Az ötvenhatos forradalom története a BBC-s változatban (részletek) Október 26. Egy katona a Kiliánból: Két dolog volt, ami rettentően hiányzott. Az egyik az élelem, amiben már igen szűkösen álltunk, és a bent lakó építőipari munkások összes készletét – mivelhogy ők otthon szoktak főzögetni – föléltük. A másik dolog pedig a kötszerhiány volt. Én 26-án kaptam […]

Az ötvenhatos forradalom története a BBC-s változatban (részletek) Október 25. A Parlament előtti vérengzéssel egyidejűleg, már a forradalom elején megszületett az új, szabad sajtó. Hódi Sándor, aki a forradalom alatt alakult lap, az Igazság munkatársa volt, menekülése után már a BBC londoni stúdiójában beszélt a magyar újságírás újjászületéséről: A forradalom első napjaiban, 25-én, elmentem a […]

Az ötvenhatos forradalom története a BBC-s változatban (részletek) Október 24. Vitalij Fomin, a magyarul is beszélő szovjet politikai tiszt az elsőként előre küldött, úgynevezett „operatív csoporttal” érkezett Budapestre az október 23-áról 24-ére virradó éjjel. Ő fogadta az ország többi részéből küldött szovjet alakulatokat. Elsőnek egy kerékpáros felderítőszázad érkezett Budapestre. Sárbogárdról jött. Én utasítást kaptam, hogy […]

Az ötvenhatos forradalom története BBC-s változatban (részletek) …A BBC Világszolgálat Közép-európai Szolgálatát 1956-ban Gregory Macdonald vezette. Amikor 1979-ben interjú készült vele, a nyugalmazott BBC-munkatárs így emlékezett a nevezetes napokra: Húsz esztendőn át tartó főosztályvezetői munkásságom legnagyobb eseménye a magyar felkelés volt. Nem sokkal a kitörése előtt, éppen a zavargások idején jártam Lengyelországban, tehát tapasztalhattam, hogy […]

A napokban levelet kaptunk Szente B. Levente székelykeresztúri barátunktól. Elmondta, hogy az elmúlt hetekben távol volt otthonától, külföldön tartózkodott, de most végre hazatért és nem jött üres kézzel. Saját versei mellett írásokat hozott haza néhai legjobb barátja hagyatékából, aki tragikus körülmények között, ígéretes írói pályája kezdetén hunyt el 1994-ben. Levente számos versét, prózai írását írta […]

Nem hallgatni, hanem beszélni kellene ’56-ról LEVENDEL LÁSZLÓ – ACZÉL GYÖRGYNEK Tisztelt Aczél Elvtárs! Legutóbbi beszélgetésünk folytatásaként, a „téma” kibővítésére és álláspontom tisztázására írom ezt a levelet. A magyarországi szocializmus kívülről nézve elfogadható vagy éppen tetszetős külleme ellenére napról napra nő szorongásom, ha a holnapjára gondolok. Bárhogy kutatom a kapaszkodókat, a javulásra mutató, még oly […]

Örvendetes és kellemes elintézés (Két levél Déry Tibornak) HORVÁTH ZOLTÁN – DÉRY TIBORNAK Budapest, 1963. március 30. Édes Böbém s Tiborkám, csak azért írok, hogy röviden tájékoztassalak: mindenki hazaérkezett. Bibó, Obersovszky, Ádám, Mérei, Fekete, Kopácsi – szóval kivétel nélkül mindenki. Úgy tudom, hogy már nagyjából mindenkinek állása is ki van jelölve. Ádám Gyuri a Közgazdasági […]

Lapok a Jelcin-dossziéból (1956. november 4.)   21. ZSUKOV JELENTÉSE A MAGYARORSZÁGI HELYZETRŐL, 1956. NOVEMBER 4. 12 ÓRA Szigorúan titkos 12. példány Magyarországi helyzetjelentés az 1956. november 4. 12.00 órai1 állapotról Folyó év november 4-én 6 óra 15 perckor2 a szovjet csapatok megkezdték hadműveletüket a rend megteremtésére és a népi demokratikus hatalom helyreállítására Magyarországon. Az […]

Nemzetközi hadtörténeti szimpózium Erdélyben Nemzetközi hadtörténeti szimpóziumot tartanak 1916 – Románia háborúba lépése címmel augusztus 28. és 31. között Marosvásárhelyen és Brassóban. A rendezvény befogadója a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, fő támogatója Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa.

