Fehér Illés műfordításaiból Bánatom Végeredményben – Elég idős vagyok Beismerhetem mi bánt

Interjúsorozat B. Tomos Hajnallal Hadd folytassam az amerikai meg a szerbiai olvasói befogadással – nem tartasz attól, hogy fogalmuk sincs, ki Ovidius, aki a versedben szerepel, nem tudják, kik a bukaresti áldozatok, esetleg még Bach is csak távoli ismerős…? De még közelebb az értelmezési eltéréshez: lehet, hogy a ”csend”, másfajta csend Los Angelesben, és megint […]

Interjúsorozat B. Tomos Hajnallal A sorozat eddigi részeiből megtudtuk, hogy Tomos Hajnal nemcsak költő, hanem belőle az újságíró is elő-előlép, ”művei” ezért vegyes képet mutatnak, a teljes lista az első részben található. A második részben a hangsúly Négyfalura esik, mely életének és tevékenységének színtere. De szó esik mellékes színterekről: bekerül a képbe Brassó, Bukarest, sõt, ha tovább […]

Fehér Illés műfordításaiból Esőkeret Fáradt őszi esővel oltom szomjam, azt a hatalmas korsót az éjszínű eget pörgetem.

Fehér Illés műfordításaiból Mese az útról Utam vezethet a földbe vezethet a földön

Fehér Illés műfordításaiból Szoba Szobámból nézem a madarat Akiről nem tudom Mikor fog elszállni Egy az utunk

Fehér Illés műfordításaiból Szavam megérintett Szavam abban a pillanatban érintett meg mikor elhatároztad senkinek sem hiszel

Fehér Illés műfordításaiból Megvédem az új temetőt (Mrkonjic) (Mitric tesvéreknek, Péternek, Lalinak, és Pavlovic Duskonak) Új temetőben régi barátok, két ragyogó labdarúgó meg a szenvedélyes filozófia és atlétika kedvelő.

Fehér Illés műfordításaiból Félelem Az általam egyre gyérebben látogatott opera és cirkuszi előadások között sok a közös ismérv.

/. . . / részegen távoznak éjjel a vendégek asztalunkon hátrahagyva az ínséget

Fehér Illés műfordításaiból Úton az otthon Az út mellett porban feküdtem. Nem láttam arcát ő sem az enyémet.

Fehér Illés műfordításaiból Óda a lábnyomokhoz Mikor az ösvényen a földön a felhők felett

Mögöttem a múlt… Mögöttem a múlt szép kék erdősége, Előttem a jövő szép zöld vetése; Az mindig messze, és mégsem hagy el, Ezt el nem érem, bár mindig közel.

Fehér Illés műfordításaiból Ha beszélünk Ha beszélünk kimondjuk amit nem akarunk

Fehér Illés műfordításaiból Az irgalomból kimondott hazugságokért Kegyelmezzetek azoknak akiknek nincs erejük a gonosznak szemébe mondani gonosz sem a rossznak hogy rossz,

Fehér Illés műfordításaiból Anyóka Anyóka útra készül reszketve, elfáradva a szélben a fű a földről felemelheti a szalmaszál magával viheti

Fehér Illés műfordításaiból Hidak a szemekben Látod-e a szél megnevettette a fenyőket a nap kiszítta a sziklaszemeket a föld nem fél a vihartól

Rafi Lajos erdélyi roma költő, akit 2013-ban búcsúztattunk tragikus halála alkalmával, beigazolta az íratlan hiedelmeket: költő az, akire halála után fokozottabban odafigyelnek. Hála annak a figyelemnek, amellyel jóakarói, barátai övezték, Rafi Lajos híre és tehetsége ismertté lett a határokon túl is. Költői értékeinek „honfoglalása” jól lemérhető a Magyarul Bábelben (Műfordítók és műfordítások portálja) gazdagodásán is:

Fehér Illés műfordításaiból Anyóka a ciprus alatt mennyi fájdalom szitál arcáról bőre hegyek vonulataiban völgyekben kúszik

Fehér Illés műfordításaiból Könnyű dal a megbékélésről ha feltételezzük hogy tegnap mindkettőnknek rossz napja volt és a véletlenül megérintett telihold hatott büszkeségünk kiteljesedésére

Fehér Illés műfordításaiból Maradj ne menj A semmi szónak kék az íze összeköti a cipőfűzőt a távozással Legyen ez az éj az emlékek lámpása a kristályherceg megidézése

Kívánság Ne a hóban, csillagokban, ne ünnepi foszlós kalácson, ne díszített fákon, a szívekben legyen karácsony! Želja Ne u zvezdama, u snegu, ne na svečanom mekom kolaču, ne na okićenom drvu, neka bude Božić u srcu! Fehér Illés fordítása Forrás: Ezüst híd – Srebrni most

Fehér Illés műfordításaiból Szó Költemények voltunk születésünk előtt most a meg nem írt kéziratok után kutatunk a szivárvány hosszú mancsaival az eget földre és alvilágra szabjuk

Fehér Illés műfordításaiból A költő magánszáma A véletlennek köszönhetően lettem költő. És most itt vagyok, önmagam és a valóság között elítélve, megfeszítve.

Fehér Illés műfordításaiból Hiába ébresztem A növényeknek önmagát magyarázó nap miatt ébresztem a két ujj között kifeszített égért a torkot maró szavak miatt ébresztem fülemmel szeretem