Yoyce Maynard: Függőség
2016. október 15.
„Mivel eddigi során a párkapcsolatok terén nem bizonyultam túlságosan szerencsésnek, nemigen törtem magam azért, hogy férfit találjak. Csak az volt a fontos, hogy józan maradjak és visszakapjam a fiamat. Társas életem jóformán arra korlátozódott, hogy eljártam a névtelen alkoholisták összejöveteleire.
Gerlóczy Márton: Elvonókúra
2016. október 13.
Nem láttam még gyógyult alkoholistát, mondta élete végén negyvenéves praxissal a háta mögött körzeti orvos apám. Az író által három hónapra tervezett elvonókúrából csak kettő lesz, mert hamarabb elfolyik a pénz, többek közt italra. Ma egy átlagos elvonókúra egy kórházban durván két hét. Az semmi. Annak nincs tartós hatása.
Márai és a migránskérdés
2016. október 11.
„A Nyugat követeli a demokratikus szabadságjogok megvalósítását, az erőszak elvének megtagadását, a szabad hírszolgáltatás megvalósítását, a politikai és gazdasági határok megnyitását, a szabad hírszolgáltatás jogát, és a korszerű fegyverkezés nemzetközi ellenőrzését. A magyar deportáltakról: eddig mintegy 60 000 embert űztek ki otthonukból, kergettek a teljes ellátatlanság nyomorába. E nagy tömeg egyharmada beteg és munkaképtelen ember.
Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló
2016. október 8.
„A naplószerűség adott, a rendszeres, dátumokhoz kötött, rövid napi feljegyzések úgy csinálnak mintha. Aztán néha átbillenek az írások szépirodalomba, önálló szöveggé növik ki magukat, majd vissza a mindennap realitásához, az unalomhoz. Általában nem gondoljuk a betegségről – főleg, ha halálos is lehet –, hogy unalmas.
Sully – Csoda a Hudson folyón /Chesley B. Sullenberger/
2016. október 7.
Zuhanó repülőgépen nincs ateista A repüléstörténet legjobban dokumentált kényszerleszállására 2009. január 15-én került sor, amikor a US Airways 1549-es járata 155 fővel a fedélzetén sikeresen leszállt a New York City-t és a New Jersey-beli Weehawken városát elválasztó Hudson folyóra.
Tolvaly Ferenc: A Zsolnay kód
2016. október 5.
Egy legendás gyáralapító… * Egy eltökélt fazekas világraszóló felfedezései… * Júlia, Miklós és Teréz – a Zsolnay-testvérek mindent elsöprő tehetsége… * Vay, egy műgyűjtő, akit csillapíthatatlan szenvedély fűz a Zsolnayakhoz * A pécsi Zsolnay család titka csaknem százötven éve foglalkoztatja a közvéleményt, nem véletlenül. A Zsolnay azon kevés, 19. századi vidéki polgári családok egyike, amelyek […]
Csata Ernő „végtelen ösvényei”
2016. szeptember 18.
Az új könyv mindig öröm: Csata Ernő műfordítás kötete annál inkább, hiszen számos darabja a Káfé főnixen is napvilágot látott, archívumunk értékes darabjai. A szerző engedelmével a napokban fellapozhattuk a könyv egy virtuális példányát, s mindjárt az elején az alábbi bevezető sorokat olvashattuk a fordítótól:
Máriás József: Az első ötven év
2016. szeptember 17.
– Egy értékes könyv emlékezete – 1940-ben, Torontoban, Koynok Kálmán „modernül felszerelt nyomdavállalata” adta ki Ruzsa Jenő evangélikus lelkész által írott, A Kanadai Magyarság Története című könyvet.* Milyen gondolatok, szándékok vezérelhették a szerzőt a Kárpát-medencéből addig két hullámban kiérkező, Kanadában az új, jobb élet reményében letelepedő magyarság élettörténetének megírásában? – tesszük fel magunknak a kérdést. […]
Borcsa János: Szentgyörgyi László kételyei
2016. szeptember 13.
Általában önmagáról beszél a lírai költő – egyik klasszikusunk szavaival élve –, önmagát szeretné megmutatni, de mihelyt verse olvasóra talál, mégsem tekinthető magánügynek megszólalása. Lehet, hogy éppen azt érzi meg valaki más, hogy helyette is szólt a költő, mikor például hangot adott közérzetének, vagy az adott helyzetről fogalmazott meg fontos felismerést, olyat, ami őbenne is […]
Bölöni Domokos: Hétköznapi látomás
2016. szeptember 9.
