Az utóbbi időben öngyilkosságok viszik hírét a bukaresti egyetemeknek. Többnyire fiatal lányok vetnek véget életüknek. Az okok változatosak: szerelmi bánat, kudarc a vizsgán; tavaly egy lány azért lett öngyilkos, mert megerőszakolták, egy másik mert ellopták a pénzét.
Miért gyakoribbak Romániában az öngyilkosságok, mint azelőtt? A kézenfekvő válasz az lehetne, hogy: mert romlanak az életkörülmények, nő az infláció és a munkanélküliség. Ezek a hatóokok természetesen nem hagynak hidegen, de jobban érdekelnek a mélyebb – lélektani, ha úgy tetszik, filozófiai – okok.
Minden kornak megvan a maga uralgó neurózisa, mal de siècle-je, frusztrációja. A szexuális frusztráció (Freud) és a kisebbrendűségi érzés (Adler) után görcsös századvégünkre az értelmetlenség-érzés, az üresség-érzés nyomta rá a bélyegét, az egzisztenciális vákuum (Frank). A fiatalok kétségbeesetten keresik életük értelmét – és igen gyakran nem találják. (A kisebbségekhez tartozók „szerencsésebbek”, értelmes tettekre ösztönözheti őket a többségi megkülönböztetés elleni harc, de még a passzív ellenállás, a túlélési stratégia is értelmet adhat a létnek.)
A „hagyományos” idegbetegségektől eltérően az egzisztenciális neurózis nem komplexusokra vezethető vissza, hanem lelkiismereti és érdekkonfliktusokra. Vagy az ezekből adódó csalódottságra, kiábrándultságra, hiábavalóság-érzésre. Emlékezzünk arra a kolozsvári fiatalemberre, aki 1989 decemberében kész volt életét áldozni, súlyosan meg is sebesült – néhány év múlva pedig öngyilkos lett.
Meglehet, hogy – legalábbis Bukarestben – az egyetemi hallgatók körében a leggyakoribb halálok az öngyilkosság. Ráadásul a statisztikák szerint a nem halálos kimenetelű kísérletek száma tízszerese a „sikeresekének”. És mindegyik mögött egy ember áll, értelmét vesztett életével.
„X.Y levetette magát a diákszálló nyolcadik emeletéről. Tettének oka egyelőre ismeretlen” – immár sablonos hír a bukaresti napilapokban.
Tudja valaki, mivel lehetett volna lebeszélni? (1998. február 26. / A Hét)

Forrás: Bukaresti élet, képek. Scripta Kiadó, 2001

Az eddigi fejezetek: 

Fekete betűkkel / A Parlamentben – Könyvkaland / Javítják az utcát / Divatbemutató

A kutya vörös / Húsz éve már /  Kórházi képeslapok / Találkoztam Dumnyezóval /

Kis éji zene / A könyvvásáron / Lágytojás, elkésett látomás / Culianu a fővárosban / 

Clinton / Budaresti ecset sajtólibával / Koldus és királyfi / Elössze / Baleset / 

Fővárosiságom / Három szekus, két szekus, egy szekus, haj! / Szagló művek /

Az állomási taxi paradoxona / Fröccs / Doppelgänger / A nő szívét ki ismeri? /

Tévévita / Voltam a boltban / A bőgés zavara / Baleset-halálok / Képek a múltból /

Kaland begóniával / Mezítláb a hóban /