Tegnap óta a Magyar Elektronikus Könyvtárban is megtalálható, onnan szabadon letölthető az az Albert Csilla által irt, egy drámapályázaton díjat nyert színmű, amelyet a Káfé főnix is közölt az elmúlt évben,

DRÁMA 3 FELVONÁSBAN 4. jelenet (Szofja Andrejevna szobája. Tolsztoj felesége az ágyban fekszik, csukott szemekkel. Mellette a szekrényen egy tálca a gyógyszerekkel, s egy pohár, benne kanál. Az ágy fölött Tolsztoj egy öregkori portréja, az ágy melletti kis szekrényen lévő gyertya fénye éppen megvilágítja. Szása óvatosan becsukja az ajtót. Aztán csak áll tanácstalanul.) Szofja Andrejevna […]

DRÁMA 3 FELVONÁSBAN III. FELVONÁS 1. jelenet (A Tolsztoj-ház szalonja. A csillárok helyett néhány gyertya világítja_csak be a szobát. Kint süvít a szél, férfikiabálást lehet elmosódottan hallani. Aztán nyílik egy szobaajtó, megjelenik benne a már meglehetősen megőszült Tánya meg egy férfi, aki a kezében egy orvosi táskát tart.) Tánya: Andrej Petrovics, üljön le egy pillanatra. […]

DRÁMA 3 FELVONÁSBAN 4.  jelenet (Tolsztoj szobája. Teljesen puritán – egy asztal, egy szék, egy ágy, az ajtó mellett egy kisszekrény. Tolsztoj a naplóját írja, amikor beszalad a két kisgyerek. Leteszi a könyvet, kitárja a karját, a gyerekek az ölébe telepednek.) Aljosa: Mit írsz? Mesét? Tolsztoj: Olyasmit. Aljosa: Elolvasod nekünk is?

DRÁMA 3 FELVONÁSBAN II. FELVONÁS 1. jelenet (Tolsztoj a kivilágított hall előtt ül a félhomályos verandán. Bentről nevetés, halk beszélgetés, és Chopin zene hallatszik. Tolsztoj nyugtalan, fel-alá hintázik a székében. Nagyokat sóhajt, meg-megtörli a szemét. Orvosa közelít valahonnan a kertből.) Makovickij: Lev Nyikolájevics, a kerti padról hoztam egy takarót…. ilyenkor október végén hidegek az esték… […]

DRÁMA 3 FELVONÁSBAN 4. jelenet (Tolsztoj a verandán ül, csend van, tücsökciripelés. Egyenesen tartva magát egyszerűen csak néz a távolba és teázik. Hosszú csend, majd szinte nesztelenül belép Tolsztoj barátja és leghűségesebb, leglelkesebb tanítványa, Csertkov.) Csertkov (Tolsztoj mögé áll, s vállára teszi a kezét): Örülök, hogy itt találom, Lev Nyikolájevics. Az inas elküldött azzal, hogy […]

DRÁMA 3 FELVONÁSBAN 3. jelenet (A ház szalonja. Szergej ül bent egyedül. Újságot olvas. Megjelenik Mása és Tánya, Tolsztoj lányai.) Szergej: Á, hát itt vagytok? Merre bujkáltatok? A vacsora után nagyon eltüntetek. Mása: Ki kellett kicsit szellőztetnem magamból azt a sok feszültséget Már egészen elfelejtettem, milyen kellemetlenek is ezek az együttes vacsorák. Szergej: Én most […]

DRÁMA 3 FELVONÁSBAN SZEREPLŐK: Lev Nyikolájevics Tolsztoj Szofja Andrejevna Tolsztaja – Tolsztoj felesége Szergej, Tánya, Mása, Szása, Lev –Tolsztoj gyerekei Dusán Makovickij – az öreg Tolsztoj orvosa Vlagyimir Grigorjevics Csertkov – Tolsztoj leghűségesebb tanítványa és barátja Andrej Petrovics – a beteg Szofja Andrejevna orvosa Natasa, Aljosa – ismerős gyerekek Filicska, Vászka – szolgák

Besüt a Hold a teraszra, gyertyákat gyújt. Sóhaj se rezdül, aranya batkára vált. Sírása indul az éjben, hangja a múlt. Muskátli vörös virága reám kiált.