A román hadüzenet napján Érdekes, s egyben szokatlan módon tájékozódhatunk az első világháború mind európai, mind erdélyi-romániai kulisszaeseményeiről egy tollat fogó egykori magyar hírszerzőtiszt, Botár Árpád emlékiratából. Az erdélyi születésű újságíró az első világháborúban aktív kémelhárítóként dolgozott, referencia értékű munkájában megírta a huszadik század eleje kémtevékenységének egész mechanizmusát és módszertanát. Az 1916-os , augusztus végén […]

Repülőgéppel a fronton / Egy hadipilóta feljegyzései Repülőgépen Cetinje és a Lovcsen fölött Nekünk is keresztül kellett esni a regrutasoron, a kezdet nehézségein. Fontosabb feladatokat csak akkor mert ránk bízni a kapitányunk, miután már meggyőződött róla, hogy tisztességesen tudunk repülni és — amire még nagyobb súlyt helyezett — van bennünk elég akaraterő és önfegyelmezettség az adott […]

Bill Lomax: Magyarország 1956 ELŐSZÓ AZ 1989-ES MAGYAR KIADÁSHOZ A magyar forradalom kitörése idején, 1956-ban, tizenkét éves iskolásgyermek voltam Angliában, és a magyar forradalom volt az első nemzetközi esemény, amely felkeltette politikai érdeklődésemet. Abban az időben mit sem tudtam a politikáról, a kommunizmus történetéről, nem is szólva a marxista elméletről, sőt, nem hiszem, hogy tisztában […]

Pusztai Péter és Georgeta: Plakett Dominak Ezzel a plakettszerűséggel kívánunk Dominak a legjobbakat a jövőben. Ha már 17 évet Korondos-kodott, arra gondoltunk, hogy levesszük a Páll Erzsébet szép kerámiájáról a motívumot (a tárgyat a Hudson-i kiárusításon találtuk itt, Kanadában) és a Domokos portréjával megpróbáljuk párosítani… Éljen Bölöni Domokos, a Káfé (és nemcsak) kiváló írója! P.&G. […]

Az összeállítás tartalomjegyzéke: * Ádám Gyula: Családi körben (fotó) * Ady András: Cseke Gábornak – hogy sejtse (vers) * Ágoston Hugó: Légtestvérek és ólomoltár (esszé) * Gergely Tamás: Beszélgetés ANDRASSEW IVÁNnal (részlet) * Bajna György: Alkalmi sorok Cseke Gábornak (vers) * Bölöni Domokos: Cseke Gábor hétköznapi glóriája (esszé) * B. Tomos Hajnal: Ingyen-arany (vers) / Köszönjük, Gábor, […]

„Talpra, urak!” …Ha szebeni katonaéletem nem is volt fenékig tejfel, de a lugosihoz képest úri élet volt. A szebeni honvédlaktanyának a mi újonckiképző zászlóaljunk csak amolyan albérlő lakója volt akkor, az igazi főbérlő lakó a 21-es honvéd gyalogezred pótkerete volt. De én erről a főbérlőről keveset tudtam, nem kerültem érintkezésbe, tehát nem törődtem velük. De […]

A Nagy Imre-csoport elrablása / VI. Férfiak perben Január vége felé először Lukács Györgyöt, majd engem vittek be Bukarestbe azzal, hogy magyar elvtársak kívánnak velünk beszélni. Előtte Lukács Györggyel sokat beszélgettünk arról, hogy milyen magatartást tanúsítsunk. Lukács György kezdettől fogva azon az állásponton volt, hogy ha mód van feltételek nélkül hazatérni, ő hazatér. Én úgy gondoltam, […]

A Nagy Imre-csoport elrablása / V. Snagov, Călimănești, megkörnyékezések …Körülbelül 7-8 óra lehetett, teljes sötétség, amikor kiderült, hogy Románia földjén vagyunk és nem a Szovjetunióban… Körülbelül egy jó óra hosszat mentünk falvakon, kis falvakon keresztül, és megérkeztünk valahova, egy palotába, amelyik olyan volt, mint egy mesebeli kastély. Ki volt világítva, a fények ráirányítva. (Vas Zoltánné)

