A SZÍNÉSZ… A színész járhat mindig könyvvel a hóna alatt, sőt valódi tudós is lehet, törheti is fejét szerepén; de ha ügyetlen, szegletes, ha hangjában nincs hajlékonyság, ha hebeg s akadoz beszédében, ha arca s mozdulatai merevek: egy egész könyvtár sem segít rajta. Szigligeti Ede Színházi Élet, 1919/2

KÉT ÉLET Velencei kép Itt fürdenek az előkelők. A tengert minden éjszaka külön kimossák számunkra, tiszta vízzel az erre szerződtetett inasok, s hullámait reggelre szépen megfésülik. Mindnyájan finomak. A férfiak kövérek, mint a nők, a nők soványak, mint a férfiak. Napokig figyeltem a homokban egy szuszogó gömböcöt, kit szoptatós dajkának véltem, de később megtudtam, hogy […]

TENGERRE, MAGYAR A hajó zászlója felárbocra van eresztve. Mit jelent ez? Régi hajósnép lévén, a pestiek tudják, hogy ezt a kifejezést a baccarat-nál alkalmazzák, mikor a bank már többször ütött egymás után, s a szegény pointeurök riadtan adják ki a jelszót: „félárbocra a téteket”. Valószínűen a hajósok is tőlünk tanulták. Némelyek aggodalmas arccal járnak a […]

KIS PÁRIZSI GONDOLATOK Szajna. Ez a csecsemő folyó? Ez a smaragd pocséta? Ez a játékvíz? Inkább egy kokott sötétzöld parfümjének gondoltam volna. Különös, hogy a francia nép milyen kevésre becsüli a kényelmet. Boldogan, de bohém módra él, mintha minden pillanatban helyet akarna változtatni. Micsoda liliputi mosdótál, dívány, szék van a szobámban. Mi magyarok otthon a […]

KARINTHY, SZÉP ERNŐ Karinthy Frigyes mindenkit egyformán üdvözöl. Meglóbálja kalapját, hirtelen odavágja: — Nagyon sietek! — és elsiet. Ha egészen ismeretlen, aki köszönt, nagyon siet, ha jó ismerős, még jobban siet. Szép Ernő úgy tartja eléd kalapját, mintha rózsával volna tele.

Hölgyeim és Uraim, olcsóbb lett, olcsóbb lett, mégiscsak olcsóbb lett, úgy-e mondtam, hogy nem kell türelmetlenkedni, nem kell lázongani, forradalmat csinálni, be kell várni a gazdasági élet természetes fejlődésében az egyensúlyt, ki kell jönnie az igazságnak, a kereslet és kínálat törvényei nem ismernek politikát – olcsóbb lett, olcsóbb lett, csak azért is olcsóbb lett, hiába […]

A KALAP Szövegét írta: KOSZTOLÁNYI DEZSŐ Zenéjét szerzette: ÖTVÖS ADORJÁN A Fasor Kabaréban énekli Szőllősi Rózsi Egy kalapról szól ez az ének S e pár együgyű fura rim Figyeljenek reá szelíden Ó hölgyeim és uraim. Gazdája csákót tett fejére De ő a fogason maradt Az előszoba fogasán volt Ez a kalap. Egy szürke, fess civilkalap.

Már jó pár éve elérhető magyar nyelven az angol irodalom eme sajátos humorú, olvasmányos alkotása (magyarítását még a huszadik század elején biztosította nagy nevettetőnk, Karinthy Frigyes és angolul kitűnően tudó, nyelvzseninek tartott nénje, Karinthy Emma, aki nem egyszer segítette ki öccsét felvállalt fordtói munkájában, s minél jobban elmélyed benne az olvasó, annál inkább meggyőződik róla, […]

HOGYAN KÖSZÖN BRÓDY SÁNDOR? Sándor bácsinak nagyon sokan köszönnek, őt mindenki ismeri Pesten, ő az, akit nem lehet összetéveszteni senkivel, nem hasonlít rá — bókként legyen mondva — egy ember se Magyarországon. (Az egyik fia csak, de annak se olyan fiatalos a képe, mint az övé.)

Fenti címmel Bedő Zoltán (Székely Hírmondó) a Székelyföld folyóiratban 2020-ban megjelent írásaiért díjazott Szonda Szabolcs költővel, műfordítóval készített interjút. Ebben a Sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója örvendett, hogy az általa nagyra becsült folyóirat szerkesztősége előnyben részesítette. Olyan szakmai műhely tüntette ki, mely szakmai szálkon túl közel áll személyileg is őhozzá. Közös nemzedéki elkötelezettségük, hogy […]

Hölgyeim és Uraim, ugyan kérem, mondtam Szegény Embernek, kárpótlásul, amiért ezúttal, véletlenül, nem tudtam őt kisegíteni azzal a kis összeggel – ugyan kérem, mondtam Neki. Ugyan kérem. Nem olyan borzasztó a dolog, ahogy Ön látja. Fel a fejjel. Ugyan kérem.

