Kövi Sára: Balettka (Bookart, Csíkszereda, 2008, szerkesztette Láng Zsolt, tipográfia Hajdú Áron) Fordítsuk csak a szerző nevét angolra: Sharon Stone. Vajon ez a művészi álnév eredője? A Basic Instinct szex-szimbóluma a világ számára alighanem éppen olyan maradt, mint 1992-ben a filmvásznon, hiába töltötte be az idén a 62. életévét.És Balettka vajon hány éves? A könyv […]

Vigh Károly: Marosvásárhelyi helynevek és földrajzi közszavak (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1996. A kéziratot Pál-Antal Sándor egészítette ki, a térképeket Nagy Zoltán Attila marosvásárhelyi mérnök készítette, a fényképeket Kádár Lajos marosvásárhelyi tanár bocsátotta a kiadó rendelkezésére.) Persze, mondhatunk most bármit: hogy az egyik székelyföldi kisváros az anyaváros, a másik a művelődési, a harmadik a sport, a […]

A helykeresés végtelen dilemmája Az egész megismeréstudomány korszakos kérdése, a tapasztalati tudás és a mindig lehetséges/tudható távolság életszervezési alapgondja a hollét tapasztalata a hogyléttel közös élményvilágban. Írhatod-e naplójegyzetedet arról, amit épp átélsz, úgy, hogy közben éppen az élés helyett jegyzetelsz? Ott vagy-e, amikor Fiadhoz szólsz a lehetséges világ lehetetlenségeiről, vagy osztálytalálkozót szervezel a már meg […]

Péter I. Zoltán: Ady. Az Értől az oceánig. Életrajz. Első kötet (1877-1907). Második kötet (1907-1912). Harmadik kötet (1912-1919). (Várad Kiadó, Nagyvárad, 2019, szakmai partnerek: Noran Libro kiadó Budapest, Holnap Kulturális Egyesület, Nagyvárad, szerkesztette Szűcs László, borítóterv, tipográfia és nyomdai előkészítés: Benkő J. Zoltán) A három kötet több mint ezerkétszáz oldal. Nagy formátumban. Hogy jobban elképzelhető […]

Móser Zoltán: Mint erdőben a vadnyom. József Attilához vezető képek. (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba, 2005) Évnyi pontossággal már nem emlékszem, hogy mikor jártam először a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Voltaképpen Piliscsabán, ott mondták, hogy ugorjak át a Klotild-telepről, mert érdekes épületeket látok. Egy magamfajta székelyföldinek valóban azok voltak.

Bajkó Tibor: Székelyföldi Lovas Ünnep. (Kiadja a Kriegel Sportklub, Mark House Kiadó, Gyergyószentmiklós, 2019) Roppant kíváncsi vagyok, a csíkszeredai polgármesteri hivatal 2020-ben beiktatott új vezetősége miként tud majd megbirkózni a parlagon heverő, rom- és rozsdahalmaz szeredai borvízfürdő újraindításával.

Haragos Zoltán: Emberközelben. Fotóalbum (Marosvásárhely, Impress Kiadó, 2004, szerkesztés Haragos Zoltán, műszaki szerkesztés Orbán László, előszó Nagy Miklós Kund) Amikor újból kezembe vettem az albumot, elgondolkoztam: vajon hány fotót láthattam én életemben, kizárva a világháló korát, hiszen ha ezt is beleszámítjuk, akkor már semmiféle statisztika és korlátozás nem áll meg a lábán? Nos, a fotópapír […]

Még mielőtt anyám betöltötte volna a száz esztendőt, egy napon megkérdeztem tőle, mama, miféle rokonságban vagyunk mi a költő Farkas Árpáddal? – Fiam, ezt már tisztáztuk egyszer. Most elmondom ismét, te pedig jegyezd le, hogy ne felejtsd el. Én pedig lejegyeztem. Még címet is adtam neki, hogy biztos legyen: FARKAS ÁRPÁD EREDETE Farkas Árpád nagyapja […]

A késő éjszakába nyúló korrektori munka nem csupán egy új világ megismerését, nem csupán egy új szakma megtanulásának lehetőségét hozta el nekem. Amint, már jeleztem, adott volt az élet kínálta legtartósabb ajándék is. Úgy is mondhatnám, hogy házhoz jött az életre szóló kapcsolat lehetősége: egy ifjú szőke lány, aki esztendő múltán a feleségem lett. Nem […]