A Nagy Imre-csoport elrablása / IV. A repülőút Azt hiszem, családunk egyetlen vidám tagja Matyi volt, aki élvezte, hogy, életében először, repülhet. A gyerekek rosszul voltak, csak a mieink nem, Laci sem hányt, a családunkból senki. A gép végében ült egy civil ruhás úr, aki nagyon barátságos volt a gyerekekhez, beszélni nem tudott velük, mert […]

A Nagy Imre-csoport elrablása / III. Hová tartanak a buszok? A fordulat, a változás akkor következett be, amikor megérkezett ide a jugoszláv kormánynak a megbízottja, Vidics külügyminiszter-helyettes személyében, aki előzőleg hosszú évekig Jugoszlávia moszkvai nagykövete volt, és igen nagy szerepe volt a szovjet-jugoszláv kapcsolatok megjavításában. Később volt külügyminiszter is, és a legfelsőbb pártvezetésnek tagja is. […]

A Nagy Imre-csoport elrablása / II. Élet a követségen Nagy Imréék kaptak egy apartmant, aztán később mi is kaptunk, mi az urammal együtt a követ… na…, öltözőszobáját, gardróbját, ott rendeztek be nekünk két fekhelyet. És kezdtünk élni… a jugoszláv nagykövetségen, se ki, se be. Senki. Se be, se ki, csak a Borbának és a Politikának, […]

A Nagy Imre-csoport elrablása / I. …A gyerekeink fel-alá nyargalásztak az utcában, és tüntetést játszottak – mert hát ilyenkor ez a szokás –, és azt üvöltözték, hogy ne bántsd a magyart! Egyik barátunk, régi barátunk jött akkor ide, akinek a sofőrje lent ült az autóban, de néhány perc múlva fölrohant, nyakában két géppisztollyal, hogy rettenetes […]

Ötvenhatosok mesélnek Csete Örsnek…/ V. Linsemann-Kwasniewska, Hanna: „A magyar vőlegényem szüleinek a meghívására augusztusban jöttem Magyarországra, Pilisszántón laktam. Szeptember végén, amikor az egyetemi csoportom megérkezett Lengyelországból, csatlakoztam a csoporttársaimhoz. Terv szerint három hetet töltöttünk volna Magyarországon. Budapestre az utolsó hét végén jöttünk néhány napra. A szegedi egyetem vendégházában szállásoltak el bennünket, a Szabadság-hegyen.

Ötvenhatosok mesélnek Csete Örsnek…/ IV. Hrzova Erzsébet: „Tizennyolc évesen már férjnél voltam 56-ban. Október 25-én feljött a férjem Taszárról, ahol katonatiszt volt, és bejött értem a munkahelyemre. Elkért a főnővértől. Együtt mentünk a VIII. kerületi Rendőrkapitányságra, amit akkor már elfoglaltak a forradalmárok…A férjem egyik régebbi katonatársa volt a parancsnok. Ottragadtunk. Főztem a fiúkra. (…)

Ötvenhatosok mesélnek Csete Örsnek…/ III. Dobrosi Lajos: „1956. november l-jén szereltünk volna le. Október 23-án már bent volt a civil ruhánk a laktanyában. Éjjel az ezredügyeletes helyettese voltam, amikor parancsot kaptam Deák alezredestől, a hadosztály híradófőnökétől, hogy négy percen belül az egész ezredet sorakoztassam le a riadótérre. Bementem a körletekbe, és elkiabáltam magam: – Riadó!

Ötvenhatosok mesélnek Csete Örsnek…/ II. Bocskay T. József: „25-én reggel… megjött Budapestről egy személyautó, amiből egyetemisták szálltak ki, akik szavalatokat tartottak, és buzdító beszédeket mondtak. Egyszer csak arra jött egy platós teherautó. Egy civil vezette a kocsit, mellette egy hadnagy ült. A kocsin mordályok voltak, velük akarták felfegyverezni a Tatabánya környéki, rendszerhez hű bányászokat. A […]