Retro-vita: Mumuban, akár a tehenek?
Néha „bekeményítek”, de úgy érzem, hogy a nyomdafestéket nem tűrő szavak akkor indokoltak, ha az adott szövegkörnyezetben szellemesek, frappánsak. Nem akarok ujjal mutogatni senkire, de egy-egy pesti nemzedéktársam novellája és/vagy verse olyan atmoszférájú, mint egy szellőzetlen szállodaszoba, ahol a ciklámen színű nőstényszag és a halványszürke kanbűz olyan fröccsentett [fröccsöntött] konglomerátumban tekereg egymásban, mint a betiltott fehér-rózsaszín Tardil altatóban a gyorsaltató és nyugodt alvást biztosító hatóanyag összepréselt elemei.
Igen, a teljes magyar szótárt használom, de nem vagyok modorosan káromkodós, ami ugyanolyan kibírhatatlan, mint a masamódok édeskés-tubicás angyalom-bogaram nyelve. A „basszam” csak nyakkendőben és tilalomban érdekes; kezeslábasban súlytalan marad. Nem érzem tökéletesen magam, de a mai káosznak sok közös vonása van a tilalommentes Paradicsommal, ahol a tilos megengedett ugyan, de nem kötelező és nem sikkes. Az abszolút szabadságot lehet, hogy nem az Éden jelenti, hanem Gauguin három nőalakos képe: az egyik meztelen, a másik csak derékig az, a harmadikon mumu van [tahiti nyelven: ruha] és paradicsomi, vagy ha úgy tetszik: eseménytelenül vasárnapi békében ülnek egymás mellett, mint a tehenek.
Jó modorú, szertartásosan udvarias ember vagyok, de ha gonoszul visszaélnek türelmemmel, hölgyek előtt is ocsmányul káromkodom.
Cselényi Béla
költő
Korábbiak:
Retro-vita: A rendőr meghalt, a diri él
Retro-vita: Ágoston Hugó finomkodik
Retro-vita: Ribillió a Korunknál
Retro-vita: Hogy beszélne egy katona?
Retro-vita: Ha neked az anális túl lokális
Retro-vita: Hány lófasz teszi a finomlelkű írót?
Retro-vita: A szótár teli van mindenfélével…
Retro-vita: Mikor és miért (ne)?
Retro-vita: Rendhagyó „Nyelv és élet”
Retro-vita: A dolgok néven nevezéséről
Retro-vita: Az irodalom nem mindig a szépről szól
Retro-vita: Irodalom és szabadság
2010. október 3. 17:57
Hát ez az Béla. A türelem, amely itt lófaszt terem. Sajnos a kívülálló nem tudhatja, mit is érez a belülülő.
2010. október 4. 07:33
Erről az örökérvényű vidám sírfelirat jut eszembe: „Itt nyugszom én – olvasod te. Olvasnám én, s nyugodnál te…!”
2010. október 4. 08:09
Érdekes dolog ez a „basszam”. Mert nem (csak) a nyakkendő vagy a vasalt öltöny törli le a vulgaritást. Másként hangzana tegyük fel Berlusconi vagy akár Sarkozy szájából és megint másként mondjuk Károly Gusztávéból.
2010. október 4. 15:55
Károly Gusztávval más a baj. Évente egyszer elkapják, hogy túl gyorsan hajt. Legutóbb száznegyvennel. El szokott menni Texasba, ahol erre a célra készített pályán repesztheti. Meg is szokta tenni, de most itt kárénkodott egy hetvenes úton…
2010. október 6. 16:55
[…] Retro-vita: Mumuban, akár a tehenek? […]
2010. október 21. 06:15
[…] Retro-vita: Mumuban, akár a tehenek? […]