Fehér Illés műfordításaiból A szél ideje (Jeruzsálem – Arie Livne) Ingó pálmák árnyak az út mellett Lábunk elé ijedt virág esett örök idő barangol a vér áradatában

Fehér Illés műfordításaiból Tény a tömegről (mindöröktől mindörökké) időben figyelmeztettük vékony a szilvafa ága támaszként nem szolgálhat

Fehér Illés műfordításaiból Mi legyen a könyvekkel? Lakást vettek, igazi, tágas kutyaól, arasznyi kutyapáholy, a többi városhoz hasonló szűk városban.

Fehér Illés műfordításaiból Főutca Igaz századok óta vagy felnőtt főutca, soha senki nem kérdezett,

Elérkeztünk a Fehér Illés szabadkai műfordítónak rendre feltett kérdéseink közül a hatodikhoz – és egyben az utolsóhoz. Ebben utaltunk rá, hogy többször leírta: valósággal Radnóti Miklós szavaival udvarolt fiatal korában, annyira megkedvelte a tragikus sorsú költőt. Most, meggyilkolásának 70. évfordulójára nagyszabású szerelmi ciklust fordított tőle. Miben rejlett e vállalkozás öröme – és minden nehézsége?

A szabadkai Fehér Illéshez intézett ötödik kérdésünk arról szólt, hogy miként ismerkedett meg – műfordítóként – az erdélyi költészettel? És mint a kérdés némileg tapasztalt ismerője: érez-e sajátos jegyeket az erdélyi szerzők versein? Melyek ezek (ha vannak)? – A kérdés tudomásul vétele után első gondolatom: erre nem válaszolok, meghaladja tudásomat, a válaszadásra nem vagyok méltó… […]

Folytatjuk a szabadkai Fehér Illés műfordítóval folytatott virtuális beszélgetésünket. Negyedik kérdéscsomagunk: Életében és műfordítói pályáján meghatározó állomás volt Banja Luka. Meséljen a korabeli irodalmi életről – amely úgymond magához vonzotta önt – és első műfordításairól. Nevezze meg 1-2 akkori tolmácsolását, amikre ma is szívesen emlékszik vissza. (Káfé főnix)

Folytatjuk a szabadkai Fehér Illés műfordítóval folytatott virtuális beszélgetésünket. Harmadjára az alábbi kérdéseket tettük fel neki: – Ön mint délszláv állampolgár, de mint műfordító is végigkövette a Szerbia elleni büntetőhadjárat eseményeit és körülményeit. Mi az a gondolatmenet, amit fontosnak tartott a magyarajkú olvasó felé is tolmácsolni a kortárs délszláv költészetből? Nevezzen meg három emblematikus, Ezüst […]

Ők (a háborúban elhunyt szeretteim) Föld alatt nyugszanak Nem moccannak Megkönnyebbültek A teher ránk maradt

Az éj – Noć Nem tudom, mikor szállt le ez az éj és azt hiszem, sosem lesz vége. Már elfelejtettem, volt-e valaha is nappal. Egyetlen hatalmas éj az emberek szemén, a virágkelyheken, a levélereken, a folyók víztükrén. Egybeolvadt a föld az éggel, a tenger a szárazfölddel; az álom valóság, mert az emberek és tárgyak álmai […]

Mosztári esők – Mostarske kise Egyszer, ősszel, Mosztárban szerettem egy Tündét, ó, ha tudnám, hol szendereg, kinek a mellén, fejét venném, fejét venném, ó, ha tudnám, kitől kapja a csókokat fogait kiverném, fogait kiverném, ó, ha tudnám, a gyömölcsöt, a még éretlent ki szüreteli bennem.

Kóló / Kolo Újra az a sirató kóló némán is zokogó az esendő világot leteperő bús lelket felemelő legény áll a legeslegszebb törékeny kedvesem mellett

ADY András: 1976. július 12-én született Csíkszeredában, humanisztika – idegen nyelv szakon végezte középiskolai tanulmányait a Márton Áron Gimnáziumban. Két év sportfőiskola következett, majd a Babeş-Bolyai Tudományegyetem pszichológia karán államvizsgázott. Jelenleg kulturális szakirányító a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatalban. AGNEL Hidvégi Éva: Úgy hívnak, hogy Éva Agnel vagy Agnel Hidvégi Éva (az Agnel-nek semmi köze az angyalokhoz, […]

  Válaszol: Fosztó László Kérdez: Gergely Tamás   GT: Téged inkább a Pluralizmus Erdélyben Facebook-oldal olvasói ismernek, de aki oda nem látogat el, annak hogyan mutatkoznál be? Ki vagy te, Fosztó László? FL: Hamár a fotózás apropóján beszélgetünk, nem hiszem, hogy volna egyetlen olyan univerzális kép, amit fel tudnék villantani, s maradéktalanul megmutatná ki vagyok. […]