A megismerést, ha szférának (gömbnek) tekintjük és minden sugarán elképzelünk egy tudóst vagy tudóscsoportot, akkor a gömb sugarai folyton növekednek az újabb és újabb felfedezések révén, tehát a felülete is nagyobb lesz, ami azt jelenti, hogy bár a gömbön belül egyre nagyobb lesz a felhalmozott ismeretek mennyisége, ugyanakkor a növekvő gömbfelület révén egyre nagyobb felületen […]

Kelt levelem harminc éve. A szabadság kezdete a Hargita Népe olvasói leveleinek a tükrében. (Közreadja Ferencz Imre, Csíkszereda, 2019, Hargita Népe Lapkiadó) Amikor a csíki ember Marosvásárhelyre autózik nem az immár jóval kényelmesebb Sóvárad-Nyárádszereda útvonalon, hanem a Küküllőmentén, Balavásáron át, a székelyvajnai kettős kanyarban mindig eszembe jut Miklós József (1940).

Kalendárium 2021. Falinaptár a császári és királyi 82. székely gyalogezred tiszteletére és emlékére. Bodó István kutatásai, gyűjtése és fotói Jónéhány esztendővel ezelőtt, az egyik erdélyi hírportálra írt jegyzetemben megemlítettem, hogy figyelem azt a következetességet, ahogyan csíkszeredai facebook-barátom, Bodó István, időt-pénzt nem kímélve, fényképezőgépével felkeresi az első- és második világháborús székelyföldi háborús emlékműveket, emléktáblákat, katonatemetőket és […]

Ádám Gyula: Arcpoétika (HMKK könyvek, Csíkszereda, 2006, szerkesztés, szöveggondozás, román nyelvű szöveg Cseke Gábor, angol szöveg Boros Csilla) Finom kis szójáték lenne? Ars poetica. Költői hitvallás. Arcpoétika. Fotóművész hitvallás? Dehát József Attila óta már tudjuk: „Költő vagyok – mit érdekelne/engem a költészet maga?/ Nem volna szép, ha égre kelne/az éji folyó csillaga.” De azt az […]

Virt László: Nyitott szemmel. Márton Áron erdélyi püspök élete és eszméi (Teleki László Alapítvány, XX. Század Intézet, Budapest, 2002) Kamasz-, sőt még felnőttkoromban Édesanyám (1911-2000) gyakran mondogatta, hogy miután visszatértek Zsögödbe a magyarországi menekülésből, a negyvenes-ötvenes években elrejtett valahová – de már ő sem tudja hová – sok-sok kivágott újságcikket. Az állandó-jövés menésben meg is […]

Történelmet tanítottam  a Hargita megyei Maroshévíz magyar tannyelvű iskolájában. Elhatároztam, miután az általam létrehozott alapítvány vezetőségével megbeszéltem és elfogadtattam az elgondolásomat, hogy emléktáblát készíttetek a marosvécsi vár falára. Az emléktáblának, javasoltam, amit a megbeszélésről készített jegyzőkönyv is megörökített, az 1926 és 1943 között megtartott Erdélyi Helikon íróinak találkozóiról kell beszélnie. Épp jókor született az ötlet. […]

Fejezetek Székelyföld technikatörténetéből. Szerkesztette Márton László (Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 2019, borítóterv Szilágyi Júlia) Tizenkét tanulmány – tizennyolc szerző, akiknek a neveit kifelejtették a szövegtestből, így nyomtatás után egy külön papíron minden példányba beragasztották. De hát ez inkább  csak szépséghibája ennek az igen érdekes és hiánypótló könyvnek.

