Önéletrajzi dokumentumregény Cirkusz Mint minden gyermek, suttyókoromban én is éltem-haltam a cirkuszért. Hol az erőművészek bűvöltek el, hol a hipnotizőrök, addig-addig, amíg egy szép napon magam is gyakorolni kezdtem. Betanultam néhány számot, aztán rohantam kipróbálni.

Önéletrajzi dokumentumregény Luci Negyedik vagy ötödik osztályos lehettem, amikor megismertem. Ott lakott ő is a Calea Ro­mană utcában egy nagy kertes házban, közvetlenül a hegy tövében. A továbbiakban átadom a szót a Savanyú a szőlő és Cirkusz című novelláknak, melyeket úgy ollóztam össze, hogy az események időrendben kövessék egymást.

Önéletrajzi dokumentumregény Petrozsényban, bár a vasgárdisták, majd Antonescu mindent megtett azért, hogy ilyen vagy olyan módszerrel csökkentse a romániai izraeliták létszámát, még mindig elég sok zsidó élt háborítatlanul, békében, amíg Gheorghiu-Dej excellenciájának eszébe nem jutott javítani a sorsukon. Hogy milyen módszerrel, üstölést kiderül az alábbi írásból:

Önéletrajzi dokumentumregény Igen közkedvelt játék volt az ún. Sántaiskola. Egy cserépdarabbal iskolát jelképező vonalakat karcoltak a földre. Az iskola nyolc osztályból álló téglalap volt. Az 1.–3. osztály egymás fölé, a 4.–5. egymás mellé került. A 6. osztály ismét egyedül állt, az utolsó két osztály meg egymás mellett.

A vagon Az ember, ha tehervagonban akar utazni, jól gondolja meg, hogy annak bizony nincs rugózása, mint a személyvagonoknak, hanem kemény megpróbáltatást mér az utas hátsó felére. A vasúti sínek hossza átlag hat méter, ekkora darabokat szokás lazán egymáshoz illeszteni, azzal a körmönfontan egyszerű módszerrel, amely lehetővé teszi, hogy a hőhatás tágíthassa az acélt, de […]

Önéletrajzi dokumentumregény Visszatérve a tanárokhoz iskolai éveim másik mumusa az igazgató, Bende László tanár volt: magas, szőke ember, nagy, kidülledt szemekkel. Engem nem tanított, de mint igazgató semmi sem kerülte el a figyelmét, így aztán sokszor még azt is meglátta, amiről a spiclii mélyen hallgattak.

Önéletrajzi dokumentumregény …Ha utáltam is a számtant, olvasni azért szerettem. Kezdetben a meséket, majd rátértem a sci-fire, kalandregényekre, versekre. Kedvenc meseíróim: Benedek Elek, Andersen, Bechstein, Grimm, sci-fiben (mesék felnőtteknek!): Verne Gyula, H. G. Wells, Poe, Lem, Asimov. Legelső olvasmányaim apám könyvtárából származtak,

Önéletrajzi dokumentumregény  Miközben mi ilyen családi bajokkal küszködtünk, Romániában felgyorsult a kollektivizálás, ezzel párhuzamosan az osztályidegen elemek, például kulákok megtörésének és átnevelésének folyamata. 1950-ben megszűnik a megyerendszer, helyette tartományokra és rajonokra osztják az országot. 1952-ben Gheorghiu-Dej személyében új miniszterelnököt választanak. Halvány remény a magyaroknak: megalakul a Magyar Autonóm Tartomány.

Megint katonavonat… Ezúttal harmadszor mentem a frontra. A háború már harmadik évébe fordult. Megint ott ültem a vegyes vonaton, amely huszonhat teherkocsiból, két személyvagonból és hétszáznyolcvankét frontra küldött emberből állott, magamat is beleszámítva. Mikor vonatunk Csáktornyánál elhagyta Magyarországot, és Polstrau felé robogott, csattogott, önkéntelenül rajtakaptam magam valami eddig még sose tapasztalt szorongó érzésen.

Önéletrajzi dokumentumregény  Albi pont ekkortájt járta ki a kötelező hét osztályt. Ezután – a családi kupaktanács határozata értelmében – mezőgazdasági szakiskolába íratták. Alig telt el azonban néhány hét, már haza is tanácsolták az orvosok, tudniillik Albi nem bírván a bentlakásokra jellemző előírásokat, fegyelmet, egyik sokkot kapta a másik után. Addig-addig toporzékolt, őrjöngött, amíg vissza nem […]

Önéletrajzi dokumentumregény – Isten hozott a Nagy Házban! – köszöntött Albi gúnyosan. – Ilyen hamar meguntad a csavargást? Várjál csak, várjál, kerülsz még te is a ketrecbe – jósoltam meg leverten, aztán csak bámultam, amikor csakugyan megtörtént.

Önéletrajzi dokumentumregény Natata! Ha rá gondolok, mindig három dolog jut eszembe. Az első háborús viszontagságai az orosz fogságból, amiről olyan színesen tudott mesélni, hogy még a Kajántón hallott mesék­nél is szívesebben hallgattam.

