Retro-vita: Mumuban, akár a tehenek?

Néha „bekeményítek”, de úgy érzem, hogy a nyomdafestéket nem tűrő szavak akkor indokoltak, ha az adott szövegkörnyezetben szellemesek, frappánsak. Nem akarok ujjal mutogatni senkire, de egy-egy pesti nemzedéktársam novellája és/vagy verse olyan atmoszférájú, mint egy szellőzetlen szállodaszoba, ahol a ciklámen színű nőstényszag és a halványszürke kanbűz olyan fröccsentett [fröccsöntött] konglomerátumban tekereg egymásban, mint a betiltott fehér-rózsaszín Tardil altatóban a gyorsaltató és nyugodt alvást biztosító hatóanyag összepréselt elemei.

Igen, a teljes magyar szótárt használom, de nem vagyok modorosan káromkodós, ami ugyanolyan kibírhatatlan, mint a masamódok édeskés-tubicás angyalom-bogaram nyelve. A „basszam” csak nyakkendőben és tilalomban érdekes; kezeslábasban súlytalan marad. Nem érzem tökéletesen magam, de a mai káosznak sok közös vonása van a tilalommentes Paradicsommal, ahol a tilos megengedett ugyan, de nem kötelező és nem sikkes. Az abszolút szabadságot lehet, hogy nem az Éden jelenti, hanem Gauguin három nőalakos képe: az egyik meztelen, a másik csak derékig az, a harmadikon mumu van [tahiti nyelven: ruha] és paradicsomi, vagy ha úgy tetszik: eseménytelenül vasárnapi békében ülnek egymás mellett, mint a tehenek.

Jó modorú, szertartásosan udvarias ember vagyok, de ha gonoszul visszaélnek türelmemmel, hölgyek előtt is ocsmányul káromkodom.

Cselényi Béla
költő

Korábbiak:

Retro-vita: svédek

Retro-vita: Elaléló lila ló

Retro-vita: A rendőr meghalt, a diri él

Retro-vita: Ágoston Hugó finomkodik

Retro-vita: Ribillió a Korunknál

Retro-vita: Hogy beszélne egy katona?

Retro-vita: Fragmentálunk?

Retro-vita: …az Akadémiát?

Retro-vita: Spontán gondolat

Retro-vita: Ha neked az anális túl lokális

Retro-vita: Hány lófasz teszi a finomlelkű írót?

Retro-vita: Nyolcvan procent

Retro-vita: A szótár teli van mindenfélével…

Retro-vita: Mikor és miért (ne)?

Retro-vita: Rendhagyó „Nyelv és élet”

Retro-vita: A dolgok néven nevezéséről

Retro-vita: Az irodalom nem mindig a szépről szól

Retro-vita: Irodalom és szabadság

Retro-vita: Egy konkrétum

Retro-vita: Jó, rossz stb.

Retro-vita: Az igazi obszcenitás a véres erőszak

Retro-vita: Szabadszájúság vagy finomkodás?

2010. október 3.

6 hozzászólás érkezett

  1. Keszthelyi György:

    Hát ez az Béla. A türelem, amely itt lófaszt terem. Sajnos a kívülálló nem tudhatja, mit is érez a belülülő.

  2. demivanna:

    Erről az örökérvényű vidám sírfelirat jut eszembe: „Itt nyugszom én – olvasod te. Olvasnám én, s nyugodnál te…!”

  3. Keszthelyi György:

    Érdekes dolog ez a „basszam”. Mert nem (csak) a nyakkendő vagy a vasalt öltöny törli le a vulgaritást. Másként hangzana tegyük fel Berlusconi vagy akár Sarkozy szájából és megint másként mondjuk Károly Gusztávéból.

  4. GéTé:

    Károly Gusztávval más a baj. Évente egyszer elkapják, hogy túl gyorsan hajt. Legutóbb száznegyvennel. El szokott menni Texasba, ahol erre a célra készített pályán repesztheti. Meg is szokta tenni, de most itt kárénkodott egy hetvenes úton…

  5. káfé főnix » Blog Archive » Retro-vita: Amikor Pruteanunak igaza volt:

    […] Retro-vita: Mumuban, akár a tehenek? […]

  6. káfé főnix » Blog Archive » Retro-vita: A Káfé kérdezett is (4):

    […] Retro-vita: Mumuban, akár a tehenek? […]

Szóljon hozzá!

 
Verified by MonsterInsights