Egyszer találtam a buszmegállóban százezer lejt. (Az új ántivilág idején.) Éppen megint nem volt pénzem, voltaképpen eldobott (távolsági) buszjegyeket kerestem, hogy úti rendelvényemhez csatoljam azokat, cégemtől némi pénzmaghoz jutok tán. Tudok írni kisriportot Alsó-Sehováról úgy is, ha nem látogatok el Alsó-Sehovára. Gyomlálom a járdát, s hát a bankó.
Megyesi Gusztáv: Roló alatt
2016. szeptember 8.
A rakodók mindenkit csókoltatnak (1986) kötete óta az egyik legkedveltebb publicistám. Igaz, hogy Új Pétert és Tóta W. Áront is szeretem, de Megyesi Gusztáv úgy néz rá a valóságra, ahogy Gulliver rácsodálkozhatott a világra. Szarkazmusa katartikus, humora nem olcsó, sziporkái revelációként hatnak. A jövő évszázad nebulói ebből a kötetből pontosan tudhatják majd, hogyan élt a […]
Závada Pál: Egy piaci nap
2016. augusztus 30.
Závada Pál emlékezetpolitikánk csődjéről írt egy újabb kisregényt, ami bizonyos mértékig az Idegen testünk c. regényének a meghosszabbított változata lenne. A szövegegész kohéziós ereje a narrációs technika. És a drámaiság. Prozódiája sodró, indulatos. A zavaros, kusza , több helyszínen is zajlódó cselekményeket a hozzá tartozó monológokkal és emlékekkel keresztbefűzve Hadnagy Sándorné Mária szemén keresztül láttatja […]
Győrffy Ákos: A hegyi füzet
2016. augusztus 26.
Meditációs próza ez a javából, a Mindenttudó Narrátor mélybemerülése a természetben és az emberi lélek bugyraiban. cselekménytelen, de nem unalmas műegész ez. Keveset hivatkozik más szerzőkre, egy ízben egy Sebald nevű szerzőt említ. Prózája Heideggert, másszor Hamvas Bélát idézi. Spinoza is szóba kerülhet. No meg Thoreau. Nem nevezném prózaversnek, mert hiányzik belőle a prozódia, a […]
Bérczes Tibor: Élni és halni hagyni
2016. augusztus 25.
Bérczes Tibor az eutanázia hollandiai legalizálásának tizenöt évének tapasztalatait próbálta összegyűjteni beszélgetéseivel. Ezek egyértelművé teszik, hogy az eutanáziával kapcsolatos kérdésekre mindig is világnézetfüggő marad a válasz, de azt is, hogy jobb, ha eggyel több, mint ha eggyel kevesebb választási lehetőségünk van. A legalizálással korántsem zárult le, csak új szakaszába lépett az eutanáziáról immár jó ötven […]
Burján Emil: Ambrus Lajos nyitányai
2016. augusztus 24.
Kincs ez a könyv, ez a prózakötet. Harmincöt novella kettőszáz oldalon*. Csupa múzsa lakja, szereplő személyeknek álcázott ihlet vállalja fel és teljesíti ki átélhető sorssá-sorsokká hétköznapjaikat. Ugyanakkor szerzői bravúr mindenik elbeszélés, az epikai hömpölygést fogja be egy-egy bekezdésbe könnyed eleganciával, nem történéseket dolgoz fel, miként mondjuk a detektívtörténetek, vagy a mesék.
Milbacher Róbert: Szűz Mária jegyese
2016. augusztus 18.
Az év eddigi legjobb könyve A Tar Sándor és Gabriel García Marquez látásmódjával kevert novellafüzér méltó kárpótlás a vendégszövegekkel operáló impotens kortárs magyar posztmodern próza lehetetlen blődlijeiért. Gazdagon áradó mesélőkéje sosem hagyja cserben a szerzőt. Megrázó, és mulatságos könyvet írt az író, akivel szívesen meginnék egy sört vagy fröccsöt (ki tudja mire telik) a Fényesben. […]
Demény Péter: Kettős hatás – Grecsó Krisztián Jelmezbáljáról
2016. augusztus 7.
