…A költőnek, sajnos, a szerelemnél is fontosabb gondjai vannak: összes költeményének kefelevonatait, a nyomdahibákat javítgatja, a kötetnek, amelyet a „Tisztelet és szeretet jeléül” Vörösmartynak ajánl, a pesti márciusi vásárra okvetlen meg kell jelennie. Vidéki kislányok ilyesmit nemigen értenek meg: Júlia szülei tilalmára, egyszeriben nem írhat a költőnek, ellenben megint szárnyára ereszti a pletykát, hogy férjhez […]

Nyolcvanegy éves korában elhunyt Máthé Attila, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület volt titkára. Szabó József az egyesület vezetősége nevében ezt mondja: – A Fehéregyháza története című könyv szerzője sokévi helytörténeti munkálkodás után kezdett a falu monográfiájának megírásához, melyet 1999-ben, a fehéregyházi csata és Petőfi Sándor halálának 150. évfordulóján sikerült megjelentetni, majd 2018-ban újra kiadni. Írásai […]

Az ország legelső folyóiratának [Athenaeum] nincs szerkesztőségi helyisége. A kéziratok előbb Bajzáék asztalán hányódnak a háziasszony kézimunkái és kávésfindzsái között, aztán egy ablakmélyedés deszkáján, ahol szalmaszéken kuporogva egy dohányvágó alkalmatosság mellett a nemzet ünnepelt, nagy költője, az agglegény Vörösmarty írja színházi bírálatait, vérfagyasztó drámáit és egyre ritkábban verseit. Az Athenaeumnák csak háromszáz előfizetője van, de […]

Engem ugat minden kutya egyedül… A távolodó autóbusz zúgása lassan halkul, bandukolunk a nagy magyar éjszakában. Az utca közepét választjuk, hogy a kerítések mögül hirtelen, alattomosan felugató ebek ne verjék belénk a frászt. Szájról szájra adnak: az öblös ugatást apró vakkantások, egymásba illeszkedő állkapcsok kaffanása váltja fel. Minél kisebb a dög, annál kötelességtudóbb. Végigfut a […]

(Folytatásos részlet egy hosszabb portré-interjú szövegéből, kérdez: Bartha György, válaszol: Gergely Mátyás) Barta Gábor: (az 1996- 2004 periódusban – Mátyás képviselői mandátumával egyidőben – volt Kászon község polgármestere. Az előre megbeszélt találkozóra a kászonaltízi otthonában kerül sor, beteg ember, kopogásunkra az ágyról kel fel, rátekintésre is szenvedő ember benyomását kelti. Élénk szemű felesége kávéval, cukros […]

„Románia a kisebbségi jogok biztosítása terén úgymond »mások számára is példát szolgáltat«” Boros Ernő a romániai kisebbségi kérdés tanulmányozása, a helytörténet terén immár letette névjegyét. Nem csupán helyi, regionális tekintetben, hanem a magyar nyelvterület egészén ismertté váltak a több évtizedes kutatómunkára épülő művei: a földvári haláltáborba elhurcolt magyarok tragikus sorsát visszaidéző Hogy a magyar pusztuljon […]

Rokonom, a KÖLTŐ Ez lenne a címe annak a vallomás-gyűjteménynek, mellyel a Káfé főnix portál tisztelegni szeretne idén a Magyar Költészet Napja előtt. Felkérjük a portál munkatársait, barátainkat, küldjenek erre a célra olyan alkotásokat, melyekben lelki-szellemi rokonukról értekeznek, arról a költőről (szerzőről), akit gondolkodásában, lelki világában, versbeszédében legközelebb éreznek magukhoz. Ezt a „rokonságot” természetesen versekkel […]

Ha kérdezik, európaiak vagyunk mindannyian. Hiszen Európában élünk, szoktuk mondani. Aztán próbáljuk is rögtön megmagyarázni, hogy milyen az európai ember. Keresztény kultúrájú? Vagy zsidó-keresztény? Ilyen? Olyan? Ilyen-olyan? Semmilyen? Magyar? Román? Német? Francia? Egyéb?

Képzelt interakcióban a bácskai kisebbségi Végel Lászlóval Olvasom kötetét, választott kitüntetett műfajának egyik volumenét, s tizenöt oldalanként morgok. Ismétel, újra idéz, újra ugyanazt. Tán nem veszi észre? Nem szólnak Neki előolvasói, szerkesztői? Nem lapoz eleget, mielőtt véglegesnek lát egy művet? S ha megvallom, zavar ez az érintőleges „felszínesség”, vallhatom-e, miért?

Minden emberrel megtörténhet legalább egyszer az életben, hogy idegen lakásban ébred meg egy reggel, és nem tudja, hogy hol van. Samuel George Hopestep például idegen lakásban ébredt meg egy reggel, és nem tudta, hogy hol van. Amíg a számára szokatlan formájú és elrendezésű bútordarabokon jártatta a szemét, valami észszerű magyarázaton törte a fejét, de semmi […]

Debreczeny György: Három menetben, kollázs nélkül Első részlet 1. menet Debreczeny György: a lila kabátos hölgy a lila kabátos hölgy ott állt a ház előtt és cigarettázott

Kedvelem a postásunkat, aki gyakran megszólít az utcán, valahányszor találkozunk. Tudja, hogy szívesen veszem az általa hozott küldeményeket, ezért, mindig igyekszik azon melegében a kezembe nyomni a frissen érkezett újságot, borítékot, csomagot. Mikor mit… Legutóbb Simó Márton Mi, székely és román barátaink című, 2018-ban megjelent magyar nyelvű interjúkötetét csúsztatta a táskámba. Ezúton köszönöm meg a […]

Victor Hugó nyolcvanadik születésnapján idegenek is hódoltak előtte. A költő rejtetten él, nem szokták körmenettel ostromolni. Ezen a napon nem is egy költőt ünnepeltek, hanem az emberiség látnokát. Hugó sokáig élt egy szigeten, szemközt a tengerrel. Száműzött volt; a kijózanító hazai környezetet megrészegítő, viharos elemek pótolták, ők kárpótolták az elvesztett méltóságokért is.

