„Ha van valami, amit nem lehet végigélni, az a boldogság.” (Andrej Bitov) A sziklás partszegély, a halványkék rokokó-ég a selymes füvű hegyi-legelő felett kölcsönzött díszlet, jóllehet az ember csak a saját történetét mondhatja el. Együgyű ritmus, mikor reggeltől estig már semmi sem számít. Még az unalom »kényes eleganciája« sem.

21 / NULLA Egyből lett semmi… A nullát mint számot – és tízes számrendszert meg a helyi értéket – az arabok vezették be Európában (ők meg a perzsáktól-indiaiaktól vették az „arab” számjegyeket). A nulla („0”) a „semmi” jele a tízes számrendszerben.

20 / SZATÓCS Egykor a búcsúkon is árultak A szakmával és az intézménnyel a szó is kihalásra ítéltetett: mai gyerek meg nem mondaná, mit jelent. Valamikor lépten-nyomon találhattunk kisebb vegyeskereskedéseket, néha ki is írták, hogy szatócsbolt – később a nagy kolhozosítás keretében a boltból közért lett, a szatócsból meg közértes eladó vagy röltexes meg háztartásiboltos.

19 / FUTBALL A többség „labdásodott” Ágas-bogas a nyelvek fája, bár a sportnyelv gyökerei általában angolok (hiába, a modern sportot ők, a buzgó sportsman-ek találták fel; a kedvtelésből végzett testgyakorlást jelentő sport szó is az angolból terjedt el szerte a világon).

18 / EPER Ősök hagyatéka A krumpliról az eper úgy jutott eszembe, hogy őt is hírbe hozták földalatti (pontosabban földi) múltjával: megvadult indogermán etimologizálók feltételezték, hogy a német Erdbeere (földieper) az alapszó, esetleg egy föltételezett angol earth berry… De hát nem mindenki „jövevény” –

Szóltunk már több ízben Vadas Gyula–dr. Veress Albert Az ördög cimborája c. könyvéről (Státus Kiadó, Csíkszereda, 2012), ismertetve azt a fejezetet, melyből megtudtuk: a kötet fő tárgyául szolgáló öngyilkosságot valamikor „angol betegségnek” nevezték Európa-szerte, olyan elterjedt volt a vén Albionban. Szerzők arra is rámutatnak: nem csoda, hiszen a megállapodott feudális társadalom ott kezdett komolyabban megbomlani […]

17 / KRUMPLI Kezdetben virágjára buktak A krumpli egy trampli elnevezés, finomkodóan burgonya – de a paprikás krumpli sose paprikás burgonya, krumplistészta se burgonyás tészta (esetleg – menzanyelven – grenadírmars vagy gránátos kocka), ugyanakkor a krumplisaláta néha burgonyasaláta. A rosszul járó óra viszont csak krumpli lehet…

A dolog úgy indult, mint minden flashmob: két ember beszélgetett a Facebookon. Nevezetesen arról, hogy lehet-e manapság csak úgy énekelgetni nyilvánosan, minden politikától mentesen, vagy fejbe ütik érte az embert? Abban maradtak, hogy ki kell próbálni. Kipróbáltuk – sikerült.

16 / SZERECSEN Köze volna a székelységhez? Olyan szép magyaros csengésű, mint a kerecsen, ez a talán-turul madár (ki tudja: hangzása akár hatással lehetett a szaracén magyarítására). Anyanyelvünk be is szippantotta, mint csupa –e-s csemegét (mely nyelv kelne ebben versenyre vele..?) – bár eredeti értelmében ma már nem nagyon ismerik,

15 / ROBOT A feudalizmus ajándéka A munka régen kínszenvedés volt, később a becsület és dicsőség dolga – ma: túlélés… Robot szavunk egyértelműen kötődik a munkához. A többértelmű magyar szó egyértelműen idegen eredetű – és különféle nyelvi közegekből érkezett hozzánk.

Mondják, a segesvári csata után a holtakat – sok ezren voltak – a fehéregyházi lakosok temették tömegsírokba. Az egyikből kihallatszott: „Még élek!” „Dögölj meg!” ;– mondta az alkalmi sírásó és kezdte lapátolni a földet. Mondják, a kiáltó maga Petőfi lett volna.

14 / DIÉTA A kétágú szó Ha diéta, akkor vagy koleszterin-mentes, vagy pozsonyi. Ezért is üt szöget a fejbe: mi közük egymáshoz? Semmi – hacsak nem a hasonló (megegyező) hangzás. Mindkettőt a latinból vettük át, de ott az egyik dieta volt, a másik meg diaeta (és kiejtésben is különböztek kissé, ezért íródtak eltérően).

Nemrégen írtunk (lásd itt)  a Csíkszeredában idén megjelent, dr. Veress Albert és Vadász Gyula jegyezte tanulmánygyűjteményről (Az ördög cimborája. Státus, 2012), melynek tárgya az öngyilkosságok. Megállapítottuk: forró, izgalmas téma, annál is inkább, mert a szerzők több mint két évtizede, buldog módjára foglalkoznak vele – ettől hiteles és mély a vizsgálódásuk.