Sabác első ostroma (Egy zászlóstiszt jegyzeteiből) Budapest, 1914 augusztus 24. Az estébe belevilágítanak a Szent István kórház ablakai. Hültl tanár osztályán, az emeleti kis szoba olivzöld falát a sercegő gáz világítja, a sarokágyon Szigeti Ernő zászlós fekszik. Nyúlánk fiú, nyírott bajusza van, a ballábán és jobboldali mellétől a lágyékon át egy-egy lőcsatorna. — Igaz, — […]

Interjú Albert Csilla portálunkon is közzétett regényéről (2022. április 12.) “Megéri-e az érvényesülés, ha az identitásunk feladása az ára? – tette fel magának és az olvasóknak is a kérdést Albert Csilla regényében, a Mészáros Julianna biciklije című történetben. A Könyv Guru kiadó gondozásában megjelent kötet szerzője elmeséli, milyen nehézségei vannak egy “parafrázis-regény” alkotásának, miért hisz […]

Kedves ismerőseim! Sokan vagytok, akik tudjátok, hogy írok. 2011 óta, amikor megosztott első helyezést értem el a kaposvári Csiky Gergely Színház országos drámapályázatán Fényes tisztás című, Tolsztojról szóló drámámmal, rendszeresen jelennek meg írásaim a Káfé Főnix irodalmi és képzőművészeti online lap virtuális lapjain. Cseke Gábor szerkesztő ösztönző segítsége mellett publikáltam verseket, drámát, családregényt, novellát, versfordítást. […]

Színmű két felvonásban

Legyünk tisztességesek – a szerzőavatás már 2011-ben megtörtént, ráadásul nem is virtuálisan, hanem kézzelfoghatóan. Kaposváron, a Csiky Gergely Színházban. Mégpedig abból az alkalomból, hogy kiosztották a kaposvári színház Schwajda György Drámapályázatának díjait. A megosztott fődíjat egy kecskeméti tanárnő, illetve egy gödöllői lapszerkesztő-író vehette át, azzal az ígérettel, hogy darabjaikat még abban az évben felolvasó színházi […]

Családi történetek, mendemondák, szájhagyományok, igaznak tűnő állítások tömény gyűjteménye a Bereményi Géza eddigi életművének egyik meghatározó, több évtizeddel ezelőtt született darabja, a Legendárium. Ahogy a Kájoni János Megyei Könyvtár szépirodalmi részlegén belelapoztam, mindjárt az egyik belső címoldalon megakadt a szemem egy nagybetűsen bepecsételt, “Nu se imprumuta”(Nem kölcsönözhető) szövegen. Mivel minden további nélkül kiadták a szolgálatos […]

ADY András: 1976. július 12-én született Csíkszeredában, humanisztika – idegen nyelv szakon végezte középiskolai tanulmányait a Márton Áron Gimnáziumban. Két év sportfőiskola következett, majd a Babeş-Bolyai Tudományegyetem pszichológia karán államvizsgázott. Jelenleg kulturális szakirányító a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatalban. AGNEL Hidvégi Éva: Úgy hívnak, hogy Éva Agnel vagy Agnel Hidvégi Éva (az Agnel-nek semmi köze az angyalokhoz, […]

Ablaka már nincs –Függöny röppenésébenkirepült idő. Valahol leng az ősi óra ingájaa hatalmas lassú éjszakában – Fényes bronzhangjávaltöltötte be a tisztaszobátés kicsiny gyerekálmom.Ütött az óra ésnagy lett a csend ,fekete kasztenen a Nagy Könyvhófehér csipketerítővelleterítve –