Részlet a könyvből (IV. fejezet: Panicum és anyaméhfű. Fordította Gáspár Endre) Fudzsii doktor az áradás után tíz napig az Ota folyó fölött, a hegyi parasztházban lakott. Aztán hallotta, hogy Kaitaicsiben, egy Hirosimától keletre lévő külvárosban üres magánklinika van. Ezt megvette. Nyomban odaköltözött és a hódítók tiszteletére angol táblát akasztott ki ezzel a szöveggel: Dr. med. […]

4. A CSATA Múzsám, óh, kit Mnémoszüné szült, légy segedelmem! Búslakodol, te leány, amiatt, hogy elmaradoztam mostanság, de ha széjjelnéznél, ím, magad is be- látnád: senki se versel; hidd el: szégyen a vers ma, versírásnak máma időt már senki se áldoz!

Hogy a (román) filmművészet mit veszített Cătălin Bursaci korai halálával, álmai beteljesületlenül maradásával, ma már nehéz fölbecsülni. A mindent elsimító aranybölcsesség az ő helyzetére is érvényes: az élet megy tovább. Akár csak a karavánok. Hiába ugatnak a kutyák és az oroszlánok. A veszteségeket megsiratjuk, ugyanakkor saját érdekünkben leírjuk, veszteséglistán könyveljük el. Ha így tekintünk az […]

Szövevényes intervallumok… miért oly nehéz szerződést kötni azonosítatlan arcaimmal, (századik énem után nyúlni?) A sárkánynak talán hét feje van, bennem dohos évtizedek szürke nyája, melankóliája.

Szövevényes intervallumok… miért oly nehéz szerződést kötni azonosítatlan arcaimmal, (századik énem után nyúlni?) A sárkánynak talán hét feje van, bennem dohos évtizedek szürke nyája, melankóliája.

Besze Istvánt a szolnoki elmegyógyintézetben ismertem meg. Az értelmiségiekre valló szerénységgel viselte sorsát. Megkínáltam cigarettával, amit ő hosszú távollét után nagyon élvezett. Lassanként összebarátkoztunk. A barátság megmaradt, még azontúl is, hogy „gyógyultan” elbocsátottak a műintézményekből, melynek osztályvezető főorvosa azt mondta a buszon ülve Horváth Istvánról (aki viszont megalomán sikozfrén volt, hogy ő. Mármint a főorvos […]

GÉPÍRÓNŐ Egész nap hivatalban görnyedsz. Egész világod ez a gép. Kietlen korcs kis érc-világ ez. Réten Virágot szedni volna szép.

Erdélyi Magyar Színháztörténet – Philther-elemzések / 6 Mindent a saját közegében kell vizsgálni. Megnéztem tegnap a kolozsvári színház 1992-es bemutatóját, A kopasz énekesnőt. Akkor már kikerültem a színház bűvköréből, épp pár hónapja ejtett ki karjaiból. Mindent inkább kívántam, mint színházat. Így hát ezt az előadást sem, de nem is láthattam volna, hiszen egy határ választott […]

(Önéletrajzi dokumentumregény, korabeli fotókkal) 3. rész / II. Kellemes meglepetés. Honnan a csudából vettem azt, hogy hidegek, tartózkodóak irántam a kedves rokonok. Hiszen még Gyuszika is eljött, Csöpi legkisebb unokája, aki aztán csakugyan naphosszat ki sem mozdul otthonról. Akár a nagyanyja. Ilyen a természetük – vettem számba, ki tisztelt meg a látogatásával. Most sincs itt, […]

A repülő gyermek Cigányországban a csoda a földön hever, csak le kell hajolni érte. Minden gyógyulás visszatérés a halál torkából, sőt néha a túlvilágról. Egyik nyáron egy lánytáborban lelkészkedtem, amikor telefonhívás érkezett Verdunből: „Mamuko meghalt!” Faképnél hagytam a nyájamat és Verdunbe siettem, mert a gyászoló családnak bizonyára nagy szüksége van a szolgálataimra: le kell csendesíteni […]

Nem tudom, nincs rá észszerű magyarázat, miért lesz egyik emberből festő, a másikból tanár, a harmadikból egyéb. Honnan és ki kódolta az emberbe ilyen vagy olyan képességeit? Ma már azt látom, hogy valójában nincsenek véletlenek, és egyszer csak a halló fülűeknek valóban megnyílik a fülük. Paradox módon az az érzékszervük, amivel születtek adott pillanatban rátéríti […]

Szabótannásan Most már megyek. De már jövök. Az éjszakán még átlövök. A szépfalú kórházszalonban önnönmagamba ütközök.