Huszonharmadik rész, amely újabb zsilavai átszállással Szamosújvárra vezet. Eldöntendő: Rózsa Sándor nyomába vagy az erdélyi Sing-Singbe. Este több élelmet adtak a mi csoportunknak. Reggel korán kisértek a hajóra. Soha nem tudja a fogoly, hogy hová viszik. Mellettünk az őrök lőtték a világító rakétákat. Csodálkoztunk is, hogyan engednek lábon menni, megszökhettünk volna, de a Baltaban nem […]

Huszonkettedik rész, amikor egy rab a Deltában meglátta a Kánaánt és felderengett előtte valamiféle Közös Piac is. Egy hosszú barakk volt nem messze tőlünk, ahova átláttunk. Itt közügyiek voltak és észre vehettük azt a nagy különbséget, ami mondjuk egy gyilkos és egy politikai rab között volt, ez utóbbi talán csupán annyi mondott, hogy egy amerikai […]

Huszadik rész: Peripráva, ahol elképzelhető a kínai fal földből. És ahol a lipovánok cigarettát dobnak a rabok közé. Megérkeztünk a szelek hazájába. A gát már készen volt, itt szenvedett rengeteg ember, talicskával s káposztalével hegyeket hordtak össze. Azt látni kell, elképzelni kínai falat földből. Nem tör már be a Duna. A hatalmas terület felszabadult, és […]

Tizenkilencedik rész, amelyben az is kiderül, milyen hatása van a kollektívizálás befejezésének az orvosi vizsgálatokra és a napsütés elleni védekezésre. Egy napon belépett egy bizottság. Fehér hálátos is volt, mindjárt gondoltuk, hogy orvos. Úgy is volt. Kezdett tapogatni. Mindenkinél a fenék fölött volt az ujja. Másfelé nem nagyon tapogatózott, még a szívet is nézte. Az […]

Tizennyolcadik rész, amelyben Botoşani-ban, hercegek és egyetemi tanárok között, már olyan kalorifert is találni, amely úgy viselkedik, mint egy telefonközpont. A nagy szerelvény végigkigyózott Moldován keresztül, és kiváncsiak voltunk, hogy Iaşi felé megy-e? Nem, ekkor már gondoltuk, hogy Botoşani lesz a végállomás, mert a régi rabok tudták, hogy ott van egy nagy politikai börtön. Közben […]

Tizenhetedik rész, amikor újra elindul a rabvonat, csak a cél marad ismeretlen. És közben egy példázat a házastársi hűségről. A rendes börtöni életnek második állomása még érdekesebb. Vagonba raktak, az állomáson velünk szemben állt egy elegáns kiránduló vonat. A dubavagonból kilátás nincs, csak a felső részen sűrű dróttal elzárt kis ablak. Ide a fiatalok felemelték […]

Tizenhatodik rész farácsokról, Amerikának hírt adó lepedőrázásokról és arról, hogy miként viselik az újságírók a fogvatartást. Viszatérve a cellába, velünk volt Karácsonyi, a nagy zeneszerző Aradról, aki az olasz órát tartotta. Nagyon gyenge volt a szíve, sok veszekedés is volt miatta, mert a kis ablakon neki levegő kellett, nekünk pedig hideg jött be, nemsokára meg […]

Tizenötödik rész, amelyben nem csak a fanarióták lépnek ki a történelemkönyvekből, hanem a partizánok is a Retyezátból. Az eseményeket időrendben említem, csak azokat emelem ki, amelyek valamelyes tanulságul szolgálnak, bár nem akarom hinni, hogy még ilyen börtönbüntetést kapjanak az emberek, csak úgy semmiért, de soha nem lehet tudni. Egy diktátor uralomrajutása megadja az alkalmat arra, […]

