(Folytatásos részlet egy hosszabb portré-interjú szövegéből, kérdez: Bartha György, válaszol: Gergely Mátyás) Így került Erdély Elemér tábornok, volt megyei belügyes Szekuritáté parancsnok egyik napról a másikra a megyei turisztikai hivatal (O.J.T. Hargita) főnökhelyettesi posztjára. Sok ideig nem tölthette be, hisz – a vak is látja – ez a hivatal külföldi kapcsolatokat is „ápol”. Nem nagy […]

(Folytatásos részlet egy hosszabb portré-interjú szövegéből, kérdez: Bartha György, válaszol: Gergely Mátyás) 1985. nov. 19-től került sor a tömbházból való kiköltözésre és a beköltözésre az új családi házba. Téliesre forduló, késő őszi idő köszöntött be. Másnapra lehavazott. Megyek haza a munkából a tömbházlakásba, ahol hat éve, 1979-től lakott a család. Velem tartott Lajos József főnököm […]

(Folytatásos részlet egy hosszabb portré-interjú szövegéből, kérdez: Bartha György, válaszol: Gergely Mátyás) 1984. szept. 25-én kézhez kaptuk az útleveleinket a repülőjegyekkel együtt, megtettük a sivatagon át az utat visszafelé Bagdadig, a repülőtéren átalestünk a vámvizsgálaton, és repültünk hazafelé. Kellemetlen meglepetésünkre a román gépen román lejért semmiféle italfélével nem szolgálták ki a három hónapja szomjazó társaságot, […]

(Folytatásos részlet egy hosszabb portré-interjú szövegéből, kérdez: Bartha György, válaszol: Gergely Mátyás) G. M.: A sivatagi klíma közepett folytatott erőpróbáló szerelési munka mellett minden hétvégén sorát ejtettük, hogy – ha már idevetett a sors – szétnézzünk ezen az emberiség ősi története szempontjából híres vidéken, kirándulásaink célpontjai: Babilon, Ramadin, Bagdad, Basra, stb. voltak, a történelmi látnivalók […]

(Folytatásos részlet egy hosszabb portré-interjú szövegéből, kérdez: Bartha György, válaszol: Gergely Mátyás) G. M.: Már szóltunk róla, hogy miután államelnöki dekrétummal helyipari egységünket a vasúthoz „átcsoportosították” (felvéve ekkor az I.P.I.C.C. F. – Vasúti Építőanyag-kitermelő és Gépgyártó Vállalat nevet), és ezzel a megye területén található nagy számú kőbányát átvettük a mi kezelésünkbe, Rákosi Zoltán mérnök főigazgató […]

(Folytatásos részlet egy hosszabb portré-interjú szövegéből, kérdez: Bartha György, válaszol: Gergely Mátyás) B. Gy. : Részletesen ecsetelted a munkábaállásod körülményeit, munkádat, szakmai sikereidet, előrehaladásodat a szakmai ranglistán, de fukarkodsz a „civil” életed részleteivel, nem árulsz el semmit arról például, hogy hol laktál ezalatt. G. N. : Minthogy a szakképesítésem után az I.R.M.C. vállalatnál állandó munkahelyet […]

(Folytatásos részlet egy hosszabb portré-interjú szövegéből, kérdez: Bartha György, válaszol: Gergely Mátyás) B. Gy. : Beszélj a szakiskola elvégzése utáni munkábaállásodról, időben az következik. G. M. : Az 1970/ 1971-es tanév végeztével a 60 tanuló jelentős része sikeresen elvégezte a géplakatosi szakot (a felvételin a válogatás – úgy látszik – csak jelentett valamit!). Minket, csíkiakat […]

(Folytatásos részlet egy hosszabb portré-interjú szövegéből, kérdez: Bartha György, válaszol: Gergely Mátyás) G. M. : Jóval későbbi történet: haladok el a kocsival Bartha Antal, volt néptanácselnök portája előtt, látom, hogy kinn van, megállok a kocsival, kiszállok, lekezelek vele, és üdvözlöm, mint rég nem látott falumbelit. Amint visszafelé lépegetek hallom, hogy az idős falusi ember hangosan […]

