Kosztolányi Dezső panaszolta nekem: — Képzeld el, mentem Szabadkán az utcán, és valaki rám kiáltott: „Szervusz, Molter! …” Ennél nagyobb sértés nem ért életemben. Én meg arra gondoltam: ennél nagyobb dicséret nem ért életemben.

Leánytípusok – Milyenek a leányok nálunk és egyebütt? Csokorba szedtük a különböző nagyvárosok leány-típusait. Jellemzésükre előkelő írók vállalkoztak. Némelyek a szatíra mögé rejtették el a jellemző vonásokat, de ezért így is érdekesen és vonzóan mosolyognak felénk az üde leányarcok.

A könyvek Egy fiatal írót a Royal-kávéházi asztalnál a következő kérdéssel fogadott az egyik jóbarátja: — Te, mi történt veled tegnap délután? — Miért? — A Bástya-utcában láttalak valami síró cselédleánnyal. — Ja, igen…csakugyan…— felelte szórakozottan az író.

Egy vasúti indóházban Az utas, midőn kutyafuttában bekapott egy pár tál ételt, s még nem csengettek az indulásra, kávét parancsol. A pincér bekiált a konyhába. — Fekete kávét, de — forró legyen.

Hogyan élnek a költők? Erre a kérdésre nem könnyű a felelet. Bizonyos azonban, hogy a mai poéták jobban élnek, mint éltek a múltban. A múlt költője a holdvilág által gyéren világított padlásszobában vetette szerelmes verseit papírra, míg a modern költő ízléssel berendezett lakásában veti magát kényelmes támlás székébe, és elgondolkodva a nem annyira szép, mint […]

A leglustább Az egyik alföldi gyalogezred harmadik százada arról nevezetes katonai körökben, hogy ez idő szerinti legénysége egytől egyig lusta emberekből áll. A legszigorúbb tiszteket és altiszteket osztották be már a századhoz, de e körülmény sem változtatott a legények lustaságán. A múlt héten uj századparancsnok-kapitányt kapott a század. A kapitány kíváncsi volt, hogy mégis, melyik […]

Hogyan csinálják az erdélyi káposztás tyúk-levest? Előre is esedezünk t. nőolvasóinkhoz, hogy valamiképpen ne kegyeskedjenek megneheztelni azért, ha hébe-hóba a férfiak is belekontárkodnak az ő dolgaikba tanácsaikkal a főzőkanál forgatását illetőleg. Abban a reménységben, hogy szívesen veendik: bátorkodunk a Kürthy Emilné által kitűnően szerkesztett „Háztartás“ nyomán közölni t. olvasóinkkal az erdélyi káposztás tyúk-leves készítési módját, […]

Hétezer év és tíz perc A szegedi repülőnapon történt, a fölszállás előtt. A tribünökön rendkívül izgatott volt a közönség. Fél háromra volt hirdetve a fölszállás, de negyed négykor még a zászlót sem húzták föl. Az egyik páholyban egy fiatal asszony ült az urával, őnagysága türelmetlenkedett.

Incidens a Tisza Lajos-körúton A Tisza Lajos-körúton tegnap nagy csoportosulás állította meg a járókelőket. Az egyik kávéház előtt egy úriember, aki feltűnő szépségű feleségével sétált, rátámadt egy idősebb ügynökre. — Hallja-e, micsoda szemtelenség…Már napok óta figyelem…Ha még egyszer merészeli, letöröm a derekát, kipofozom a fejét a helyéből, csirkefogó, vén aszfaltbetyár…

A feledékeny szolga Az egyik szegedi bankban van egy szolga, nagyon derék és megbízható férfiú, csak egy kicsit nehézfejű. Az eseteiről valósággal legendák keringenek. Nemrég történt, hogy a bank egyik fiatal hivatalnoka, aki nemrég házasodott, a következő, kétségtelenül nem nagyon egyszerű megbízást adta neki:

Társalkodónő Régen volt, de igaz és jó história történt a legutóbbi népszámláláskor Bogáton. A számlálást egy öreg jegyzői írnok végezte egyik községi esküdttel. Eljutottak munka közben a falu végre is, ahol a tapasztó Zsiga cigány lakott a purgyéival a kunyhóban. Kérdik a Zsigát: — Van-e feleséged, Zsiga?

Három és fél évtizeddel ezelőtt startolt a gorbacsovi ’”szuhoj zakon’ – a száraz korszak. Betiltották az alkoholos italok forgalmazását (illetve szigorú korlátozásokat vezettek be: fejadag, árusítási időszak redukálása). A – szintén törvényen kívül helyezett – házi pálinkafőzés (szamogon) fellendült, és az ellenőrzetlen kotyvalékok tízezerszámra okoztak haláleseteket és megnyomorodásokat országszerte… Mert a jelszó megmaradt: A vodka […]

Az új Jókai Az egyik szegedi napilap szerkesztőségébe bekopogtatott a napokban egy fiatalember. Büszkén és önérzetesen nyújt át egy csomó kéziratot. — Mi ez? — kérdezte a szerkesztő. — Regény! — felelte az író. — Miről szól? — A címe: „Egy kalandor a középkorból”.