Tizennegyedik rész osztályharcos veszekedésekről és arról, hogy három darab puliszka hogyan menti meg az ember életét. Léstyán főesperesről mondják, hogy csak úgy lassan, feltűnés nélkül, lázítás nélkül, az államnak minden vallásellenes manipulációját úgy kifogta, hogy még gyűlöletet sem okozott. Azt is írhatnám, hogy itt az ördögnek a manipulációját kellett kifogni, hiszen megtiltani minden szellemi és […]

Tizenharmadik rész a betűk üldözéséről és a gondolatrendőrségről. Mégis Galacon ez maradt a jelszó: mindent megtanulni. Lejárt a karantina, megjelentek a dubák és Galacra vittek. A Bates partján van egy börtön, amelyet nem lehet felejteni. Egészen más stílusban van építve, mint az erdélyi börtönök. Olyan kis kolostor formája van, egy kis kápolna is van az […]

Tizenkettedik rész, amelyben még az is megismeri belülről Zsilavát, Románia leghírhedtebb börtönét, aki csak kívülről látta, vagy olvasott róla. A láncok zúgására felébredtek a rabok, mert nemsokára halk Morzéütés hallatszott, amire sajnos még nem tudtunk válaszolni. A karantinás cellába begyúrtak vagy hatvanat, az erősebbek elfoglalták a jó helyeket, mi pedig a mézgés, vizes betonon csúsztunk […]

Tizenegyedik rész, amely bizonyítja, hogy a huszadik század közepén Aradon még nem volt leáldozóban a kovács szakma. Jöttek a dubaautók és Aradra vittek. Keserves órák voltak, mert éppen leláttunk a börtönből a strandra, a Marosra és a várba, ahol kivégezték az aradi vértanúkat. Istenem! Nincs-e valami hasonlóság a kettő között? Aradon kezdtük meg a börtöni […]

Tizedik rész egy feltételezett román kormány névsoráról és arról, hogyan kacag szembe a hatalommal a megalázott. Mind lehettek, ha most már megöregedtek. Mikó hiába volt főispán Maros megyében, ha már csak lépegetett, Piets Béla hiába volt híres ügyvéd, ha már legyengült annyira, hogy meghalt már a börtönben. Szörtsei már nyolcvan éves volt, meg is halt. […]

Kilencedik rész meg nem gyújtott cigeratttáról, le nem kaszált fűről, kézben tartott újságról, avagy a felnagyítások természetrajzáról és az összeesküvések romantikájáról. Azt most részletesen nem lehet kifejteni, de minden személynek nagy doszára volt. Én, mint olyan ember, aki a háborúban részt vettem és mint partizán már ankét alatt voltam, nevetségesnek találtam az egészet, sőt arra […]

Nyolcadik rész, lapok egy kirakatper krónikájából, vádosztó védőügyvédekkel, állig felfegyverzett őrökkel és terembe rendelt munkásosztállyal A nagy politikai börtönök ezek voltak: Zsilava az elosztó, Râmnicul Sărat a méltóságok börtöne, Máramaros szintén, Galac a volt politikai foglyoké és pártoké, Botoşani is. Piteşti a szökevényeké, Enyed a volt légionároké. Szamosújvár pedig mindenféle lázadóé, Periprava és Salcia a […]

Hetedik rész, amelyben hosszú névsor tanúsítja, hogyan kerültek egyazon perbe gazdálkodók és földbirtokosok, arisztokraták és hivatalnokok, papok és szerzetesek. 1958 márciusában egy reggel megnyíltak a belügyi cellák ajtai és elérkezett az a pillanat, mikor megtörtént az első találkozás.Ahol egyszer Szoboszlai eljárt, ott mindenki belekerült a perbe, egy része mint szenvedő, a másik része mint tanú. […]

Hatodik rész, amely bemutatja, az őr szeme hogyan helyettesíti a gondviselés szemét és hogyan lehet a vallatás lelkigyakorlat. A vallatás alatt annyira kimerült az idegrendszer, hogy jött a gondolat, mondjam meg a vallatónak, írjon, amit akar, mert mindent aláírok, csak legyen már vége. Nem csodálkoztam azon sem, ha a vallatás alatt egyesek üvegdarabokat nyeltek le, […]