Gyökerek és szárnyak   ‒ Meséljen, kérem, a gyermekéveiről. ‒1936. január 2-án születtem Marosjárán. A szülők beleegyezése nélkül írták be az Irina nevet az anyakönyvbe. Négyéves voltam, amikor bejött a magyar hadsereg (emlékszem, népviseletbe öltöztetve levittek Körtefájára, a főút mellé), és nyolcéves, amikor jöttek az oroszok, dübörgő tankokkal (akkor egy kerítésre felállva bámultam őket). Öten […]

„Hajósinas koromban, nyáron, a zörgő, vontató Tatáron,” Flórának, 1937. március Közös hódolat József Attilának (2005-2014)  (In memoriam Színkép – RMSZ)

  „Mindig székely szív dobogott bennem !”   1975-ben, marosvásárhelyi tárlatának megnyitóján Zsigmond Aranka képzőművészt a jelenkor Pénelopéjának nevezte Sütő András. Azóta nemcsak a szövésben, hanem számos más műfajban is kipróbálta a művészi önkifejezés eszközeit, jelenleg egész múzeumnyi festmény, kollázs, zászló, fotómontás stb.viseli Zsigmond Aranka szignóját. Személyesen pár évvel ezelőtt ismertem meg a művésznőt az […]

Szatmári monitor – 2013. május 6. Szerző: Hábel György, Budapest, 2013.   Engedtessék meg nekem, hogy anyai ágon erdélyi rokonságom ismeretei révén Petőfi segesvári sorsáról írjak. Nagybátyámnak, Simonfy Ákos erdőmérnöknek az édesapja Bem József hadtestének tábori főorvosa volt. Bem tábornok rábízta Petőfit.1990-ben hazalátogattam felvidéki szülőföldemre, és ennek során, a vonaton a velem szemben ülő magyar […]

Max Blecher (1909–1938)   „Blecher úgy él, hogy közeli viszonyt ápol a halállal.“ (Mihail Sebastian)                         Bár Max Blecher a XX. század szülötte, mégis a XXI. század írója lett, ugyanis a szinte teljesen elfeledett alkotót az utóbbi időszakban újra felfedezték. Sajátos világának kialakulásában tragikus módon szerepet játszott a Pott-betegségnek is nevezett csonttuberkulózis okozta mérhetetlen […]

Tiszta szívvel (Le coeur pur) Más ezt észre se vette,Ám boldog volt felette.De bármily szedte-vetteVolt is, a nagyokat kinevette,Fütyült a komoly emberekre,A pénzre és a dicsőségre.Olyan volt, kit lefognak,És a börtönbe dugnak.

Budapesten, a Bajcsy-Zsilinszky út 3. szám alatt, működik az Illúziók Múzeuma (https://illuziokmuzeuma.hu/kiallitas/). Mindenkinek ajánlom, hogy látogassa meg, de főként a középiskolás diákoknak. Itt láthatják meg a matematika, fizika, és a művészet rengeteg érdekfeszítő megvalósítását, itt érthető meg a matematika és a művészet rejtett összefüggése is.

Idén jubileumát ünnepli a nagyenyedi kollégium. Bár ma – a magyar iskolák számát tekintve – egy egyiskolás megye, Fehér megye magyar oktatási intézménye, jelentősége messze túlmutat a megye határain, Erdély egész területére kisugárzik. Erről, no meg az intézmény székelyföldi kötődéseiről beszélgetettünk dr. Garda Dezső történésszel. (Sarány István)

MEGJELENT a Kalligram folyóirat háborúellenes száma. Fantasztikusan gazdag szám lett, hasonlót még nemzetközi vizeken sem látni. Köszönet érte, a gondos és dinamikus szerkesztést esetemben Gábor Danyinak. Részemről benne: Hetényi Zsuzsa: Azov védelme. A folyamatos háborúk hasonlóságáról (történelmi esszé)A továbbiak:

Bordy Margit költő-festőművésszel az alkotásról Még nem tudom milyen, mikor találkozunk. Versei, képei után komoly, elkötelezett, határozott vélekedéssel a világról, saját utat taposva magának a festészet, költészet birodalmában.Hamarabb érkezik pár perccel a cukrászdába, ahol – a hely miatt? a megelőlegezett bizalom okán? – azonnal egymásra hangolódunk, és már régi ismerősként beszélgetünk. Mindez a világhálónak köszönhető, […]

Ha a szomszéd szobából nem jön olyan erőszakosan át az esti telenovella kezdő dallama – Meredith már betéve tudta minden sorát, pedig csak az anyja és nagyanyja nézte vallásos, kihagyhatatlan áhítattal estéről estére –, szinte kiáltásként hallatszik az aktahalom mögül alig kilátszó lány sóhaja. Lassan vége a hétvégének, vasárnap este, és ő újból nem készült […]