(Folytatásos részlet egy hosszabb portré-interjú szövegéből, kérdez: Bartha György, válaszol: Gergely Mátyás) B. Gy. : VIII. osztály végeztével kikerülhetetlen feladat elé kerültél magad is: következett a pályaválasztás. A pályairányítás – végső soron – az iskola egyik alapvető feladata (lenne), de – nagyon sokismeretlenes egyenlet lévén – az „ahogy esik, úgy suppan” elv alapján „kerül megoldásra”. […]

(Folytatásos részlet egy hosszabb portré-interjú szövegéből, kérdez: Bartha György, válaszol: Gergely Mátyás) Telt-múlt az idő, úgy nyárközepe tájt átköltöztünk a szállással Szekerútba, a Bikakertek mellé. Ez a faluhoz közelebb eső legelőrész volt, könnyebben megközelíthető, mind a terep, mind pedig a távolság szempontjából. Már érett a vadegres, áfonya, mindkét gyümölcsből volt itt bőven! A patak tele […]

(Folytatásos részlet egy hosszabb portré-interjú szövegéből, kérdez: Bartha György, válaszol: Gergely Mátyás) G. M.: Az 1962-es év nyarán már nem a saját földjeinken dolgoztunk. Az édesanyánk nevén munkába állhattunk olyan M.T.Sz-beli mezőgazdasági munkafázisokban, ahol gyermeket is elfogadtak: silózás, pityókagyomozás, takarás, (ez utóbbiakban volt már tapasztalat!), stb. Amikor nem adódott a részünkre munka, gyógynővényt szedtünk: (búzavirág, […]

(Folytatásos részlet egy hosszabb portré-interjú szövegéből, kérdez: Bartha György, válaszol: Gergely Mátyás) B. Gy. : A téma már eddig is többször felmerült, eléggé komplex is ugyanakkor, direkt módon rákérdeznék tehát, nem várva, hogy egyetlen mondatban válaszolj: Az 1962 nyarán nagy csinadrattával, országosan „megünnepelt” történelmi jellegű esemény: a kollektivizálás befejezése (eufemisztikusan fogalmazva: „a mezőgazdaság szocialista átalakítása”) […]

(Folytatásos részlet egy hosszabb portré-interjú szövegéből, kérdez: Bartha György, válaszol: Gergely Mátyás) G. M.: Bármilyen szabadságban teltek is a napjaink, a több hetet igénybe vett kinntartózkodás, kinti munka után a gyermek várta, hogy mikor látja viszont a falusi barátait, mi lett odahaza a nyúl-állománnyal, amelynek gondját a nannyóra bízta. Meg aztán, veszélyesen és megállíthatatlanul közeledett […]

(Folytatásos részlet egy hosszabb portré-interjú szövegéből, kérdez: Bartha György, válaszol: Gergely Mátyás) G. M. : 1959 szeptember közepén, emlékszem, szomorú, esőre álló idő volt, jókor reggel kiált át engem Vikti néni magukhoz. Átmegyek, láttam, hogy valami komoly dologról lehet szó, mert Sanyika önneplőruhába kiöltözve a sarokban szepeg, de hát nála mindig könnyű helyen állt a […]

(Folytatásos részlet egy hosszabb portré-interjú szövegéből, kérdez: Bartha György, válaszol: Gergely Mátyás) B. Gy. : Hogyan történt a Kászonokban a cséplés? G. M. : A gazda behordta a kévébe kötött gabonát, az udvarán asztagba rakta, amikor sorra került, bevontatták az udvarra a cséplőgépet, a cséplést pedig a rokonokkal, szomszédokkal közösen, kalákában szervezték meg. B. Gy. […]