Bráda Tibor: Művészeti katalógus (Körmendi Galéria, Budapest-Sopron, 2006, készült a Codex Print Nyomdában.) A Cannes-hoz közel eső, dél-kelet franciaországi Mougins kisvárost nem csupán a színészhírességek szokták meglátogatni, amikor a filmfesztiválok napjaiban és éjszakáin lazítanak, hanem gyakran sűrögnek-forognak itt képzőművészek is. És nem véletlenül, hiszen életének utolsó éveit itt töltötte és itt is vett búcsút a […]

Bögözi Attila: Rozsdaidő. Versek. (Holnap Kiadó, Nagyvárad, 2017, lektorálta Demény Péter, borítóterv és illusztráció Eperjesi Noémi.) Elgondoltam: a rozsdaidő szót most írtam le először. A rozsdatemetőt többször is, minden bizonnyal Fejes Endre 1962-es regényének, de még inkább a romániai rendszerváltás valamenyiünket körülvevő átalakulásainak következtében.

Markó Béla: Erdélyi pikareszk (Kalligram Kiadó, Budapest, 2017, felelős szerkesztő Mészáros Sándor, a borítót Hrapka Tibor tervezte.) Össze kell itt kötnöm néhány, címbeli fogalmat. A pikareszk mindenekelőtt középkori spanyol kalandor-regény, hősei soha nem a társadalom felkentjei, hanem életformájuknál fogva annak a peremén élő, mindenekelőtt ügyességükkel, eszességükkel érvényesülő jövő-menők, akik különösebb logikai sorrend nélküli, egymást követő […]

Az Iszony és a Bűn című alkotások méltatását (Szatmári Hírlap, 1968, illetve Bányavidéki Fáklya, 1971) követően kihasználtam minden alkalmat, lehetőséget (csak azokról a művekről írhattunk, amelyek otthon jelentek meg, illetve azokról a színművekről, melyeket hazai színházak mutattak be), hogy Németh László munkásságára hívjam fel az olvasók figyelmét. Így jött sorra a Gyász (1976), a Fábián […]

Vitorla-ének. Fiatal költől antológiája „újratöltve”, 1967-2017. Szerkesztette, előszóval ellátta, a szövegeket válogatta és a jegyzeteket írta Cseke Gábor. (Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2017, lektorálta Cseke Péter, a borítón Venczel János rajza.) Időutazás. Méghozzá a javából. Cseke Gábornak (1941) támadt az a remek ötlete, hogy fél évszázad teltén felmérje, hogyan is alakult annak a huszonnyolc erdélyi magyar […]

Rostás Zoltán: Szétriasztva. Beszélgetések a kilencvenegy éves Lükő Gáborral, ifjúkora dokumentumai között. (Pont Kiadó, Budapest, 2019, Conflux sorozat, sorozatszerkesztő: Szávai Géza) Hogyha egy nyugat-európai csúcsértelmiségit megkérdeznének, hogy mit tud a romániai szellemi-művelődési értékekről, alighanem a szobrász Constantin Brâncuşi-t (1876-1957) említené, esetleg a dadaista Tristan Tzarát (1896-1963) vagy az abszurd drámák íróját, Eugen Ionescut (1909-1994), netán […]

Dr. Kovács József Zoltán: Hegyek, tavak, virágok. Munţi, lacuri, flori. Berge, See, Blumen (Székelykeresztúr, 2018. A könyv a szerző saját kiadása. Nyomta és kötötte az Alutus nyomda, Csíkszereda.) Három vagy négy éve lehetett. Nem ismertem. Ő ismert. Mármint írásaimról. És megkérdezte, van rengeteg színes természet- és vadvirágfotója, vajon hol tudná megjelentetni? Könyvben, papíron.

Ahogy én emlékszem A művésznő, akinek rendező volt a férje, amikor főiskolás voltam a Színművészetin, Marosvásárhelyen – inkább a mellőzött színésznők sorsát élte. Arra gondoltam, nem jó rendezőfeleségnek lenni, ha színésznő vagy. Arra gondoltam, nem jó színésznek lenni, ha tisztességes rendezőférjed, rendezőfiad van.

Három hírességünkre is emlékezhetünk január 27-én, akik mind ugyanaznap szenderültek örök nyugalomra: 1. Bolyai János, híres matematikus és hadmérnök, Bolyai Farkas fia, aki a semmiből egy új, más világot teremtett, az 1831-ben megjelent Appendix című művével megalkotta a nemeuklideszi geometriát. Marosvásárhelyen halt meg 1860. január 27-én, 58 éves korában, a református temető egyik jeltelen sírjába […]