Ötödik rész, fontos tudnivalókkal: hogyan lesz valakiből analfabéta több egyetemmel és hogyan jut el Csíktaploca neve a nyugati határra. A vallató tiszt egy magyar volt nálam, és sok zsidó és más nemzetbeli is volt, csak úgy a nevek után ítélkezve. Volt közöttük olyan is, hogy látszott rajta, sajnál minket. Nem is gúnyolódott, ami nagyon a […]

Harmadik rész, amelyből kiderül, hogy mire is szolgált egy fekete szemüveg Romániában, a múlt század ötvenes éveiben, és megismerkedünk Temesvárral – alulnézetben. Karácsony estéjén, vagyis inkább délután, egy hátszegi vadász lépett be hozzám, kérdezte, hogy van elég karácsonyfa a templomban?Gondoltam már a kérdés után, hogy itt vannak a fekete autóval, mert ez az ember soha […]

Székedi Ferenc csíkszeredai publicista portálunkon is olvasható rádiójegyzetéből megtudtuk, hogy megszerkesztette és folyamatosan közreadja Dénes Dávid egykori ’56-os elítéltnek a hozzá került börtönemlékeit. Az írás folytatásokban jelenik meg a Hargita Népe c. napilapban és tanulságos adalék az erdélyi ötvenhatos szervezkedések, majd az azokat kísérő megtorlások valós hátteréhez. Az emlékirat szövegét a szerkesztő jóváhagyásával közöljük. (Káfé […]

November harmadika, a fegyverszünet napja. Reggel azt a parancsot kaptam, hogy a harcállásponton lévő tisztek egy részét szállítsam haza, terítsem le őket a városban, menjek be a laktanyába Lőrincre, javíttassam meg a kocsimat (az egyik kardánkeresztem vészes állapotban volt), és másnap reggel szedjem fel a tiszteket és szállítsam vissza őket. Így is történt, részben. A […]

Október 24-én napfényes reggelre ébredtünk. A laktanyában csak az ezredtörzs állomásozott. Az állomány többi része a telepített ütegeknél és a harcállásponton tartózkodott. Dunavarsányban, Dunaharasztin, Tökölön, Halásztelken, Törökbálinton, Érden és Diósdon, valamint a harcállásponton Királyerdőben, az ott lévő ütegtől függetlenül. Az ezred tisztikara a közlekedés teljes leállása miatt csak kis részben tudta elfoglalni állomáshelyét mind a […]

Életképek (Részletek egy mozgalmas életből 1933-tól) című könyvében Perge Feri barátom a sokat tapasztalt hegymászó alaposságával emlékezik az életében vele történtekről. Nem csoda, hiszen jó időn át a magyar hegymászás meghatározó alakja volt, aki a hatvanas évektől kezdve a Királykő, a Mont Blanc, a Matterhorn, majd a Kilimandzsáró megmászása után 1980-ban a Pamír hegység 7105 […]

Gépírással sokszorosított képeskönyv kapott helyet nemrég a MEK állományában, dr. Ónody Magdolna tollából – képes-szöveges adalékokból ősszeállítva, Petőfi Zoltán életéből. A könyv előéleteként tartjuk nyilván a szerző ama, a témában közzétett tanulmányát (Honismeret, 1989/6. szám), amelyre ugyancsak a Magyar Elektronikus Könyvtárban bukkantunk rá.

Idei résztvevők: Székedi Ferenc csíkszeredai műkritikus a 17. Free Camp-ról (Nemzetközi Képzőművészeti Alkotóműhely, 2021. augusztus 18-28) és demonstratív táborzáró tárlatáról: „Az alkotás az emberi szabadság igazi mércéje. Csíkszeredában létezik egy olyan tér, ahol a világ bárhonnan érkező képzőművészei bármiféle határokat lebontva, csak önmagukra figyelve, együtt alkothatnak. Ez a FREE Camp. És 2021-ben, a tizenhetedik, legyőzte […]