Ötvenhatosok mesélnek Csete Örsnek…/ I. A budapesti Csete Örs (sz. 1966) fiatal korától szenvedélyesen fotózik, fotográfusként is elismert. Ötvenhatos portrégyűjteménye, amelyhez valamennyi alany forradalmi élettörténetét is összegyűjtötte, egyedülálló a műfajban (1956. Budapest. Arcok és sorsok. Magyar Napló, 2001). A monumentális, magyar és angol nyelvű album elején elmondja:

Csörsz István: Viharjelzés – Riportok 1956 katonáival (szemelvények) Solymosi alezredes: (…) Elindultunk, elöl a harckocsizászlóalj – három vagy négy kocsim maradt otthon, mert éppen javítás alatt voltak. Olyan tizenhat-húsz harckocsival indultunk el. Mögötte jött egy lövészzászlóalj az összes nehézfegyverrel. A lőszer az utolsó kocsikon volt. Amíg az ezred riadózott, beszélgettem a Hídvégivel az irodámban.

Dr. Süli Attila történész, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa, az 1848-49-es erdélyi forradalmi eseményeket tárgyaló tanulmányok szerzője arra kért, hogy nézzem át Kolozsváron Kanyaró Ferenc főgimnáziumi tanár írói hagyatékát, mert Kanyaró, aki Szabó Károly történész, egyetemi könyvtáros mellett gyakornok volt, 1887-től négy éven át, lemásolta Bodor Ferenc jegyzőkönyvét, mely a „ két magyar […]

Dr. Kovács Ibolya: Úgy éreztem, kicserélték a várost – II. /56 éves, nyugdíjas; 1956-ban 23 éves, bírósági gyakornok/ Talán négy-öt hét telt el azután, hogy a szovjetek levertek mindent, amikor a bírósági gépezet is megindult. Előbb bevezették a statáriumot, majd a gyorsított eljárást. A statáriumnál nincs lehetőség jogorvoslatra, és a halálos ítéleteket 24 óra alatt […]

Dr. Kovács Ibolya: Úgy éreztem, kicserélték a várost – I. /56 éves, nyugdíjas; 1956-ban 23 éves, bírósági gyakornok/ Október 25-én, csütörtökön reggel utaztam fel Pestre, ha ritkábban is, de jártak vonatok… Mentem a jogi kar épülete felé és úgy éreztem, hogy hétfő óta, amikor utoljára erre jártam, szinte kicserélték a várost. Szétlőtt kirakatok, kiégett tankok, […]

Dokumentumok nyomában (Olvasónapló – 4) A nyolcvanas évek második felében készült mélyinterjúk nyomdokain a rendszerváltás után egész sor feltérképező szándékú beszélgetést/vallomást rögzítenek, mindenek előtt az 1956-os Intézet égisze alatt. Figyelemre méltó gyűjtemények láttak napvilágot ezek nyomán: „Szuronyok hegyén nem lehet dolgozni!” (Válogatás 1956-os munkástanács-vezetők visszaemlékezéseiből. Századvég Kiadó–1956-os Intézet, Budapest, 1993), a Pesti utca 1956 (Válogatás […]

Dokumentumok nyomában (Olvasónapló – 3) Ómolnár Miklós: 12 nap, amely… 1956. október 23-november 4. (Események, emlékek, dokumentumok. Szabad Tér Kiadó, 1989). Az olvasmányosságra is törekvő, sokszínű antológia kifejezett célja, hogy a dokumentumértékű irások – zömmel vallomások, újságkivágások, eseménynaptárak stb. – nyomán az olvasó saját maga alkothasson véleményt arról: forradalom, népfölkelés vagy ellenforradalom zajlott le Magyarországon […]