Tizenhét fejezet, novella, mozaikdarabka alkotja a Jelmezbált, Grecsó Krisztián legutóbbi regényét. Ebben a tizenhét fejezetben sorsok kavarognak, családok mennek szét, egyedülálló nők keresik a boldogságot, családos férfiak csalják meg a feleségüket, középiskolások rontanak a tanárnőjüknek, gyilkosságok esnek meg, falusi emberek kerülnek városba, és költöznek vissza a faluba.
Dénes József: Szökésben
2016. július 30.
„Azért írom ezt az egész könyvet, hogy kiszálazzam magamnak, mi a különbség igaz és hamis között. Hogy elválasszam egymástól a konkolyt és a búzát. Tudom, az aratók azt a parancsot kapták, hogy ne válasszák szét őket, mert a búza egy része is kárba veszhet. Hagyjuk az ítéletet arra, akit megillet. De egyszerűen nem tudok továbblépni […]
Dr. Veress Albert: Erdei kalandjaim
2016. július 29.
A negyedik osztály végét követő szünidőben édesapám erdei munkára küldött a Brád patakára. Fabélyegző („márkáló”) csoportba sorolt be hatodmagammal klupásnak (a fa vastagságának mérésére használt tolómérce kezelője). Később kilenc további nyári szünidőmben – már nős emberként, első egyetemi évemet követő nyári hónapokban is – voltam erdei munkás…
Ungvári Tamás: Felperzselt Ország
2016. július 28.
A szerző előszavából: A jelen munka szerény célokat igyekszik megvalósítani. Tágabb horizontja 1944–45 fordulójának egyes eseményeit, majd távlatát bontja ki a kortársak feljegyzései és emlékiratai alapján. Klasszikusok szólalnak meg itt: élő alkotók munkáit nem dolgoztam fel. A nagy sorsfordulót naplók, korabeli feljegyzések, az esemény közelében született reflexiók nyomán rajzoltam meg.
Thomas O. Höllman: A Selyemút
2016. július 23.
„Az összefoglalóan Selyemútnak nevezett útvonal már az ókor óta kiterjedt közlekedési hálózatot alkotott, melynek főcsapása Kelet-Ázsiától a Földközi-tengerig ért. A szerző ezt a nyomvonalat követi egészen napjainkig, felcsillantva a számos nép és kultúra által létrehozott értékes örökség minden oldalát. A szerző, Thomas O. Höllmann a sinológia és etnológia professzora a Müncheni Egyetemen. Számos művet írt […]
Darvasi László: Taligás (Magvető)
2016. július 22.
Artisztikus mű. Nem vitás. A regény ábrázolásmódja összetett. Az elbeszélőt annak alakmásával szembesíti a regény szerte indázó szerkezete. Jól osztja be a narrátor a regény terét és idejét. Jól bánik a feszültségteremtés és-fenntartás eszközeivel. A mellékszereplők hatásosan mutatják be a személyiség és szerep kettősségeit.
Katonai járművek nagykönyve
2016. július 21.
A hadigépezetekről szóló könyv inkább egy hatalmas album, hadigépezetekről szól földön, vízen, levegőben, s inkább ajándékozásra javallom azoknak a fiúknak, akiknek korai a papás- mamás, vagy már kései. A gyönyörű, rendkívül gazdagon illusztrált album az ókortól veszi szemügyre a védekező és támadó mesterséges harci eszközöket, egy nyúlfarknyi kivétel van, Leonardo de Vinci csatagépeinek ( aki […]
Bruck András: New Yorkba zárva
2016. július 19.
„ Egyik este Márta készítette a vacsorát, terítéshez gyertyát is gyújtott. -Minek ez? Legalább a pénteket várd meg-mondta Gábor. -Szeretem, ha gyertyák vannak az asztalon.
Egils saga – Északi források
2016. július 16.
Nemfélős Úlf, Féltroll Hallbjörn, Hímlazac Ketil, Bárány Eyvind, Nyesett Ölfi, Karcsú Atli, Szép Sólveig, Loncsoshajú Harald Király, Fekete Hálfdan, Esti Úlf, Hasító Sölfi, mind tizenharmadik századból való gyönyörűséges nevek, melyek az izlandi nép őstörténetéből való sagákban találhatók.