Ma már nálunk is mind több helyen hirdetik és kínálják a frissen készült, forró hamburgert, e kettébe vágott s vagdalt hússal, körítésekkel, fűszerekkel töltött, ilyen-olyan mártással, mustárral nyakon öntött, utcán át rögtön befalható spéci szuperzsömlét. Nekem bizony hiába: Amerikában bőven nyílt alkalmam fogyasztani és megutálni, ha ebédidő tájban erre-arra kószálva New Yorkban vagy másutt nem […]

Templomjáró kutyák Voltak kutyák, amelyek minden vasárnap elmentek a templomba, írja Camille Flammarion a „Contemplations scientiquens” című cikksorozatában. Szenzációt keltő állítását azonban rögtön megszorítja, amennyiben hozzáteszi: „De föltehető, hogy jámbor ténykedésüknek nem voltak teljes tudatában”, amit bátran el is hihetünk a népszerű francia asztronómusnak. Íme néhány példa, amelyet Flammarion idézett cikkében fölhoz:

Arany János szobra A nagykőrösi ünnep (Kiküldött munkatársunktól) Magyarország szellemi arisztokráciájának oly impozáns vegyülete aligha volt még együtt Nagykőrös városában, amilyen vasárnap sereglett ott össze Arany János szobra, majd a fehér asztal körül. Félszáz esztendővel ezelőtt a körösi kálomista kollégiumban tanárkodott Arany János, kilenc esztendőn keresztül nevelvén a nagy alföldi város ifjú generációját s most, […]

A csók eredete Ami a szívben, az a szájon. Ez a mondás vezet a legegyszerűbb és legtermészetesebb magyarázatához a csók keletkezésének. Szimbólum a csók, külsőleg is látható jele a szavakban ki nem fejezhető szerelmi érzésnek. A szerelemben tulajdonképen bizonyos mértékben a szerelmesek lelkének kölcsönös kicserélése történik meg. A szerelmes átadja imádottjának a saját lelkét, és […]

Salamon Gyula: Antitézis Beszélgetünk, beszélgetünk szerelmetes barátommal. Nincsen a világon még két olyan ember, akik egymást mindig így eltartják szóval. Örökösen járja az az örök téma, amelyről, ha nálad épen aktuális, bizalmasod előtt sohse maradsz néma.

Katonai hűség A nemrég lezajlott nagygyakorlatok alatt történt ez az eset. Az apró kis falucskában nagyon nehezen ment az elszállásolás. Ugyanaz volt a baj mindenütt, tudniillik, hogy kevés volt a hely. Így történt aztán, hogy egyik faluban egy egész ezredet kellett elszállásolni egy kicsiny pajtában, ahova alig fért be száz ember. A tisztikar pedig igen […]

Népbolondító Elfogott a rendőrség egy látszólag előkelő kinézésű gazembert, ki egy jámbor cipészt és egy fuvarost azzal a hallatlan ígérettel csapott be, hogy ő a királynak ismerőse, és az osztály-sorsjátéknál a szám kihúzásánál van alkalmazva. Miután pedig ő a szegény népen segíteni akar, azért hajlandó közreműködni ahhoz, hogy a cipész és fuvaros egy általuk megjelölendő […]

Akármilyen vékonyka könyv is, már csak a témájánál fogva szigorúan fellapozandó. Majd következik az, hogy később képtelenek vagyunk letenni. Aztán már hegyezett ceruzával a kézben olvassuk a történetet, amit a 2018 januárjában elhunyt dr. Ujváry Zoltán, a Debreceni Egyetem professor emeritusa gyűjtött fel néprajzi kutatóútjai során, majd szövegtakarékosan vetett papírra.

Mennek a csángók! Odescalcliy Arthur herceg figyelmébe Jönnek a csángók! Ez volt az örömhír, mely csak rövid idő előtt szárnyalta be hazánkat és Kárpátoktól az Adriáig büszke és hazafias önérzettel tölté be mindnyájunk szívét annak hallatára, hogy szeretett anyaföldjüktől egykoron elszakadt bukovinai magyar testvéreink visszatérnek az édes szülőföldre „melyen kívül nincsen a magyar számára hely”.

Az idén is megtartották a helikoni írók leszármazottainak találkozóját Marosvécsen. A rendezvénynek, amelyet a Helikon-Kemény János Alapítvány szervezett, s a Kemény-kastély adott otthont – számolt be az eseményről oldalas riportban a Hargita Népe riportere, Simó Márton. Ez alkalommal a kiemelt témát a helikoni írótársadalom mártírjainak sorsa, életútja képezte.

Mikor a világ vége jön, akkor lehullnak a csillagok. És jelekvel jön, az égen lesznek jelek. Ijesztgetik az embereket. Elszárad a víz, nem lesz víz, kimaradnak az állatok. Három napig nem lesz napvilág. A vízi állatok megtámadják az embereket, sikítoznak meg minden. Az emberek félnek.

Az Isten s az ördög fog járni fődön. S az ördög jár egy demizson vízvel, s az Isten jár egy üveg vízvel. S amelyik ember az Istentül iszik, az nem szomjul meg soha amelyik iszik a demizsonból, az mindig megszomjul, mert az ördögtül iszik. De az Isten úgy adja, hogy abbul a kis vízbül nem […]