Válasz Komán Jánosnak Én nem Székely János (vagy az Igaz Szó szerkesztőségének) értékelését akarom felülírni, mert minden szerkesztőnek szíve joga úgy értékelni, ahogy jónak látja, hanem a „versekhez fűzhető” véleményemet írom, ami természetesen szubjektív és „hozzáértő” elemzésnek sem tartom, hiszen nem vagyok szakavatott irodalmi kritikus (Isten ments!). Azt, hogy a versekben megjelenő életérzéseket 1977-ben, én […]

Dokumentumok nyomában (Olvasónapló – 2) A továbbiakban – a teljesség igénye nélkül – megpróbálunk néhány kezünk ügyében lévő, kulcsfontosságú munkát röviden bemutatni, a tisztázási folyamatban játszott jelentőségük hangsúlyozásával. Nem véletlen, hogy ezek a munkák zömmel a rendszerváltás körül – az ezerkilencszáznyolcvanas évek végén – láttak napvilágot Magyarországon; és bár számos alapmunka, mint látni fogjuk, már […]

1962 és 1978 között többször is bekopogtattam az Igaz Szó szerkesztőségébe, néha levél-versküldeményeimmel. Csak Székely Jánossal beszélgettem, tartottam a kapcsolatot. Körülbelül tíz- tizenöt válaszlevelet kaptam tőle. Ezek közül egyikére a napokban – régi irataim között keresgélve – bukkantam rá. Lehet, hogy egy-kettő még bujkál valahol, de úgy emlékszem, hogy az 1971-es májusi, bélbori házkutatás után […]

Hírek, álhírek, rémhírek, legendák az 1956-os forradalom után Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján Győri László kommentárjával gyűjtemény jelent meg a Forrás folyóirat októberi számában (2006/10) Kádár megőrült, Maléter hatvanezer emberrel a Bükkben, a Szovjetunióban kitört a forradalom címmel, amelyben az elbukott forradalom modern „folklórjából” adott ízelítőt. 

Kozák Gyula: ’56 fegyveres felkelői …A fegyveres felkelők október 23-áról 24-ére virradó éjszaka ragadtak fegyvert a sztálinista rendszer védelmezői, majd a nemzeti felkelés leverésére behívott szovjet erők ellen, s néhány „vihar előtti csendes” napot leszámítva, november 10-11-éig folytatták a harcot. Igaz, hogy „csak” tizenöt-húsz napig voltak történelmi szereplők, de ezért a pár napért egész életükkel […]

Tamási Áron: Napló, 1956-1957 (részlet) XI. 4. vasárnap, Károly napja Hajnalban elkezdődött az orosz támadás. Az országban mindenütt, főleg a városok és gócpontok ellen. Elsősorban Budapest ellen. Hajnalban öt óra tízkor lövések zajára ébredtem. Ágyútűz és gépfegyver. A Budaörsi út felől. Hat óra körül a rádióban megszólalt Nagy Imre, a minisztertanács elnöke. Bejelentette, hogy az […]

Boga Márta: Mi is tüzet raktunk az udvaron /46 éves, szerkesztő; 1956-ban 13 éves, általános iskolai tanuló/ Nehezen lehetne pontosan megmagyarázni az okát, de az oroszórát nagyon utáltuk. Mindenki. Azt valahogy illett nem szeretni. Mert kötelező volt, mert nagyon erőltették. És a rossz orosz jegyekért valahogy otthon se járt annyi szidás, mint a többiért. Nyolcadikosok […]

Gömöri György: „Mire fölébredtem, már hallatszott a puskaropogás…” …- Éppen 56. október 22-én… Ja, a Panek Zoli-féle általam felfedezett verseket megtámadta egy erdélyi proletkultos, Szilágyi András. Erre Panek válaszolt, de én is válaszolni akartam az Útunkban közölt támadásra, és épp az Egyetemi Könyvtárban nézegettem a Dsida-anyagot, amikor kijöttem, és valaki megállított október 22-én ott a […]