Hölgyeim és Uraim, az egész városban el van terjedve a hír, magam is többektől hallottam ma reggel, megbízható emberektől, akik egyébként nem szoktak hebehurgyán továbbítani pletykákat. Érdekes, milyen hamar megy az ilyen dolog. Azt mondhatnám, mindenki erről beszél. Tíz ember közül kilenc, ha találkozol vele, direkt figyeltem, a második percben szóba hozza. Hogy aszongya, mit […]

A KECSKE Az Operaház „Dinórah” előadásainak szenzációja az a jól dresszírozott kecske, mely bámulatos precizitással végzi nehéz színészi feladatát. A múltkoriban a színpadon végigbaktató kecske bámész szemekkel nézett a zenekarba és a karmesteri pulpituson ülő karmesterre.

Hölgyeim és Uraim, hát mégis leszállt a question marte-i repülőgép, miután egy hétig keringett a város fölött – és ezzel kénytelen vagyok lemondani balladámról, amit titokban írni kezdtem már, s amivel olyan sikerre számítottam, mint amekkora Poe „Holló”-jának volt, tekintettel arra, hogy ilyen tárgy… Na de most már úgyis hiába. Leszálltak. Mégis.

A TERRORIZÁLT SZERZŐ Szép Ernő, a poéta a múlt este fent járt a Modern Színpad öltözői körül. Nagy örömmel fogadták: ez természetes, és mindenkinek volt valami mondanivalója a számára. A legérdekesebbet azonban Ilosvay Rózsi, a színház legfiatalabb tagja kérte tőle: — Kérem, írjon nekem egy számot…—, így állt elébe, és többet nem is mondott.

Az egyik spanyol nyelvi web-portál mindennap elküld egy találomra kiválasztott spanyol szót (La palabra del día), annak etimológiájával és egyéb összefüggéseivel. Minden nap elolvasom a friss adagot. Ma az (ét)olaj volt soron. Az olíva-(olaj-)fákkal teli mediterrán vidéken csak a spanyolok nevezik arab (közel-keleti) eredetű szóval aceite-nek az étolajat (és aceituna-nak az olajbogyót).

A France Football mostani (év végi) összeállításában így néz(ne) ki a ’világválogatott’ – a tizenegy legjobb focista, aki valaha volt/van a világon: https://aif.ru/sport/gallery/luchshie_futbolisty_vseh_vremen A kezdő fotó (a néhai Lev Jasin – az orosz lap természetesen az egyetlen orosszal nyit) jobb és bal szélén látható kis nyíllal lehet a galéria képeit léptetni. Javaslom a jobboldalival lépegetni, […]

KIHÍVÁS ÉS KIHÍVÁS Még a Pacsirtaszó premierje előtt történt, hogy Móricz Zsigmond nagy méltatlankodással mesélte el Heltai Jenőnek, milyen kihívó modorban tárgyalt véle egy kis napidíjas az elöljáróságnál, ahol valamilyen ügyes-bajos dolgában járt el.

2020 augusztusának elején olvashattam egy újságban: „Karinthy ismeretlen karcolatai kerültek napvilágra.” Na, erre felkaptam a fejem. Jó író ismeretlen írásait remek dolog fölfedezni, hát még bennük mihamarabb elmerülni! De vajon miért maradtak ismeretlenek ezek az írások? Talán az író féltőn elrejtette őket? Mint más a családi ékszereit? Vagy a valutáját? A titkos bankbetétjét?

Teremnek a nóták Fönt is, lent is teremnek a nóták. Akik idehaza ülünk, a meleg tűzhely mellett, akárhányszor ki se merünk nézni az ablakon a késő őszi zimankóba: — Ez a rettenetes idő! Ez a borzalmas idő! És elgondoljuk a háborús élet szenvedéseit és fáradalmait. Hidegben, fagyban, esőben, sárban ott feküdni a lövészárokban. Sokszor étlen-szomjan, […]

A kis malac A déli harctérről való ez a kis történet. Egy fiatal hadnagy irta meg. Én szentül hiszem, hogy szóról-szóra igaz. »Ők is sáncokban feküdtek, mi is. És lövöldöztünk egymásra. Már jó közel férkőztünk hozzájuk: vagy kétszáz lépésnyire. Holnap-holnapután rohamra érik a helyzet. Már előre örültünk a táncnak.

FESTETT VILÁG DESZKÁIN Az állam sorsát rossz komédiások Intézik gyakran a való világban. Igaz művészek csak a színpadon Festett világ deszkáin játszanak. Ábrányi Emil Színházi Élet, 1917/36

A sötétlátó »Es muss auch solche Keutse geben.« Olyan fickókra is szükség lehet, akik mindent sötéten látnak, akik örökkön tele vannak aggódással és bizalmatlansággal. Mivel ha nem kellenének, hát miért volnának? Nos hát a kávéházban a pesszimista elkezd keseregni: ‘ — Nem lehet ezt kibírni. Elpusztulunk! Végünk van!

Azt hinné az ember, a harctéren csak lőnek, jajszó és fogvicsorgás közepette, pedig a jókedv sem kerüli el a harcba menőket. Aki valóságosan is éli a frontra küldöttek kényszerű életét, az tudja: a harcos sokszor mosollyal fűszerezi keserű sorsát. Kálnoki Izidor a huszadik század elején, 1915-ben Háborus tréfák címmel a harctér humorát kínálta fel az […]

KÁNIKULA Szin: a New-York kávéház. A hőmérő árnyékban 40 fokot mutat. Karinthy Frigyes belép a kávéházba, az emberek ájulnak a melegtől. Karinthy odalép az első ismerőshöz: – Mit csinál szilveszterkor? – ???