Sóhajtozz csak,ez is mint a többi,a csinnadrattás Katalin-esték,ajándék-dömping,émelyítően túlmézelt köszöntök, stampedlik cincogása,fö-fö gyönyörűségként a zabálás csámcsos órája,ez kell, ez való minékünk,fölrakni mind, gyerünk, fényességes szépszerként az önelégültmosolyt, éjfélig tündököljék nekünk,nekünk,ide mindent nekünk,Pfuj,sóhajtozz csak,éjfélig ezek innen el nem mennek, nem ám,odanézz,tokaremegösen mulat a gőg, dülledt szemmel az alkohol tüzelteférfi vágy a farod felé sunyít,tűrni,tűrni ügyesen színlelt […]

Az egyik legjobb emlékem az apai nagymamámról az az este, amikor, életében először és utoljára, karikatúrát rajzolt nekem. Ő már, az egész napos házimunka után, lefeküdt, én az ágy szélére kucorodva figyeltem, ahogy a játékos firkák előbújnak a ceruzájából, és úgy nevettünk együtt, ahogy még soha. Nem hittem volna, hogy ilyet is tud – a […]

MIT LÁTNI A VONAT ABLAKÁBÓL? Ezer és egy villanó kép A pályaudvar környéke néhány száz lépésnyire olyan, mint London és Kutyabagos, Nápoly és Soroksár együtt. Füst és köd, gépkocsitábor, remek disznóbőr bőröndök, s a járdaszélen egy öreg, bugyros parasztbanya, aki fájós lábát kuruzsolja. Fagylalt- és cukorka-árus rikoltoz, sárga ruhás, fekete hajú lány pergő olaszsággal áradoz […]

Aki olvasta Fifi című meseregényem, tudja, hogy Szita igen fontos hőse a történetnek – ő az, aki félti Fifit, a vörös áfonya illatcseppecskéjét. Aki a Mälar-partjára született, majd meg is mártózott a kék fátyolba burkolózó vízben.Fél órányi járásra onnan, a víz folyása szerint felfele sétálgatunk újabban Évával, azokat az útjainkat írtam meg a Mälar-parti séták […]

Néha-néha / Din când în când Mint a föld madarai,Úgy vágyom néha-néha rátok.Mikor a repülésbe belefáradok,És nem vagyok más, csak egy gondolat,És érzem, hogy egyre följebb szállok,Testem emléke vagyok már csupán,Hazajövök pihenni néha,És újjászületni egy kicsit,Mikor már szinte összeroskadok,Fárdtan hullok az emberek közé,Ahogy a nagy madarak néha-néhaAludni földre szállnak. Hervay Gizella fordítása

Az íróval együtt bejárhatjuk a magyar főváros legfőbb helyszíneit. Mutatványul egy példa: a Zoo… Az állatkert Még lobogós-ingujjas, árvalányhajas, pörgekalapos kocsislegény ült az omnibusz bakján, karikásostor pattogott a négy ló fölött, úgy vonult ki a pesti polgár a Harmincadhivatal, avagy a Két pisztoly elől, a Gyertyánffy-ház meg az Orczy-ház között a Király-utcába kanyarodván, a stadtvaldliba. […]

Lent, az iskolakert siheder fenyőfái már pezderkedtek: friss ízeket dugdostak ki újjuk begyén. De ő visszafordult, megvizsgálta a vakítóra mosott üvegkádat, aztán csengetett.– Vizet kérek, Bogdán. Egyúttal menjen át az internátusba és küldje ide valamelyik nyolcadikost.Bogdán végigcsodálkozott a folyosókon. Ilyen fehérnép: formás, mint a jó gyümölcs. És csak a laborában ül. Délutánonként is. Áldott tavaszon […]

100 ÉV VERSEI TRIANONTÓL NAPJAINKIG, 1920–2020 Kárpátaljai költők antológiája INTERMIX KIADÓ Ungvár–Budapest 2021