annak idején a tanító néni is megdicsérte.

Nagyszalonta hajdúfészek tájékán jeles bihari hajdútanya Sarkad, melynek neve fekvéséből származik. Békéssel szomszédosan Bihar legsarkában fekszik Sarkad, innét támadt ropogós magyar neve. A Sarkaddal szomszédos, különösen hangzó nevű Kötegyánban (ma határállomás) is lakott már 1848 előtt vagy kétezer főnyi kálvinista magyar hajdú.

Ernő kimondottan vallásos ember volt. Épp beszélgetett haverjával, Balázzsal. Közben sört ittak. Balázs is hitt Istenben, de nem volt olyan vallásos, mint Ernő. – Nincs olyan hét, hogy el ne mennék a templomba! – mondta Ernő. – Nagyon rendes ember vagy te! – mondta Balázs.

Friss virtuális olvasmány a Magyar Elektronikus Könyvtárban a kárpátaljai Stók Lajos Vadásztörténetek az Erdős-Kárpátokból c. kötete, benne egy élet gazdag vadásztapasztalatával. Családjában, beleértve a felmenőket is, ugyancsak hagyomány a vadásztevékenység. Stók Lajos a nagyapjától örökölte természetszeretetét és vadászat iránti elhivatottságát. A hasonló nevű anyai nagyapa (1899-1953) a magyar állami erdészet különböző kirendeltségeinél szolgált; nem véletlen, […]

Alkonyodott. A lenyugvó nap sugarai átosontak a szobácskán, és pár percre megállapodtak az öregember tar fején, aki egy fotelben ülve ejtőzött. A férfi hol az ablak előtti madáretetőt, hol a feleségét figyelte. Beteg volt az asszony, nehezen szuszogott. Hogy meddig él még, ki tudja, de hogy nem sokáig, azt sejtette. Nyilván az asszony is, még […]

Az ifjak eleinte azt hitték, hogy csúfolkodnak velök; de mikor látták, hogy a hölgy komolyan beszél, örömmel felelték, hogy készségesen velök mennek, és nem is halogatták a dolgot, hanem minekelőtte még elváltak volna egymástól, rendre megbeszélték, mit kell tenniök az utazás dolgában.

A többi hölgyek, minekutána végighallgatták Pampineát, nem csupán helyeselték javallatát, hanem, mivelhogy meg is akarták valósítani, máris kezdték egymással megbeszélni a megvalósítás módját, mintha csak most, amint helyükről fölkelnek, azon nyomban útnak kellene eredniök. De Filoména, ki fölöttébb eszes leány volt, szólott ekképpen:

Ó, hány nagyszerű palota, hány gyönyörű ház, hány nemesi lakás maradt üresen, még csak egy hitvány szolga sem akadt bennök, holott annak előtte csak úgy hemzsegett ott a szolganép, a hölgyek és urak! Ó, hány ősi nemzetség, hány dús örökség, hány mesés gazdagság érte meg, hogy jogos örökös nélkül maradt! Hány életerős férfi, hány gyönyörű […]

Annak előtte szokásban volt (aminthogy ezt a szokást még ma is megfigyelhetjük), hogy az atyafiság asszonyai meg a szomszédasszonyok összegyülekeztek a halottas házban, és ottan a halott legközelebbi női hozzátartozóival együtt siránkoztak; viszont a halottas ház előtt a halottnak férfi atyjafiaival együtt összegyülekeztek a szomszédai és számos más polgár, és a halott rangjához illendő módon […]

…És városunknak ebben a szörnyű balsorsában és nyomorúságában az isteni és emberi törvények jeles tisztessége szinte összeomlott és semmivé lett, mivelhogy a kormányzó és törvénytevő urak, csakúgy, mint a többi emberek, vagy meghaltak, vagy betegek voltak, vagy poroszlóik száma oly igen megfogyatkozott, hogy semminémű szolgálatot nem tudtak végezni: ennek miatta kinek-kinek szabad volt a vásár: […]

Kb. 13 éves lehettem, amikor édesanyám így szólt hozzám: – Holnap reggel felülsz a vonatra, és elutazol Vásárhelyre nyaralni. – Elutazunk? Jaj, de jó, jaj, de jó, meglátogatjuk nagyapót! – Meglátogatod te, egyedül, és, légy szíves, ne ugrándozz! Tudod, hogy nem bírom az ugrándozós fiúkat. – Egyedül nem megyek – lombozódtam le tüstént. – Hogyhogy, […]

… Úgy látszott, hogy ennek a betegségnek a gyógyításában sem orvosi tanács, sem semminémű orvosság ereje nem hat és nem használ; mármost akár azért, mert a betegség minéműsége nem adott módot rá, akár azért, mivelhogy a tudatlan kuruzslók (mert a tanult orvosokon felül ezeknek a száma fölöttébb meggyarapodott efféle nőkkel és férfiakkal, kik soha életökben […]

Senki sem értette.Hogyhogy egyik napról a másikra eltűnt?A felesége is kerestette, a barátai is kerestették, a rendőrségen azt mondták, majd csak előkerül, aztán úgy két hét múlva telefonáltak az asszonynak, hogy a férje két hete egy szomszédos ország felé átlépte a határt, de ott már nincs, nem tudják, merre távozott.Példás házasság volt az övék, volt […]

Nem tudom, előfordult-e már valakivel, hogy nyoma veszett? Igen, igen, eltűnt, szőröstül-bőröstül. Szó se róla elég ritka jelenség, azért megesik, nemdebár? Gondoljunk csak például a Bermuda-háromszögre, ahol minden hajó és repülőgép eltűnik, a Philadelphia-kísérletre, az illuzionisták ládáira, Harry Potter köpenyére.

Pandi messze, Kínában lakott a Matokó Óvoda mellett. Gondolt egy haszontalanságot, és egy üres ruháskosárral megbújt a Matokó Óvoda kijáratánál. Gondolta, hogy megvárja, hogy kijöjjön Tobzoska, azaz Tatu, s ha majd kijön, ráborítja az üres kosarat. Várt-várt a haszontalan Panda Maci; egyszer csak csengettek és az óvodások kiviharzottak a hátsó ajtón. Jött Tatu is. Pandi […]

Régen történt, abban az időben, amikor még nem tudtam a panaszomat tisztességesen megfogalmazni. Ezért, ha csülköt vettem, és helyette valami gyanús holmit, talán lólábat csomagoltak be, elkértem a panaszkönyvet, és a következőképpen fejeztem ki magamat: „Fölháborodva tiltakozom az ellen, hogy levágják az ördögöt, és részemre nem a combját, hanem a patáját csomagolják be.”

Hó nuku, hőmérséklet 20 C fok. Háy Béla füstölögve bóklászott a meglehetősen néptelen főutcán. Füstölögve? Háborogva, amiért már megint így megtréfálta őket ezzel az idővel az úristen. Bezzeg régen, úgy jó húsz éve még milyen szépen pilinkélt a hó karácsonykor. Az emberek békések és figyelmesek voltak egymáshoz: jó napot, Kovács úr, boldog karácsonyt, Szabó kolléga, […]