Igazság: Ne lincselj! Gondolkozz! Tégy különbséget! Gyűlöltük a fasizmust, bármilyen színre festette magát; gyűlöltük a hitleri banditákat, akik az ártatlan zsidókkal együtt meggyilkolták a nemzet olyan nagy hőseit is, mint Bajcsy-Zsilinszky Endre. Gyűlöltük és gyűlöljük a vörös fasizmust, amelynek rákosista-sztálinista-péter-gáborista-farkasista vagy akármilyen direkció alatt működő kopói a legjobb magyar hazafiakat juttatták bitóra, börtönbe, kergették öngyilkosságba, […]

A forradalom (rádiós) hangja 1956. október 31. / Szabad Kossuth Rádió Budapest 11.10 h. Riportot hallanak Szántó István Budapest-Bécs-Budapest autóútjáról. A rögtönzött igazolást vesszük elő, stempli, rajta a Pest megyei tanács Semmelweis tanácsától Budapestről. Az igazolás azt tanúsítja, hogy a budapesti Rókus kórház igazgatósága kijelenti, hogy Szántó István az Autóműszaki Intézet tehergépkocsiján Bécsből az osztrák Vöröskereszt […]

Válasz a Pravdának A Pravda legutóbbi számában tudósítójának cikkét közli a magyarországi eseményekről. A cikk címe: „Népellenes kaland összeomlása Magyarországon.” Ez tévedés. Ami Budapesten történt, nem volt sem népellenes, sem kaland, s nem is omlott össze. Öt napig robbantak a bombák, szóltak a halált osztó gépfegyverek, öt napig vérzett és szenvedett ez a balsors tépte […]

Háy Gyula: Függöny zárult, október 23… A függöny zárult a Nemzeti Színházban a Varró Gáspár igazsága című színművem első felvonásának a főpróbája után. De ugyanabban a másodpercben új dráma kezdődött – olyan dráma, amelyről egy szó sem volt a műsorfüzetekben. Fiatal írók léptek be az üres nézőtérre. Engem kerestek.

Udvardy Frigyes: Adalék Rajk Pistikéről Rajk László letartóztatása után elvitték, bebörtönözték a feleségét is, elszakították pici, pár hónapos gyermekétől. Rajk felesége, Júlia nem tudta, mi lett gyermekével. A csecsemőt szintén elhurcolták, árvaházba helyezték el, idegen néven, az ifjú Rajk László Pistike volt, amikor hazakerült…

Dely László: „Éto Szuez?” /71 éves, nyugdíjas; 1956 őszén 38 éves, börtönből szabadult politikai fogoly, munkanélküli/ /1956/ Augusztus 20-án szabadultam, hat év után. A feleségem a francia követségen dolgozott az ötvenes évek elején mint titkárnő. Aztán egyszer csak letartóztattak mindkettőnket. Megpróbálták ránk bizonyítani, hogy kémkedtünk. Nem sikerült, de ez nem akadályozta meg őket abban, hogy […]

„Jön és megy a szövegelés” „A lap többé-kevésbé érdektelen hírekből állt, óriási betűdömping, gondolta, jön és megy a szövegelés, a képek többsége beállított fotó, semmi értelmük, néhány ember kezet ráz egy-egy világhatalom nevében, de hát ez az újság, nem várhatunk el tőle többet, mint amire képes, akkor nem újság lenne, valami más, az újság pont […]

Frunza tizedes Ahogy rajvonalba fejlődtünk, még a lövészárok kiásása előtt járőröket küldtek ki. Fél óra múlva bevonult az első egy ingben, gatyában, mezítláb, kalap nélkül behozott, szerencsétlen, öreg paraszttal: kém. A székely járőrvezető hozta egy közeli faluból, ahol útjába került. A nyomorult „kém” jajveszékelve méltatlankodott a saját nyelvén, valószínű azt akarta bizonyítani, hogy itt valami […]

… hogyan került a magyarokat sértő tábla a kolozsvári Mátyás-szobor elé Négy éve vizsgálja eredménytelenül a román ügyészség, hogyan került a magyarokat sértő bronztábla a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport elé – írta keddi számában a Szabadság című napilap.