Ez egy Stephen King-novella, egy lovecrafti látomás. Igen, itt vannak, mindenhol. Közöttünk élnek. Nem tudni, világuralomra törnek-e, de ha ez a céljuk, el fogják érni. Megállíthatatlanok. A Nagybetűs Ember nem tévesztendő össze a nagybetűs Emberrel, akit a hatvanas-hetvenes évek szépprózája és publicisztikája emlegetett előszeretettel. A Nagybetűs Ember egyszerűen csak minden magyar főnevet nagybetűvel ír.

13 / MADÁRTEJ Mesés finomságot jelez A madártej viszonylag friss gasztronómiai kifejezésünk, de van némi „népi” előzménye: a kakastej. Kakastejjel, varjúvajjal sült kenyér – olyan mesebeli elem (toposz) ez, mint a hamubasült pogácsa. Mindkét „tej” valójában mesebeliséget, azaz a való világban nem létező valamit jelöl.

12 / OBSZCÉN Netán a latinból ered? Nem olyan egyszerű a szavak nyitjára rájönni, még ha az ember azt hiszi is, hogy magától értetődik. (Nem akarok egy mai politikust idézni, aki a hermeneutika síkos talajára tévedve azt állította, méghozzá a „középosztály” kapcsán, hogy a pornográfiát nehéz lenne pontosan definiálni,

11 / BARACK Később jött a durvább koki Az alpári népi bölcsességekből: amiből lekvárt lehet főzni, abból pálinkát is… Érvényes ez a barackra is – méghozzá arra a kis sárga aranyosra, amely valójában nem is barack…

10 / MACSÓ Volt-e magyar macsóság? Talán tíz-húsz éve „gyűrűzött be” a magyar nyelvbe a túlzásba vitt férfiasságot jelentő spanyol szó (mely eredeti nyelvi közegében a hímneműt jelenti, elsősorban állatoknál (később az emberi fajnál is).

Laska Lajos leállíthatatlan életéről A nyilvánosság számára 12 éve, hogy Zsidó Ferenc életre hívta Laska Lajosnak nevezett irodalmi figuráját, s azóta sem mi, sem a szerző nem tud megszabadulni tőle. Még akkor sem, ha a nemrég megjelent rövidpróza kötetének (Zsidó Ferenc: Laska Lajos. Rövidprózák. Pro-Print, 2012) utolsó darabja azzal ér véget, hogy a főszereplő (szándékosan […]

Egy igazi államfői beszéd Francois Hollande francia köztársasági elnök beszédet mondott a franciaországi zsidóüldözés kezdetének 70. évfordulóján. A köztársasági elnök – az ország legfőbb vezetője – húszperces beszéde vegyes fogadtatást kapott Franciaországban. Ott is vannak antiszemiták, ott is vannak mellébeszélők

Van egy szenzációs jelenet Bárányi Ferenc 2011-ben kiadott regényében (Egyszemélyes örökkévalóság, Editura Eurostampa). Valaki leöl egy disznót, nem azért, mert éhes vagy mert ennivaló kell a családnak az új évben, ráadásul boldog-boldogtalannak ajánlja Szalonta határában, azért, hogy ne a ”disznó oroszok” falják fel. Zajlik a második világháború, s a front éppen Magyarország keleti részén.

9 / POLGÁR Végül burzsuj is lett belőle A mára erodálódott (eredeti értelmét, jelentését vesztett, a politika okán majdhogynem kiürült) szó a németektől (Burger, Purger) érkezett hozzánk, amiképpen a polgárosodás is. A szó már a középkorban végleg elmagyarosodott (a polgárosodás azonban mindmáig nem fejeződött be).

Nagy baj készül Erdélyországban, rettenetesen nagy baj: ötszáz év kultúrájának, toleranciájának vaskos ősfenyőjét készülnek kidönteni. Kétfelől is csattog a fejsze, kétfelől is húzzák a fűrészt – az egyik vége Bukarestben van, a másik Budapesten.

Habent sua fata libelli! Harminc évvel a kötet megjelenése után több Temesvárról elszármazott művész úgy gondolta, színpadra állítja Herta Müllernek, a 2009-es év Irodalmi Nobel-díjasának Niederungen (Lapályok) című novelláskötetét. Az előbemutatóra július 28-án került sor, szeptember végén tartják a hivatalos bemutatót, amelyre talán az írónő is eljön.

6 / CSÁKÓ Nem mindig papírból hajtogatták Ez a föveg, melyet a régmúlt századokban viselt a magyar katonaság, a kemény nemezből készült kalpag módosított formája, mely nap- és néha nyak-ellenzővel is el van látva (mint egykor a lovagok sisakjain a sisakrostély és a tarkóvédő), teteje pedig közönségesen fényezett vastag talpbőr – írják a régi lexikonok.