(Folytatásos részlet egy hosszabb portré-interjú szövegéből, kérdez: Bartha György, válaszol: Gergely Mátyás) B. Gy. : Térjünk vissza az abbahagyott témához: Hogyan folyt a Kászonokban a mezei munka? G. M. : A mezei munkák végzése, az, ahogyan azok egymás után következtek, minden földműves embernek a vérévé vált, betéve tudta, senkit sem kellett figyelmeztetni rá! Mondhatni, a […]

(Folytatásos részlet egy hosszabb portré-interjú szövegéből, kérdez: Bartha György, válaszol: Gergely Mátyás) B. Gy. : Beleszülettél a kommunizmus kibontakozásának korszakába, amely különösen nagy terhet rakott a gazdálkodó emberek vállára, még ott is, ahol „egyben volt”, egységben dolgozott a család. A ti „ideje nagyrészében csonka családotok” hogyan tudott fennmaradni, hogyan tudta előállítani a rárótt beszolgáltatásokat?

(Folytatásos részlet egy hosszabb portré-interjú szövegéből; Bartha György kérdéseire válaszol Gergely Mátyás) B. Gy. : Mint egy happy enddel végződő mese! Azonban az élet a Kászonokban – azt gyanítom – korántsem zajlott ilyen nyugodt mederben, és főként nem mindig haladt a jó megoldás, a happy end felé! Mint ahogyan az általában lenni szokott! Erre még […]

(Bartha György kérdéseire válaszol Gergely Mátyás) Sarány István: Előszó Az interjú az újságírásban egy időben munkamódszer és műfaj. Munkamódszer, ugyanis az újságíró – aki alapvetően kíváncsi ember – kérdez, kérdéseivel irányítja, mederben tartja a beszélgetést, az alany pedig válaszol. Az így kapott információkat pedig beépíti a sajtóműfajok egyikének szabályai szerint megírt anyagba. Az interjú ugyanakkor […]

Főcze János gyimesközéploki származású történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa. Doktori dolgozatában a Magyar Dolgozók Országos Szövetségének történetéről írt: egy baloldali magyar történetet mutat be, az 1934 és 1944 közötti évekből. A MADOSZ-ról egyúttal kiadvány is készült – a doktori disszertáció átdolgozott változata, amelyet a Hargita Megyei Kulturális Központban mutattak be a napokban, […]

József Attila-díjasaink portrésorozat // Kenéz Ferenc

Beszélgetőtársak: Albert Antal Orsolya és Visky András írók

Elérkezett a dióverés ideje (Beszélgetés a nyolcvan éves Cseke Gáborral) Első olvasásra versei puritán egyszerűséggel közölt gondolatsoroknak tűnnének, ha a figyelmes olvasó nem érezné mögöttük az átélt, megszenvedett tapasztalatokat, melyek garantálják a felszínre bukkanó szavak hitelességét. Így jövünk rá, hogy Cseke Gábor életműve hasonlít némiképp a jéghegyre: nem láthatnánk a hófehér, hamisítatlan gyémántként csillogó csúcsot, […]

Szombaton, július 10-én elrajtolt Közép-Európa legnagyobb hagyományú régizenei eseménye, a Csíkszeredai Régizene Fesztivál 2021-es rendezvénysorozata. A szakmai előadásokat, mesterkurzusokat és kísérőprogramokat is magában foglaló esemény művészeti vezetője, Filip Ignác Csaba az eseményt megelőző sajtóértekezlet után nyilatkozott a maszol.ro portálnak. Farkas Endre interjújából idézünk.

A ma, szombaton, július 10-én rajtoló Csíkszeredai Régizene Fesztiválról a Hargita Népe kérdezte a rendező HMKK menedzserét, Ferencz Angélát: – A tavalyihoz képest miben lesz más az idei fesztivál? – Minden fesztivál más, igazán más a tavalyi fesztivál volt. Különleges volt, mert sok fejtörést okozott a szervezőcsapatnak a járvány, végül a folyton változó helyzetben a […]