Önéletrajzi dokumentumregény Bezzeg Kajántón senki sem jár moziba. Nem is járhatott, hiszen nem is létezik. Sem színház, sem közfürdő, de még villany sem, miközben itt… Miközben itt csak lenyomok egy kapcsolót, s máris olyan világosság van, mintha tíz-húsz petróleumlámpa égne egyszerre.

Önéletrajzi dokumentumregény A főutcán bolt hátán bolt sorjázott, és ez, mit mondjak, borzasztóan tetszett nekem. Akadt itt cukrászda, restaurant [román: vendéglő], órás, varroda, alimentară [román: közért], hentesüzlet, még ha egyik másik üresen is tátongott.

Önéletrajzi dokumentumregény PETROZSÉNY (1945-1962) Albi, najma és natata Petrozsény Zsil-völgye egyik legfontosabb városa, ugyanakkor Európa egyik legnagyobb kőszén-lelőhelye. Területe 195, 56 km2. Lakossága 2013-ban kb. 50 000. Állítólag 1640-ben alapították Petrosz falu (Hátszegi-medence) lakói.

Önéletrajzi dokumentumregény A temetés után anyám megkérdezte László Dezső esperest: – Velem most mi lesz? Költözzünk ki a paplakból? – Majd, idővel, Margitka, idővel. Előbb még új papot kell szereznünk.

Önéletrajzi dokumentumregény Elnézést a tartalmi ismétlésekért, de hát nem akartam megcsonkítani a novellát. Kiegészítenem azonban mindenképp szükséges ahhoz, hogy ne csak hiteles, de minél teljesebb képet fessek a tényekről. Ezek szerint pedig, bűn, nem bűn, édesapám önként mondott búcsút a világnak. Konkrétan: felakasztotta magát néhány lépésnyire tőlünk a szomszéd szobában.

Önéletrajzi dokumentumregény Meseország kapuján édesanyámmal együtt léptünk át, aki úgy tudott mesélni, hogy közben maga is gyermekké változott. Én királyfivá, templomunk kastéllyá, ahol díszmagyarban feszített még a nagy bajuszú, sánta harangozónk is. Ma bizonyára én mesélnék nekik. De csak a mosolyukat őrzöm, ők az enyémet valahol messze, túl az Óperencián.

Önéletrajzi dokumentumregény De hadd kanyarodjunk vissza addig a mozzanatig, amikor eltévedtem Kolozsvárt, aztán – hála egy segítőkész rendőrnek – visszavittek a paplakba. Volt is öröm, képzelhetik, s még csak el sem páholtak. Igaz, egyébként sem szoktak megverni, ugyanis én voltam a család kedven­ce. Annál sűrűbben húzta ki a gyufát Jancsika, és talán nem is mindig […]

Foglyokként, Kiev felé Hadifogságba estünk. Mindjobban hátráltunk az orosz lövészárkok mögé. Kísérőink ragyogó arccal mutogatták a zsákmányolt likőrös, pálinkás üvegeket. Az első állásban megszámlálhatatlan mennyiségű tojásos-konyakot találtak.

Önéletrajzi dokumentumregény A parókiai rablást leszámítva sokáig zavartalanul teltek napjaim. Pedig a konfliktusok továbbra is ott feszültek a családban, és csak terjedtek, izmosodtak, hogy a végén már az egész falu rólunk pusmogott. Egyedül én nem hallottam ebből egy hangot sem. Csakhogy mit hallhat meg, ismétlem, egy kisfiú négy-öt éves korában!

Önéletrajzi dokumentumregény Engem ezekre a közgyűlésekre is elvittek, s noha semmit sem értettem, a körülöttem izzó hangulat bizony engem is megfogott. A falu ínséges helyzete azonban, lelkesedés ide, forradalmi reformok oda, egyelőre szikrányit sem változott, így aztán, aki addig szegény volt, továbbra is az maradt.

Önéletrajzi dokumentumregény Új rend, új világ 1944 augusztus 23-a után gyökeres változás ment végbe Romániában: felszámolták a tőkés-földesúri rendszert, és megkezdték egy új, „felsőbbrendű”, a szocialista társadalom építését. Három évvel később Maniut hazaárulás és az amerikai-angol sereggel való kollaboráció miatt életfogytiglani börtönre ítélték.

Önéletrajzi dokumentumregény Miközben a hitleri Németország vereséget vereségre halmozott, Romániában a Vasgárda, később Antonescu tábornok és I. Mihály király boldogította az országot. Végül bekövetkezett a sorsdöntő fordulat: Románia 1944 aug. 23-án átállt a SZU és az amerikai-angol szövetségesek oldalára.

Usztasa fogolytábor telelése – leszerelés A parancsnok beleegyezett, hogy az orvosi rendelôt adja át neki, oda beköltözteti a most érkezett három usztasát, akik egészségesek még és jólöltözöttek. Ezeket kinevezi a láger belső parancsnokainak, és megszervezi velük a takarítást és a fahordást a Duna-parti bozótosokból. – Van már parancsnok köztük, de már egy ideje az sem […]